Szerző szerinti böngészés "Szikora, Fruzsina"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az évjárat és a tápanyagellátás hatásának vizsgálata eltérő genotípusú őszi búza fajták fahéjbarna levélfoltosság (Drechslera tritici-repentis) fertőzés dinamikájára
    Szikora, Fruzsina; Kovács, Gabriella; Ragánné Szabó, Éva; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A búza az egyik legnagyobb területen termesztett növény Magyarországon, ezért kiemelten fontos a növényvédelme. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak az egyik legfontosabb feladata az, hogy az élelmiszeripar számára alapanyagot állítson elő, így nemcsak a nagy mennyiség elérése a cél, hanem a megfelelő minőségi követelmények teljesítése és a fogyasztó egészségének szem előtt tartása. Diplomadolgozatomban 6 fajta- és 2 hibridbúzát hasonlítottunk össze. A vizsgálat elsősorban arra terjedt ki, hogy a fahéjbarna levélfoltosságot okozó kórokozó, a Drechslera tritici-repentis gomba milyen mértékű tüneteket okozott a 2020/21-es évben. A felvételezések öt időpontban történtek, négy tápanyagszinten, négyszeres ismétléssel. Összehasonlításra került továbbá a betakarított búzák termésátlaga, illetve a fehérje-, sikér tartalma és szedimentációs értéke.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Különböző őszi búza genotípusok agronómiai tulajdonságainak és sütőipari minőségének vizsgálata
    Szikora, Fruzsina; Szabó, Éva; Diósi, Gerda; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A szakdolgozatom arra terjed ki, hogy három őszi búza genotípus, az Mv Nádor, az Ingenio és a Hyland reakcióit vizsgáltuk és hasonlítottuk össze, illetve a genotípusokat átlagolva figyeltük meg, hogy a változó tápanyagkezelés hogyan befolyásolta a vizsgált minőségi tényezőket. Kontroll, illetve többféle dózisú műtrágya hatását relatív klorofilltartalom, illetve levélterület indexben mérve hasonlítottuk össze szárbaindulás, kalászolás, virágzás és viaszérés idején, a kijutatott tápanyagra adott reakciót a genotípusok átlagában, illetve a genotípusok értékeit a tápanyagkezelés átlagában. Öt különböző dózisú tápanyagkezelési szint mellett hasonlítottuk össze a termésátlagra kapott adatokat, a fehérjetartalmat, sikértartalmat, illetve a szedimentációs értékeket. Lisztminőség-vizsgálatunk kiterjedt a nedves sikértartalomra, sikérindexre, sikérterülésre, esésszámra, roncsolással mért fehérjetartalomra, valorigráfos méréssel a liszt vízfelvételére; a tészta stabilitási idejére; a planimetrált területre illetve a sütési értékszámra.