Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Szegedi, Gyula"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 52)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A comparative study of arterial stiffness, flow-mediated vasodilation of the brachial artery, and the thickness of the carotid artery intima-media in patients with systemic autoimmune diseases
    (2009) Soltész, Pál; Dér, Henrietta; Kerekes, György; Szodoray, Péter; Szűcs, Gabriella; Dankó, Katalin; Shoenfeld, Yehuda; Szegedi, Gyula; Szekanecz, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A humán Fcγ-receptorok jellemzői, szerepük és klinikai jelentőségük
    (1998) Szűcs, Gabriella; Kávai, Mária; Szegedi, Gyula
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A monociták C2 és B faktor termelésének vizsgálaté szisztémás lupus erythematosusos betegeken
    (1985) Szegedi, Gyula; Füst, György; Lukács, K.; Zeher, Margit; Csípő, István; Sonkoly, Ildikó
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A paraoxonázaktivitás vizsgálata kevert kötőszöveti betegségben
    (2006) Bodolay, Edit; Seres, Ildikó; Jakab, Zsanett; Csípő, István; Szilágyi, Anna Tünde; Szegedi, Gyula; Paragh, György
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A poliszisztémás autoimmun betegségekhez társuló Sjögren-szindrómáról: a szekunder Sjögren-szindróma klinikai sajátosságai
    (1990) Zeher, Margit; Bodolay, Edit; Czirják, László; Dankó, Katalin; Sonkoly, Ildikó; Surányi, Péter; Szekanecz, Zoltán; Szegedi, Gyula
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A t (14;18) transzlokáció jelenlétének kimutatása és diagnosztikus jelentősége a follicularis lymphoma minimális reziduális betegségében
    (2000) Bessenyei, Beáta; Urbán, László; Takács, István; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Semsei, Imre
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Angiogenesis and chemokines in rheumatoid arthritis and other systemic inflammatory rheumatic diseases
    (2002) Bodolay, Edit; Koch, Alisa E.; Kim, Joon; Szegedi, Gyula; Szekanecz, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Autoantitestes mechanizmusok akut koronária szindrómában
    (2008) Soltész, Pál; Veres, Katalin; Laczik, Renáta; Csípő, István; Lakos, Gabriella; Szodoray, Péter; Szegedi, Gyula
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Autoantitestes mechanizmusok szerepe az atheroszklerózis folyamatában
    (2008) Soltész, Pál; Veres, Katalin; Csípő, István; Tumpek, Judit; Laczik, Renáta; Hevér, Tímea; Szodoray, Péter; Szegedi, Gyula
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Autoimmun betegségek kezelése autológ haemopoeticus őssejtekkel
    (2007) Zeher, Margit; Szegedi, Gyula
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az antineutrofil citoplazmatikus antitestek jellemzői és klinikai jelentőségük
    (1993) Szűcs, Gabriella; Szegedi, Gyula
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az immunrendszer vizsgálata a malignus lymphomák kezelése közben
    (2005) Gergely, Lajos; Szegedi, Gyula; DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- Belgyógyászati Intézet -- III. sz. Belgyógyászati Klinika; Klinikai orvostudományok doktori iskola
    A malignus lymphomák kezelése az utóbbi 15 évben sokat fejlődött, ma már rutisnzerűen alkalmazhatunk immunterápiát mint a rituximab, alemtuzumab vagy ibritumomab tixetan. Rendelkezésre áll az autológ és allogén perifériás őssejtszupportáció nagydózisú kezeléssel. A fejlett szupportív kezelés mellett a kemoterápia mellékhatásai jól kivédhetőek. Mindezek ellenére nem tudunk minden beteget meggyógyítani. Minden eddigi kezelési próbálkozás során a saját immunrendszert nem igazán figyelték a terápia közben, holott annak változása, reagálása kulcsfontosságú lehet, különösen a mai immunterápiák esetén, ahol aktív részvételére is számítunk sok esetben. A munkámban 1996-2004 köztött kezelt 238 non-Hodgkin lymphomás betegek kezeléséről számolok be. Bemutatom, hogy mind agresszív és mind indolens lymphomák kezelésével nemzetközi összehasonlítással azonos adatokat értünk el. Rávilágítok, hogy agresszív lymphomák esetén a betegek 22%-át egy éven belül elveszítjük, ennek okai csak részben ismertek. Egy esetet ismertetve beszámolok B-CLL-hez társuló paraneoplastikus pemphigus kezelési problémáiról, majd a betegség sikeres cyclosporin A kezeléséről. Tartósan, 36 hónapon keresztül alkalmazva a cyclosporin A-t a B-CLL remisszióban volt, ami elsősorban T-sejt és B-sejt interakciók gátlásán keresztül volt elérhető. Intracelluláris cytokinprofil meghatározást végeztünk betegeinken. Intracelluláris IL-4 és IFN-gamma meghatározásával elkülönítettem a Th0-Th1-Th2 és Tc0-Tc1-Tc2 T sejteket és meghatároztam ezek arányát. Kezeletlen lymphomás betegek esetén szignifikánsan magasabb Th1 sejtarány ( 28,83% vs. 21,83%) volt a kontrollhoz képest. Remisszióban levő betegeken is hasonló magas értéket kaptunk (30,1% vs. 21,83%). Ugyanakkor a Th2 sejtek aránya jelentősen csökkent a kezelés végére (0,31%), de már a kezelés előtt is szignifikánsan alacsonyabb volt mint az egészséges kontroll csoportban (0,96% vs 1,19%). A Tc0 sejtek esetén kezeletlen betegekben jelentős emelkedést észleltünk (1,3% vs 0,47%). Az emelkedett Th1/Th2 aránya az immunrendszer aktiváltságát, polarizáltságát jelzi, de ennek ellenére nem volt képes a lymphomát eliminálni. Ezt követően ELISA módszerrel meghatároztuk anti-ENA antitestek jelenlétét lymphomás betegekben. Igazoltam, hogy magasabb értékkel rendelkeznek, mint a kontroll csoport (1,85 U/l vs 0,68 U/l). Az emelkedést a kezelés során végig detektáltam. Az emelkedés oka lehet fokozott spontán apoptózis és az autoreaktív klónok eliminálásának csökkent effektivitása. Külön vizsgálva a kemoterápiára jól és rosszul reagáló eseteket nem szignifikáns különbség igazolható. A jól reagáló esetekben fokozatos emelkedést, míg a rosszul reagáló esetekben lassú csökkenést észleltem. A fokozatos emelekdés jelezhet egy kifejezettebb immunválaszt a lymphoma ellen. ELISA módszerrel vizsgálva az anti-kardiolipin antitesteket kezelés előtt a lymphomás betegek esetén mind az IgM és az IgG izotípus esetén emelekedett értékek igazolhatók, melyek csökkennek a kezelés hatására. Külön vizsgálva itt is a jól és rosszul reagáló csoportot, az IgG izotípusú antitest esetén a kezelés végén jelentős emelkedés volt detektálható a rosszul reagáló esetekben. Végül immunterápiát alkalmazva bemutatom egy follicularis lymphomás beteg esetén a kezelés során hogyan csökken, majd emelkedik a B-sejtarány. Ezt összevetem az aktivált T-sejtek arányával. Rávilágítok, hogy a rituximab alkalmazásának időzítése nem feltétlenül volt optimális. Mindezen kisérleti adatok igyekeznek vizsgálni, hogy az immunrendszerben milyen folyamatok zajlanak a kemoterápia vagy immunterápia alkalmazása során. Arra kerestem a választ, hogy rendelkezünk-e olyan mérhető paraméterrel, mely esetleg segíthet minket a terápia vezetése során. A kérdésre a választ csak részben tudom megadni, tekintettel a rendkívüli bonyolultságára.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    B-sejtek vizsgálata kevert kötőszöveti betegségben
    (2014) Hajas, Ágota Helga; Baráth, Sándor; Szodoray, Péter; Nakken, Britt; Gogolák, Péter; Szekanecz, Zoltán; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Bodolay, Edit
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Ciklikus citrullinált peptid elleni antitestek izotípus megoszlása rheumatoid arthritises betegekben
    (2007) Szabó, Zoltán; Lakos, Gabriella; Soós, Lilla; Fekete, Andrea; Zeher, Margit; Horváth, Ildikó Fanny; Dankó, Katalin; Kapitány, Anikó; Gyetvai, Ágnes; Szegedi, Gyula; Szekanecz, Zoltán
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Csontsűrűség vizsgálata rheumatoid arthritises betegeken
    (1996) Bettembuk, Péter; Balogh, Ádám; Szekanecz, Zoltán; Szegedi, Gyula; Surányi, Péter
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    D-Penicillamin kezelés immunológiai hatásai kevert kötőszöveti betegségben
    (1986) Bodolay, Edit; Szabolcsi, Margit; Kávai, Mária; Seres, Tamás; Surányi, Péter; Szegedi, Gyula
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    D-vitamin-analóg alfacalcidol hatása a regulatív T-sejt működésre
    (2010) Zöld, Éva; Szodoray, Péter; Gaál, János; Kappelmayer, János; Csáthy, László; Baráth, Sándor; Gyimesi, Edit; Hajas, Ágota Helga; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Bodolay, Edit
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Dobüregi váladék immunológiai vizsgálata gyermekkori otitis media catarrhalis chronica serosa esetén
    (2001) Késmárki, Katalin; Sipka, Sándor; Alexa, Magdolna; Lakos, Gabriella; Rezes, Szilárd; Szegedi, Gyula; Sziklai, István
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Doppler echocardiographiás vizsgálatok kevert kötőszöveti betegségben = Doppler echocardiography in mixed connctive tissue disease
    (2006) Végh, Judit; Hegedűs, Ida; Soltész, Pál; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Bodolay, Edit
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effects of L-amino Acids on Human Peripheral Neutrophil Granulocyte Activation
    (2014) Sipka, Sándor; Keresztes, Tamás; Kovács, Ildikó; Sipka, Sándor ifj.; Baráth, Sándor; Szegedi, Gyula; Zeher, Margit; Bruckner, Géza
  • «
  • 1 (current)
  • 2
  • 3
  • »
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó