Szerző szerinti böngészés "Sipos, Attila Gergely"
Megjelenítve 1 - 13 (Összesen 13)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A hüvelyi CO2-lézer-kezelés rövid távú hatásai a menopausalis genitourinalis szindróma tüneteire(2019) Kozma, Bence; Póka, Róbert; Sipos, Attila Gergely; Ács, Nándor; Takács, PéterTétel Korlátozottan hozzáférhető A másodlagos zöldhályog okai és terápiájaTóth, Szilvia; Ujhelyi , Bernadett; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szemészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kettesy, Andrea Beáta; Sipos, Attila Gergely; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szemészeti Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati IntézetA glaucoma a retinális ganglionsejtek krónikus, progresszív, irreverzibilis pusztulása. A retinális ganglionsejtek pusztulása miatt a retinális idegrostréteg, és a látóidegfő (papilla nervi optici) károsodik, ezért a látásfunkció folyamatosan romlik. Az irreverzibilis, súlyos látásromlás leggyakoribb oka a glaucoma. A glaucoma a legtöbb esetben eleinte észrevehetetlen marad. A glaucoma általános tünetei közé tartozik a szem és környékének fájdalma, homályos látás, szempirosodás, fényforrás körüli szivárványszerű karikalátása, szemnyomás emelkedés, elviselhetetlen fájdalom, glaucomás roham esetén „kőkemény szem”, hányinger, hányás, tágult pupilla, zöldes-szürkés cornea. A glaucomának primer és szekunder formáját lehet elkülöníteni. A primer és a szekunder formán belül a csarnokzug állapota szerint nyitott zugú és zárt zugú glaucoma típusai vannak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az office hiszteroszkópia operatív lehetőségeiKondás, Emese; Török, Péter; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sipos, Attila Gergely; Kovács , Dávid Ágoston; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti IntézetAz office hiszteroszkópia rendkívül előnyös beavatkozás, mivel azt altatás nélkül, de komfortos körülmények között lehet elvégezni, jónéhány elváltozás esetén. A beavatkozás egyik legnagyobb előnye az, hogy az intrauterin elváltozások diagnózisa és gyógyítása egyszerre történhet meg, ami a páciens és az orvos számára is rendkívül kedvező. Az ambuláns méhtükrözés gyorsan kivitelezhető, és gyakorlatilag minimális fájdalommal jár. Ennek fényében azért is szerencsés a technika, mert így rövidebb idő alatt jóval több páciens panaszait lehet megszűntetni. Az eljárás sokféle elváltozás esetén nyújt megoldást. Mintavétel, szövetszaporulatok eltávolítása, és még számos beavatkozás lehetőségét nyújtja az eljárás. Az office hiszteroszkópia technológiája és a hozzá kapcsolódó tudás fejlődése töretlen, így a jövőben még szélesebb körben lesz alkalmazható az eljárás.Tétel Szabadon hozzáférhető Correlation between the female pelvic floor biomechanical parameters and the severity of stress urinary incontinence(2023) Koroknai, Erzsébet; Rátonyi, Dávid; Pákozdy, Krisztina; Sipos, Attila Gergely; Krasznai, Zoárd Tibor; Takács, Péter; Kozma, BenceTétel Szabadon hozzáférhető Emelkedő anyai életkor részesedése a császármetszés-frekvencia növekedésében(2020) Póka, Róbert; Barna, Levente; Damjanovich, Péter Gábor; Farkas, Zsolt; Orosz, Gergő Balázs; Orosz, Mónika; Ördög, Lilla; Sipos, Attila Gergely; Török, OlgaTétel Szabadon hozzáférhető Fractional CO2 laser treatment effect on cervicovaginal lavage zinc and copper levels: a prospective cohort study(2021) Sipos, Attila Gergely; Pákozdy, Krisztina; Jäger, Szilvia; Larson, Kindra; Takács, Péter; Kozma, BenceTétel Szabadon hozzáférhető Hüvelyi mikroablatív frakcionált CO2-lézer-kezelés hatásainak vizsgálataSipos, Attila Gergely; Takács, Péter; Sipos, Attila Gergely; Klinikai orvostudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Szülészeti és Nőgyógyászati IntézetCélkitűzések: Prospektív vizsgálatunk célkitűzései alapján hüvelyi atrófiával összefüggő tünetek változásait kívántuk mind objektív, mind szubjektív mérőszámokkal meghatározni CO2-lézer-kezelést követően. A páciensek tüneteinek változásait gyakorta alkalmazott kérdőívek segítségével értékeltük. Feltételeztük továbbá, hogy a hüvelyi citológia képe javul azon vaginális szén-dioxid lézerkezelésben részesülő vizsgálati alanyok esetében, akik szubjektív vizsgálattal (visual analog scale-VAS) panaszaikat javulni vélték. Beteganyag és módszer: Beválogatás a DE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika uroginekológiai szakrendelésén jelentkező betegek közül történt. Azon pre-vagy postmenupausában lévő pácienseinknek ajánlottuk fel a részvételt, akik az alábbi tünetek közül legalább egyről beszámoltak a vizit során: hüvelyszárazság; égő, viszkető érzés; vagy további klasszikus vulvaginális atrófiára/GSM-re jellemző, kellemetlen tünetek. Ezen felül enyhe mértékű terheléses vagy késztetéses vizelet inkontinencia, a csökkent medencefenéki izomtónus eredményeképpen szubjektív hüvelytágasság-érzet és panaszokat okozó kismedencei süllyedés. A lézerkezeléseinket egy, a vaginális mucosára optimalizált mikroablatív frakcionált CO2 lézer készülékkel végeztük, egy 360 fokos hüvelyi alkalmazásra kifejlesztett kezelőfej segítségével (SmartXide2V 2 LR, Deka, Firenze, Olaszország) három ülésben, 4–6 hetes időintervallumokban. A vizsgáló által hüvelyi egészség indexet (VHI, vaginal health index) került meghatározásra. A szubjektív panaszok értékelése a páciensek által vizuális analóg skálával (VAS) történt 0 és 10 pont között értékelve a legkellemetlenebb hüvelyi tüneteket. Meghatároztuk a Meisels féle hüvelyi maturációs értéket (VMV) és ennek változásait elemeztük a lézerkezelések folyamán. A kismedencei állapot felméréséhez a ’Pelvic Floor Distress Inventory’ (PFDI‐20) kérdőívet választottuk. A kapott eredményeket Student-féle párosított t-próbával, Wilcoxon-féle szummációs teszttel és kevert regressziós analízis segítségével elemeztük. Eredmények: A hüvelyi CO2 -lézer-kezelés rövidtávú hatásainak vizsgálatába 51 pácienst válogattunk be, életkoruk átlagosan 57,0 ± 9,9 év volt. A VHI kezelés előtti átlagos pontszáma 14,0 ± 4,9 volt, az első kezelést követően 15,0 ± 4,7, a második kezelés hatására 18,2 ± 4,6, a harmadik kezelés után pedig 19,5 ± 4,9 pontszámra nőtt. A VHI pontszámának növekedése mind a kezelés előtti értékhez képest, mind az egyes egymást követő kezelések pontszámait összehasonlítva szignifikáns volt. A VAS átlagos pontszáma a kezelés előtt 15,6 ± 14,1 volt, az első kezelés eredményeképpen 9,0 ± 10,8, a második kezelés után 5,9 ± 9,2, a harmadik kezelés hatására pedig 3,4 ± 7,5-re csökkent az átlagos pontszám. A VAS pontszámának csökkenése mind a kezelés előtti értékhez képest, mind az egyes egymás után következő kezelések átlagos pontszámait összehasonlítva szignifikáns volt. A PFDI-20 kérdőív alapján végzett vizsgálatba negyven nőbeteget válogattunk be. A PFDI-20 kérdőív összesített pontértékei a kiindulási (első kezelés előtt) állapottal összehasonlítva nem mutattak szignifikáns eltérést (a pontszám átlaga± SD, 74±47 kiindulási helyzetben vs. 57± 38 az első kezelést követően, p =0,1). A második és a harmadik kezelést követően azonban az összesített pontszámok 46± 38 (p <0,01) és 44± 39 (p <0,01) voltak, melyek szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyultak a kiindulási állapotban kapott kérdőívpontokhoz viszonyítva. A kérdőív alegységeinek pontjait külön-külön értékelve az alábbi eredményeket kaptuk: Az első kezelés után POPDI-6 kérdőív pontértékei nem mutattak szignifikáns változást a kismedencei szervek prolapsusával kapcsolatos kérdések tekintetében (a pontszám átlaga± SD, 21±18 kiindulási helyzetben vs. 17±15 az első kezelést követően, p =0,44). A második és a harmadik kezelést követően viszont a kérdőív pontértékeiben szignifikáns javulás volt tapasztalható (14±15, p=0,03). A harmadik kezelést követően az átlag pontérték tovább javult (3±13, p=0,01) a kiindulási pontokkal összehasonlítva. Az UDI-6 kérdései a vizelési panaszok súlyosságára kérdeznek rá. Az első kezelést követően ebben az esetben sem találtunk szignifikáns pontszámváltozást (a pontszám átlaga± SD, 36± 25 vs. 29 ±23 az első kezelést követően p=0,36). A második és a harmadik hüvelyi lézerkezelés után ellenben a páciensek kérdőív pontszámai szignifikánsan javultak (24 ±20 (p = 0,03) az első, majd 22± 21 (p= 0,01) a második kezelést követően. A CRADI-8 doménben a betegek a colorectalis-analis panaszokkal kapcsolatos kérdéseket találtak. Ezen szakasz értékei nem változtak szignifikánsan a három lézerkezelés folyamán (a pontszám átlaga± SD, 16± 16 vs. 12± 13 az első /11 ±12 a második és 10± 14 a harmadik hüvelyi CO2-lézer-kezelést követően). A hüvelyfali citológia változását 52 bevonásra került beteg esetében vizsgáltuk. A VMV összpontszámai és az összesített hüvelyszárazságra vonatkozó VAS értékeinek összehasonlításakor egy gyenge negatív szignifikáns korrelációt találtunk. A VMV pontszámai nem változtak szignifikánsan a lézerkezeléseket követően vizsgálva. A hüvelyszárazságra vonatkozó VAS pontszámai azonban szignifikánsan csökkentek a kezeléseket követően. Mind a premenopausalis, mind a postmenopausalis vizsgálati csoport hüvelyszárazságra vonatkozó VAS értékei szignifikánsan javultak a kiindulási értékekhez viszonyítva (postmenopausában 5,7 ± 4 vs. 1,6 ± 2,5, p <0,01, valamint premenopausában 2,4 ± 3 vs. 0,2 ± 0,5, p<0,01). Azon résztvevőknél, ahol javulást találtunk a VMV pontszámaiban (magasabb VMV pontok a kezeléseket követően) szignifikánsan jobb (alacsonyabb) hüvelyszárazságra vonatkozó VAS értéket találtunk, mint azon nők esetében, akiknél a három lézerkezelés után sem volt VMV pontszámjavulás észlelhető (átlag ± SD, 0,3 ± 0,8 vs. 1,6 ± 2,6, p=0,04). Mindemellett mindkét vizsgálati csoport esetében (javuló VMV vs. nem javuló VMV) szignifikánsan alacsonyabb hüvelyszárazságra vonatkozó VAS pontszámokat találtunk a lézerkezeléseket követően a kiindulási állapottal összehasonlítva (átlag ± SD, 0,3 ± 0,8 vs. 4,0 ± 3,6, p <0,01 és 1,6 ± 2,6 vs. 4,6 ± 4,0, p <0,01). Következtetések: A hüvelyi mikroablatív CO2-lézerkezelések hatására a páciensek GSM-el összefüggő mind szubjektív, mind objektív panaszai szignifikánsan javultak. Vizsgálatainkban megállapítottuk, hogy az általunk alkalmazott kérdőív alapján a hüvelyi lézerkezelés hatására javulnak a medencefenék diszfunkcióval összefüggő vizelési és kismedencei süllyedéssel kapcsolatos panaszok. Az általunk végzett lézerkezelések hatására a hüvelyszárazság, mint szubjektív panasz javult, a hüvelyi citológia képe azonban nem változott. Ezen eredmény alapján feltételezhető, hogy a hüvelyszárazság hátterében számos etiológiai faktor szerepet játszhat, nem csupán az epitheliumot érintő változások.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Large fetal weight alone in Robson-1 parturients doesn't translate into a risk of Caesarean delivery higher then that of a vaginal birth(2019) Póka, Róbert; Barna, Levente; Damjanovich, Péter Gábor; Farkas, Zsolt; Molnár, Szabolcs; Orosz, Mónika; Ördög, Lilla; Sipos, Attila Gergely; Juhász, Alpár Gábor; Török, OlgaTétel Szabadon hozzáférhető Randomized controlled trial for improved recovery of the pelvic floor after vaginal delivery with a specially formulated postpartum supplement(2020) Takács, Péter; Kozma, Bence; Lampé, Rudolf; Sipos, Attila Gergely; Póka, RóbertTétel Szabadon hozzáférhető Szülés módja és neonatális eredmények: terminuson túl szinguláris fejvégű magzattal spontán vajúdó, először szülő nők körében(2019) Póka, Róbert; Barna, Levente; Csehely, Szilvia; Damjanovich, Péter Gábor; Farkas, Zsolt; Molnár, Szabolcs; Nagyházi, Orsolya; Orosz, Gergő Balázs; Orosz, Mónika; Ördög, Lilla; Sipos, Attila Gergely; Juhász, Alpár Gábor; Török, Olga; Tóth, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető Születési súly és császármetszés kapcsolata: 37. hetet betöltött, szinguláris fejvégű magzattal spontán vajúdó először szülő nőkben(2019) Póka, Róbert; Barna, Levente; Csehely, Szilvia; Damjanovich, Péter Gábor; Farkas, Zsolt; Molnár, Szabolcs; Nagyházi, Orsolya; Orosz, Gergő Balázs; Orosz, Mónika; Ördög, Lilla; Sipos, Attila Gergely; Juhász, Alpár Gábor; Török, Olga; Tóth, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető The Effect of Fractional CO2 Laser Treatment on the Symptoms of Pelvic Floor Dysfunctions: pelvic Floor Distress Inventory-20 Questionnaire(2019) Sipos, Attila Gergely; Kozma, Bence; Póka, Róbert; Larson, Kindra; Takács, PéterTétel Szabadon hozzáférhető The impact of short-term pelvic floor muscle training on the biomechanical parameters of the pelvic floor among patients with stress urinary incontinence: a pilot study(2024) Rátonyi, Dávid; Koroknai, Erzsébet; Pákozdy, Krisztina; Sipos, Attila Gergely; Takács, Péter; Krasznai, Zoárd Tibor; Kozma, Bence