Szerző szerinti böngészés "Szobonya, Petra"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fogyasztók alapvető jogainak védelme - különös tekintettel a termébiztonság és termékfelelősség intézményére(2012-04-13T08:57:38Z) Szobonya, Petra; Hajnal, Zsolt; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarA fogyasztói alapjogok egyik legfontosabbika a fogyasztó egészségének és biztonságának garantálása. Ennek ellenére, újra és újra piacra kerülnek olyan termékek, melyek tömegek biztonságát, egészségét, esetleg életét veszélyeztetik. Ilyen volt többek között a belga „dioxin eset”, vagy a magyar „paprikahamisítási ügy”, amikor is ólommal fertőzött őrölt paprika került forgalomba. Dolgozatom első részében a fogyasztóvédelmi jogi szabályozás létrejöttét szeretném bemutatni, ezt követően kerül sor a termékbiztonság és termékfelelősség jogintézményének és szabályainak részletes ismertetésére, tekintettel a kialakulásukra, eszközrendszerükre és hatékonyságukra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nem vagyoni sérelmek kompenzálásának problémái hazánkban(2014-04-16T15:16:17Z) Szobonya, Petra; Fézer, Tamás; DE--Állam- és Jogtudományi KarA modern jogrendszerek mindegyike ismeri a nem vagyoni kár és a nem vagyoni kártérítés intézményét. Az Egyesült Államokban milliós perek zajlanak a személyiség sérelme, vagy csak egyszerűen az embert ért fájdalom miatt. Láthatunk olyan mozifilmeket, ahol az ügyvéd és a bíró közös igazságot szolgáltatva számunkra elképzelhetetlen összeg megfizetésére kötelezi a károkozót. Miközben a nem vagyoni kártérítés az egyik legszélesebb körben elterjedt személyiségvédelmi eszköz, addig kis hazánkban a magyar jog egyik problematikus, nagy vitákat kiváltó része.Dolgozatom első részében a kártérítési felelősség kialakulásával és a nem vagyoni kártérítés intézménytörténetével foglalkozom, majd a későbbiekben kitérek e jogintézmény rendszertani elhelyezkedésére és funkciójára, a kártérítés megállapításának feltételeire, továbbá a jogviszony szereplőire. Utóbbi esetén komoly kérdésként merül fel a hozzátartozói igények érvényesítése, mely ugyan nincs kodifikálva a törvényben, a gyakorlatban mégis jelen van. Ezt követően igyekszem bemutatni, milyen gyakorlat alapján határozzák meg a bíróságok a kártérítés összegét, és végül, de nem utolsósorban a sérelemdíj, mint a legaktuálisabb polgári jogi jogintézmény kerül terítékre.