Szerző szerinti böngészés "Simon, Fruzsina"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A valin oxidációja hipoklórossavvalUngai, Renáta; Szabó, Mária; Simon, Fruzsina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA munkánk során lúgos, illetve semleges körülmények között vizsgáltuk a valin hipoklórossav felesleg mellett történő oxidációját. Képződés- és bomláskinetikai vizsgálatokat végeztünk, majd 1H-NMR spektroszkópiás mérések segítségével meghatároztuk a bomlástermékeket. Lúgos közegben a képződéskinetikai vizsgálatokat stopped-flow módszerrel végeztük, ahol egy exponenciális tagot tartalmazó egyenlettel jól illeszthető görbéket kaptunk. Az N-klórvalin gyors képződését követően viszonylag lassan bomlik, melyet spektrofotometriás módszer segítségével követtük. emleges körülmények között, a valin és a hipoklórossav reakciója összetett kinetikai jelenséget mutatott. Az N, N- diklórvalinhoz tartozó kémiai eltolódásokat nem tudtuk detektálni, viszont jól látszódtak az első bomlásterméknek a csúcsai, ami ebben az esetben a megfelelő szerkezetű N-klórimin származék volt. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy mind lúgos, mind semleges körülmények között a megfelelő szerkezetű nitril-származék a főtermék. Lúgos körülmények között kis mennyiségű kloroform, illetve klóracetaldehid is keletkezik a klóraminosavak bomlása során, mely az emberi szervezet számára ártalmas.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alanin és alanin-származékok reakciója hipoklórossavvalSimon, Fruzsina; Fábián, István; Szabó Mária; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkánk során az α-, a β-, az N-metil-, valamint a fenilalanin és a hipoklórossav között lejátszódó reakciót vizsgáltuk. Részletesen tanulmányoztuk a reakcióban keletkező N-klóralanin-származékok képződés- és bomláskinetikáját, továbbá az α-alanin esetében keletkező klóramin bomlásának mechanizmusát is. A klóramin képződésre vonatkozó sebességi állandókat mind az aminosav, mind az oxidálószer függvényében is meghatároztuk. Eredményeink alapján a reakció bruttó másodrendű kinetikával írható le. Meghatároztuk a másodrendű sebességi együttható értékeket is a pH függvényében, s azt tapasztaltuk, hogy a sebességi együtthatók haranggörbe szerint változnak. Az N-klóralanin-származékok képződésére jellemző aktiválási paraméterekben egyedül az N-klór-N-metilalanin esetében találtunk kiugró értékeket. A metilcsoport elektronküldő hatásával értelmezhető, hogy az N-metilalaninból keletkező klóramin átmeneti állapotában lévő N-Cl kötés erősebb, valamint a komplex rendezettebb is, mint a másik három aminosav esetében. Az α-, a β- és az N-metilalaninból képződő klóraminok bomláskinetikájának vizsgálata során a spektrális változások alapján megállapítottuk, hogy a bomlási reakció eltérő módon játszódik le a három aminosav esetében. Erősen lúgos közegben az N-klór-α-alanin bomlását nagyobb hullámhosszakon tudjuk detektálni, míg kisebb hullámhosszakon az abszorbancia nő, amely a termékek képződésére utal. A N-klór-β-alanin bomlását nem tudjuk követni, a spektrumban csak abszorbancia növekedést látunk, amelynek oka, hogy a bomlása során keletkező termék moláris abszorpciós koefficiense jóval nagyobb a megfelelő klóraminénál. Az N-klór-N-metilalanin spektrális változása esetében pedig az abszorbancia időben csökken, tehát csak a klóramin bomlását tudtuk követni. Meghatároztuk, hogy az alkalmazott aminosav felesleg a bomlás sebességét egyik esetben sem befolyásolja. Az N-klór-α-alanin és az N-klór-β-alanin bomlási sebessége függ, míg az N-klór-N-metilalanin bomlási sebessége független a pH-változásától. 1H-NMR vizsgálatok segítségével meghatároztuk az N-klór-α-alanin bomlása során keletkező anyagfajtákat és a jelek intenzitásának változását is követtük az idő függvényében. Megállapítottuk, hogy két paralell reakcióút van, ami a pH-tól erősen függ. A reakcióban résztvevő termékek, intermedierek szerkezetét és a reakció mechanizmusát is felállítottuk. Erősen lúgos közegben a főtermék a piruvátion, másodlagos termék az N-acetilalanin, míg pH 10,5 alatt az acetaldehid válik a főtermékké.Tétel Szabadon hozzáférhető Ammónia és aminosavak oxidációja hipoklórossavval: kinetika és mechanizmusSimon, Fruzsina; Fábián, István; Kémiai Tudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarDoktori munkám során részletesen tanulmányoztuk az ammónia és a hipoklórossav között lejátszódó reakciót erősen savas körülmények között, továbbá részletes vizsgálatokat végeztünk az N-metilaminosavakból keletkező N-klór-N-metilaminosavak képződés és bomlására vonatkozóan. Emellett a glicin, az α-alanin és az elágazó láncú aminosavak HOCl-lel történő oxidációs reakcióját is részletekbe menően tanulmányoztuk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A leucin és az izoleucin oxidációja hipoklórossavval: kinetika és mechanizmusGrolmusz, Fanni; Fábián, István; Szabó, Mária; Simon, Fruzsina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkánk során a leucin, illetve az izoleucin hipoklórossav felesleg mellett történő reakcióját vizsgáltuk lúgos, valamint semleges körülmények között. A reakciókat képződés- és bomláskinetikai szempontból is tanulmányoztuk, majd 1H-NMR spektroszkópiás mérések segítségével meghatároztuk a bomlás során képződő termékeket és felállítottuk a reakciók mechanizmusát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az N,N-diklórglicin képződés és bomláskinetikájaTóth, Andrea; Simon, Fruzsina; Szabó, Mária; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetSzakdolgozatom során a glicin és feleslegben lévő hipoklórossav reakciójának képződés és bomláskinetikai vizsgálatát végeztem, eltérő közegben.Feladataim közé tartozott a közti és végtermékek meghatározása és ezek alátámasztása független kísérletekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az N-klór-alfa-alanin bomláskinetikájaSimon, Fruzsina; Fábián, István; Szabó, Mária; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkánk során az α-alanin és a hipoklórossav közötti reakcióban képződő N-klór-α-alanin bomlását vizsgáltuk. A spektrofotometriás eredmények kiértékelése során arra a megállapításra jutottunk, hogy nagyobb hullámhosszakon az abszorbancia csökken, mely az MCA bomlásával magyarázható, míg kisebb hullámhosszakon nő az abszorbancia. Ez termékek képződésére utal.1H-NMR kísérletekkel vizsgáltuk a reakció lefutását, valamint a jelek intenzitásának változását is követtük az idő függvényében. Sikerült megállapítanunk, hogy két termék képződik az MCA-bomlása során, melyből az egyik a piruvátion.Tétel Szabadon hozzáférhető The chlorination of glycine and alpha-alanine at excess HOCl: Kinetics and mechanism(2023) Simon, Fruzsina; Szabó, Mária; Fábián, István