Szerző szerinti böngészés "Spenik, Vladimir"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A klíma változás hatása a szőlőtermesztésre és a borászatraSpenik, Vladimir; Csoma, Hajnalka; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAmióta Földünk létezik, éghajlata folyamatosan változik, néha gyorsabban, máskor lassabban (Láng, 2006). Napjainkban egyre több szó esik a klímaváltozásról, a szélsőségessé váló időjárás hatásait pedig magunk is érezzük. Földünk története során az éghajlat is folyamatosan változott és szinte minden év, évszázad, évezred hozott valamilyen váratlan és új éghajlati rekordot. Fontos előre megjósolni, becsléséket készíteni a várható anomáliákról. Tudnunk kell, mikor juthat egy régió, egy éghajlati öv éghajlata olyan tartományba, mely már veszélyezteti a térség gazdaságát, őshonos mezőgazdaságát (Boksai, 2006). A mostani helyzet abban új, hogy az emberi tevékenység nemcsak a mikro- és makroklímát, hanem a globális klímát is befolyásolja (Láng, 2006). Az ipari forradalom beköszöntével, a fosszilis tüzelőanyagoktól való növekvő függőséggel, az erdők széles körű megszüntetésével, és az agrokemikáliák kiterjedt alkalmazásával azonban a föld átlaghőmérsékletének lassú, de egyenletes eltolódása figyelhető meg. Ez a jelenség „globális felmelegedés” néven ismert (Burney et al., 2013; Jones és Webb, 2010; National Geographic, 2019; Venkataramanan, 2011; IPPC, 2013). Bár vannak olyanok, akik nem hiszik, hogy az emberek befolyásolják a globális éghajlatváltozást, a tudósok jelentős része ennek ellenkezőjét bizonyítja (IPPC, 2013). Az elmúlt két évtizedben magán- és kormányzati támogatással a világközösség fokozott figyelmet fordít az egyre súlyosbodó éghajlati válságra (Iglesias et al., 2012; Schultz, 2010; IPPC, 2013). Bár a bor nem elengedhetetlen az emberi túléléshez, az emberi találékonyság fontos terméke. Minden mezőgazdasági tevékenység határozottan függ az éghajlattól és az időjárástól, és eredendően kapcsolódik hozzájuk; a szőlőtermesztés sem kivétel ez alól. Noha a szőlőt világszerte termesztik, a prémium borszőlő termelése nagyon szűk éghajlati tartományban történik. Az egyes borászati szőlőfajtáknak még szűkebb az éghajlati tartományuk. Az optimális minőség és termelés érdekében a szőlőtermesztés nagyobb kockázatot jelent mind a rövid távú éghajlati változékonyság, mind a hosszú távú éghajlatváltozás miatt, mint más növények esetében (Jones és Webb, 2010). Az éghajlati és időjárási szokások bármilyen változása potenciálisan befolyásolhatja a boripart. Az emberi fejlődés állandó kísérőjeként és az emberi gazdasági tevékenység fontos összetevőjeként a bor és szőlő, mint mezőgazdasági termék, és a bor (különösen a prémium bor), mint gazdasági árucikk, mind az éghajlatváltozás következtében veszélyeztetett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Minőségi almagyümölcsök spektrális vizsgálataSpenik, Vladimir; Nagy, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarország földrajzi elhelyezkedésének és éghajlati adottságainak köszönhetően, megfelelő lehetőségeket biztosít különböző mezőgazdasági termékek előállítására. Ezen feltételek mellett hazánk mind zöldségtermesztésre, mind gyümölcstermesztésre alkalmas. A minőségi gyümölcstermesztés fontos pillére a megfelelő eszközök és technikák alkalmazása, a tárolás, eltarthatóság illetve a termékek piacra bocsátása. A minőségi gyümölcstermesztés hazánkban nehezen megvalósítható szakszerű termesztéstechnológia hiányában. Ennek ellenére, még sok olyan kertészet van, ahol a hagyományos fajtaszerkezet alkalmazása mellett termesztéstechnológiai és azzal kapcsolatos piaci információ is megfigyelhető. Az almatermesztés versenyképességének és dinamikus fejlődésének fokozásához az újabb precíziós kertészeti rendszerek hatékonyságának növelése, új eszközök alkalmazása, más szempontok előtérbe helyezése szükséges. A cél minőségi termék előállítása a fogyasztók részére, amely versenyképes a mai piaci helyzetben. A tárolás szempontjából a „post harvest” technológiák használata, alkalmazása és ismerete lényeges. A szabályozott légterű hűtőtárolás lényege, hogy a gázszigetelt, hőmérséklet és páratartalom szempontjából kondicionált, zárt helyiségben ömlesztve tárolt termék kényszeráramoltatásban tartott környezetében a levegő összetevők kölcsönös mennyiségi viszonyai (gázkoncentráció, parciális nyomásérték) megváltoznak, illetve ezeket mesterségesen megváltoztatjuk (SÁRAY, 2008). A szabályozott légterű tárolás különleges változata az, amikor 1-5 térfogat % CO2 –tartalom mellett a tároló légtérben alacsony vagy ultra-alacsony oxigén-szintet (2 % alatt) állítanak be. Ezt a tárolási módszert ULO néven ismerik legtöbbször, és használják világszerte (SÁRAY, 2008). A megfelelő fajta és tárolási technológia kiválasztásával a minőség növekedése érhető el. Ezáltal a fogyasztói igények teljes mértékben kielégíthetők. A fogyasztó számára nem csak az íz és küllemi szempontok fontosak, hanem a termék minősége és az eltarthatósága. A minőség, mint szempont lesz az egyik legfontosabb tényező, illetve a fogyaszthatóság, hónapok múlva is. A minőség megállapítása nem csak hagyományos módon történhet, hanem új technológiákkal úgy, hogy közben a termék nem sérül. Ilyen roncsolásmentes vizsgálatok már folynak, melynek célja olyan skála index felállítása, amely segíti a gyümölcsosztályozást, válogatást, a minőségi osztályozást minőségi paraméterek alapján.