Szerző szerinti böngészés "Sveda, Brigitta"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1500 gramm alatti koraszülöttek nyomon követése(2014-05-31T11:51:55Z) Béres, Erika; Sveda, Brigitta; Neonatológiai Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Polonkai, Edit; Czok, Melinda; DE Gyermekgygyászati Intézet Neonatológiai TanszékAz alacsony magzati testsúly (2500 gramm alatti) és az idő előtti (37. hét előtti) szülés, másnevén a koraszülés szinte népbetegségnek számít a világ minden táján, pedig jelentős részük megelőzhető lenne. A fejlett országok társadalmi-gazdasági fejlettségének, egészségügyi ellátás színvonalának egyik legfontosabb mutatója az újszülöttek túlélési esélyei és a koraszülöttek rehabilitációs, fejlesztési lehetőségei, melyek sok tényező mellett jelentős anyagi terhet is jelentenek az adott országnak. Hazánkban a legfontosabb népmozgalmi adatok közül csökkent a születések és a halálozások száma. Diplomamunkámban olvasni lehet a gyermekek rehabilitációjáról, habilitációjáról, az azt befolyásoló tényezőkről, a vizsgálati módszereiről. A korai intervencióról és korai fejlesztésről, azok tárházának egyes módszereiről, fontosságáról. A családközpontú gondozásról, oktatásról, a szülők szerepéről és az elfogadásról. A kutatással célom volt a kritikusan sérülékeny koraszülöttek súlykategóriák szerinti csoportjainak összehasonlítása a 2011-ben született koraszülöttek között, a tipikus krónikus utóbetegségek gyakoriságának feltárása. Ezen kívül a különböző krónikus betegségek orvosi kezeléséről, hatásosságáról szerettem volna visszajelzéseket és eredményeket kapni, abból a célból, hogy ezeket a tapasztalatokat felhasználva bővíthetővé váljanak a jövőbeni gyógykezelések elméletei és a visszajelzésekkel, eredményekkel a Debreceni Gyermekklinika Neonatológiai Intenzív Osztályának munkáját segítsem. A kutatáshoz szükséges adatok felvétele a debreceni Gyermekgyógyászati Intézet Nem Önálló Neonatológiai Tanszékén, azon belül is a Neonatológiai Intenzív Osztályon történtek. Első lépésként a MedSol program segítségével kigyűjtöttem a 2011-ben koraszülöttek adatait, melyeket adattáblában rögzítettem és elemeztem. Második lépésként ugyanezen koraszülötteket kérdőíves kikérdezéssel megkerestük két éves korukban, ezek eredményei szintén adattáblába kerültek. A vizsgálatot 2013. 03. 01-e és 2014. 03. 01-je között végeztem Dr. Sveda Brigitta gyermekgyógyász, gyermek rehabilitációs szakorvos irányításával. 2011-ben született 1500 grammnál kisebb születési súlyú koraszülöttek elemzésére koncentráltam. Összesen 120 koraszülöttet céloztam meg. Elemzéskor születési súly szerint három csoportot, klasztert hoztam létre, nagyobb rizikószintű 500 gramm alatti, 500 és 1000 gramm közötti, 1000 és 1500 gramm közöttieket. Összehasonlítottam a három csoport krónikus utóbetegségeit, az előforduló neonatális szövődmények gyakoriságát. Azon egészségügyi szakemberek, orvosok számára, akiknek hivatásukká vált a gyermekek segítése, különösen embert próbáló feladatot jelentenek a koraszülöttekkel való teendők. Számukra és a szülők számára is a kiemelt cél az, hogy ezek a gyermekek ne csak túlélhessék azokat a nehéz időszakokat, amelyeket a családok álmatlan éjszakákkal és imákkal töltenek el az egészségügyi teamnek szentelt teljes bizalommal és reménnyel, hanem, hogy egészséges gyermekeket kaphassanak. A jövőben javasolnám a vizsgálat kiterjesztését a Debreceni Gyermekklinikán további koraszülöttek krónikus utóbetegségeinek felmérésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Koraszülött-újszülött habilitáció-rehabilitációs lehetőségek a csecsemőkorbanVámosi, Júlia; Sveda, Brigitta; Debreceni Egyetem:Általános Orvostudományi Kar:Gyermekgyógyászati Intézet:Neonatológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Riszter, Magdolna; Zsadányi, Judit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet Gyermekrehabilitációs KözpontDiplomamunkámban első részében a koraszülötteket-újszülötteket érintő leggyakoribb betegségeket kívántam áttekinteni. Ezek okát, felismerésének lehetőségeit, potenciális kezelési módjait részletezni. Emellett a szakdolgozatom második felében átfogó képet kívántam adni a fent említett betegségek következtében kialakult maradványtünetek kezelésére, enyhítésére szolgáló habilitációs, rehabilitációs módszerekről.Tétel Szabadon hozzáférhető Koraszülöttek kétéves kori pszichomotoros fejlődése a leggyakoribb krónikus utóbetegségek vonatkozásában(2020) Kenyhercz, Flóra; Sveda, Brigitta; Nagy, Beáta ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető Mászás és járás funkciók fejlesztése infantilis cerebralis paresises és mozgásretardált gyerekek esetébenKovács, Dóra; Bodea, Cornel; DE--Népegészségügyi Kar; Lábiscsák-Erdélyi, Zsuzsa; Sveda, Brigitta; DE NK Fizioterápiás TanszékAz infantilis cerebralis paresis (ICP) a központi idegrendszert ért károsodás eredménye, melynek következtében a mozgásfejlődés akadályozottá válik. A fizioterápiának kiemelt szerepe van az ICP kezelésében, hiszen a másodlagos muszkuloszkeletális elváltozások megelőzésének és a normál mozgásmintázatok megtanításának egyetlen módja, és nélkülözhetetlen eszköze a különböző mozgásterápiás eljárások alkalmazása. Az idejében elkezdett mozgásterápia hatására pedig ezen gyermekeknél igen látványos javulások is észrevehetőek. A szakdolgozat keretein belül a mászás és járás tanításának folyamatát kívánom ismertetni, a mászás, járás jellemzésével. Bemutatásra kerülnek a terápiák során felhasznált eszközök, módszerek, feladatok, valamint hogy hogyan és miként lehetséges 1-2 éves gyermekek izomerejét növelni, izomtónus eloszlási zavarát rendezni, egyensúlyát, koordinációját fejleszteni életkornak megfelelően, játékos formában és hatékonyan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szelektív dorzális rizotómia helye a cerebralis paresises gyermekek és felnőttek komplex ellátásábanDankó, Boglárka; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sveda, Brigitta; Fekete, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti KlinikaA cerebralis paresis az első életévekben jelentkező, tartás- és mozgászavarral járó, nem progresszív szindróma, amelyet a fejlődésben levő központi idegrendszert ért károsodások okoznak. A primer agykárosodás következményeképpen leggyakrabban a motoros rendszert érintő tünetek alakulnak ki, amelyek mellett gyakoriak az érzékelés, a kognitív készségek, a kommunikáció, a percepció és/vagy a viselkedés zavarai, illetve epilepsiával járó állapotok. A cerebralis paresis gyermekek és felnőttek a hétköznapi tevékenységek során gyakran jelentős nehézségeket tapasztalnak. Az állapot korai felismerése és kezelése azért fontos, hogy a gyermekeknek a lehető legjobb képességeik fejlődhessenek ki. A szelektív dorzális rizotómia (SDR) egy olyan idegsebészeti beavatkozás, amely az életminőség javulásához hozzájárulhat. A műtét célja a spasticitás csökkentése a gerincvelőbe belépő idegrostok egy részének átvágásával, ezáltal az összmotoros funkció javítása, a járás könnyebbé tétele. A műtét előnyös következményeinek kialakulásához fontos, hogy a gyermekek a műtét után intenzív rehabilitációs kezelésben részesüljenek. A diplomamunka célja az SDR műtét cerebralis paresis kezelésében betöltött szerepének vizsgálata. A Funkciók Nemzetközi Osztályozása alapján összeállított kérdőívek segítségével hat cerebralis paresises gyermek, illetve felnőtt műtét előtti és utáni állapotának felmérését végeztem. A kapott eredményeket szakirodalmi adatokkal összevetve foglaltam össze. A kérdőívek húsz kérdésből álltak, amelyek elsősorban a testi funkciók, illetve a tevékenységek és a részvétel felmérésére irányultak. A testi funkciók, illetve a tevékenységek többsége javuló tendenciát mutatott az SDR műtét utáni 9-10, illetve 20-22 hónapos periódusban, amely alatt a pácienseket követtem. A testi funkciók közül az állóképesség, a stabilitás és az izommerevség felmérése történt. A páciensek többségében az állóképességben és a stabilitásban fejlődés következett be a vizsgált időszakban. A betegek az izommerevség csökkenéséről is beszámoltak, amely a műtét utáni egy évben volt a legjelentősebb. A szakirodalomban hasonló eredményeket találhatunk a spasticitás csökkentésével kapcsolatban, hosszú távú követéses vizsgálatokban további javulást, illetve az elért eredmények tartósságát írták le. A motoros funkciókkal összefüggő tevékenységek közül az 1 kilométernél rövidebb távon történő gyaloglás, az 1 kilométernél hosszabb távon történő gyaloglás, az egyenetlen vagy mozgó felületeken történő járás, az akadályok megkerülése, a lépcsőzés, a futás, a lakóépületben, az épületeken kívüli, illetve a segédeszközzel történő helyváltoztatás és a kerékpározás során tapasztalt nehézségeket vizsgáltam. A páciensek többsége arról számolt be, hogy a műtét utáni időszakban könnyebben tudta kivitelezni azokat a tevékenységeket, amelyekben a beavatkozás előtt nehézséget tapasztalt. Azok a páciensek, akik a műtét után azt tapasztalták, hogy egyre nagyobb önállóság elérésére képesek a mosakodásban és az öltözködésben, 9 évnél fiatalabbak voltak a műtét elvégzésekor, így a nagyobb fokú önállóság a természetes fejlődés részének is tekinthető. A vizsgálatban részt vevő két felnőtt közül az egyik érezte úgy, hogy könnyebben tud házimunkát végezni, mint a beavatkozás előtt. A páciensek többsége arról számolt be, hogy a játékokban és a sporteseményekben könnyebben részt tud venni, mint a műtét előtt. A hobbyválasztás általában nem okozott nehézséget a beavatkozás előtt sem. A műtét előtti hosszú távú és a műtét után 16-18 hónappal, illetve 9-10 hónappal kitűzött rövid távú célok a páciensek többségében megvalósultak. Egyes funkciókban további javulás elérésére törekszenek. A megkérdezett páciensek és szüleik egyike sem tapasztalt funkcióromlást a műtét előtti állapothoz képest, illetve a műtét utáni két kérdőív kitöltése között eltelt időszakban. A szakirodalomban a GMFM pontok növekedéséről, a PEDI és az ADL módszer alapján a mobilitás és az önállóság fejlődéséről számoltak be. A kapott eredmények és a szakirodalomban talált információk alapján az a következtetés vonható le, hogy a szelektív dorzális rizotómia biztonságos, hatékony és tartós eredményekkel járó terápiás lehetőség a spasticitás csökkentésére. Jelentős szerepet játszik a motoros funkciók javulásában, a tevékenységek kivitelezésének megkönnyítésében, a hétköznapi élet eseményeiben való részvétel lehetővé tételében, az életminőség javulásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A születési plexus brachialis sérülés komplex habilitációja és rehabilitációjaTorbágyi, Csenge; Paraicz, Éva; DE--Népegészségügyi Kar; Sveda, Brigitta; Liptai, ZoltánA születési plexus brachialis sérülés hazánkban az élveszületettek 1-2‰-ét érinti. Korai fejlesztésük, nevelésük kihatással van későbbi életükre, iskolai teljesítményükre, önellátásukra, szociális és pszichés funkcióikra. Ellátásuk nem csak egészségügyi feladat, komplex szemléletet igényel. Diplomamunkámban a nemzetközi és a hazai szakirodalom összevetésével felépítem a transzdiszciplináris látásmódot, kitérve a sérülés jellemzőire, az egészségügyi, szociális, pszichológiai és pedagógiai ellátására, majd kérdőíves vizsgálattal alátámasztom az ebben felmerülő, főleg pedagógiai és pszichológiai nehézségeket. Statisztikai következtetéseket vontam le a gyermekek kézdominanciájának kialakulásáról, az újraélesztés és a tanulási nehezítettség összefüggéseiről, illetve a fizikai korlátok és a fájdalom stresszre gyakorolt hatásairól. Szignifikáns összefüggést tapasztaltam a felkarbénulás és a domináns kéz kialakulása között, az újraélesztés szükségessége és a tanulási nehezítettség fennállása között, illetve a stressz és az izomerő, a finom kézmozdulatok és a fájdalom jelenlétével. Az újraélesztett gyermekek szignifikánsan rosszabbul teljesítettek az izomerő, a tárgyak emelése és hordozása illetve a mosakodás területén. Adataim alapján szükségesnek tartom a plexus brachialis sérült gyermekek szomatomotoros és szenzoros integrációs fejlesztését is preventív céllal már a korai életkortól kezdve, ezzel segítve későbbi fizikai, szociális, kognitív és biológiai jól-létüket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Teljes testvibráció kezelés helye a szenzoros integráció zavarokkal küzdő gyermekek terápiájábanSimon, Bettina; Bodea, Cornel; Zsadányi, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Gyermekrehabilitációs Központ; DE--Népegészségügyi Kar; Sveda, Brigitta; Csepregi, Éva; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi KarA szenzoros feldolgozás zavarára számos ismert kezelési mód elérhető, ám az iskola megkezdésével a gyermekek lehetőségei, valamint szabadideje is jelentősen csökken, így nincs mód a heti 2x 60 perces szenzoros terápia folytatására. Célszerűnek tűnik egy olyan optimális megoldás, ami rövidebb időintervallum mellett biztosít hatékony szenzoros ingerlést. A Power Plate teljes testvibrációs gépet hazánkban eddig csak a fittness világában használták. Külföldön viszont több intézményben alkalmazzák rehabilitációs, illetve gyógyászati célokra. A gépen végzett mozgásterápia során, a testére ható gravitációs terhelés megnövekedése miatt, a foglalkozás ideje 25-30percre csökken. Emellett a rezgő, instabil felszín kitűnő proprioceptív inger, így ezen eszközzel végzett célzott mozgásterápia, gyógytornász irányításával alkalmas módszer lehet az iskolakezdő/iskolába járó, szenzoros terápiát igénylő gyermekek számára. A célcsoportom 6 iskolakezdő gyermekből állt, akik óvodás korukban szenzomotoros terápiában részesültek. Hasonlóan a szenzomotoros torna céljaihoz, nagy hangsúlyt fektettem a térbeli tájékozódás, az egyensúlyérzék, a lateralitás fejlesztésére, a jobb kéz- bal kéz használat gyakoroltatására. A legtöbb feladatot a Power Plate gépen gyakoroltattam, ám mivel a célcsoportomat gyerekek képezték, az érdeklődés fenntartása érdekében, néhány játékos/érdekes feladatot a talajon vagy más eszközökkel is végeztettem. 12 héten keresztül, a Shape Power Plate Stúdióban, hetente egy alkalommal vettek részt, az általam irányított fél órás egyéni tornán. A terápia előtti és az utána következő méréseim során statikus és dinamikus egyensúlyt vizsgáló teszteket alkalmaztam. A Csillag egyensúly vizsgálati tesztet, Gólya-tesztet, Séta a gerendán-tesztet, valamint a Dynamic Gait Index (DGI), amely 8 funkcionális járás tesztet foglal magába. A legtöbb teszt eredménye szignifikáns javulást mutatott, amely alapján azt a következtetést vonhattam le, hogy a Power Plate gép funkcionális használata alkalmas lehet azon gyerekek számára, akik fejleszteni szeretnék a koordinációs képességeiket illetve rendkívül kedvező lehet azoknak, akik folytatni szeretnék a megkezdett szenzomotoros terápiájukat.