A modern jogrendszerek mindegyike ismeri a nem vagyoni kár és a nem vagyoni kártérítés intézményét. Az Egyesült Államokban milliós perek zajlanak a személyiség sérelme, vagy csak egyszerűen az embert ért fájdalom miatt. Láthatunk olyan mozifilmeket, ahol az ügyvéd és a bíró közös igazságot szolgáltatva számunkra elképzelhetetlen összeg megfizetésére kötelezi a károkozót. Miközben a nem vagyoni kártérítés az egyik legszélesebb körben elterjedt személyiségvédelmi eszköz, addig kis hazánkban a magyar jog egyik problematikus, nagy vitákat kiváltó része.Dolgozatom első részében a kártérítési felelősség kialakulásával és a nem vagyoni kártérítés intézménytörténetével foglalkozom, majd a későbbiekben kitérek e jogintézmény rendszertani elhelyezkedésére és funkciójára, a kártérítés megállapításának feltételeire, továbbá a jogviszony szereplőire. Utóbbi esetén komoly kérdésként merül fel a hozzátartozói igények érvényesítése, mely ugyan nincs kodifikálva a törvényben, a gyakorlatban mégis jelen van. Ezt követően igyekszem bemutatni, milyen gyakorlat alapján határozzák meg a bíróságok a kártérítés összegét, és végül, de nem utolsósorban a sérelemdíj, mint a legaktuálisabb polgári jogi jogintézmény kerül terítékre.