Szerző szerinti böngészés "Sztancs, Edit"

Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    15 éve már – gondolatok a bős-nagymarosi vízlépcsőről
    (2008-04-01) Sztancs, Edit
    Without abstract.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Nemzetközi Büntetőbíróság és a magyar jog viszonya
    (2006-10-01) Sztancs, Edit
    Without abstract.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A szennyező fizet elvének megjelenése a magyar polgári jogban, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősség kérdéseire
    (2013-07-30) Sztancs, Edit
    The polluter pays principle is one of the basic principles of international environmental law mentioned directly firstly only in 1972, however the principle were declared in 1929 in the well-known Trail Smelter Case. The polluter pays is an economical principle, and in the meaning of this principle the costs of pollution shall be shared between industrial companies and consumers. Taking into consideration that after applying this principle price of products will be higher than before, industrial companies shall reduce their pollution in the interest of their (and their products’) competitiveness. Seeing the development of the principle in EU level, the polluter pays were mentioned first time in the first „programme of action of the European Communities on the environment” adopted in 1973. However it is questionable what polluter, pollution, obligation of polluter and costs of pollution mean exactly, and for this reason this principle cannot be applied automatically. In this study I try to examine how the polluter pays principle works in the Hungarian national law, especially in the Hungarian Civil Code. For this reason I examine the applicability of Article 345 of the Hungarian Civil Code („Damages Originating from Hazardous Operations”), with special regard to the case-law of the Hungarian civil courts. I also try to introduce the possibilities and obligations of the public prosecutor in environmental issues.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A törvényes vád szerepe a büntető eljárásjogban
    (2009-01-29T13:47:17Z) Sztancs, Edit; Kardos, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar
    A közvádlónak kötelessége hivatalból üldözni a bűncselekményeket, ezáltal pedig az állam büntetőjogi igényét érvényesíteni. Ezen funkciójának részét képezi a vádemelés, melynek kapcsán jelentőssé válik a vádelv valódi érvényesüléséhez minimális feltételként hozzátartozó törvényes vád fogalmának definiálása, melyet a 2006. évi LI. törvény vett fel a büntetőeljárás rendelkezései közé. A fogalom azokat a „minimális kellékeket” foglalja össze, melyek hiányában nem lehet bírósági eljárást indítani, illetve folytatni valaki ellen. Az Alkotmánybíróság 14/2002 (III.20.) számú határozata és a következetes ítélkezési gyakorlat a vádelv érvényesítésével párhuzamosan a vád törvényességének tartalmi elemeit kialakította, és a Legfelsőbb Bíróság határozatain keresztül az egyes elemeket tartalommal töltötte meg. Jelen tanulmány keretei között a törvényes vád fogalmának egyes történelmi aspektusait vizsgálom, illetve a törvényes vád hatályos szabályozásával, annak fogalmi elemeivel, valamint az ezeket kialakító bírói gyakorlattal foglalkozom. A fogalmi elemek közül külön vizsgálom az alaki (vádlói legitimáció) és a tartalmi (a vád tárgyává tett cselekmény konkrét körülírása; büntetőtörvény szerinti minősítés megjelölése; személy szerint beazonosítható vádlott felelősségre vonásának indítványozása; bizonyítékok megjelölése; a vádnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő benyújtása), kitérve ezek elméleti, történeti és gyakorlati jelentőségére egyaránt. A vizsgálat módszeréül a törvényes váddal kapcsolatos törvényi szabályozásnak, szakirodalomnak és bírói gyakorlatnak az áttekintését és elemzését választottam. Összegzésként megállapítható, hogy egy olyan jogintézményről van szó, melynek minden eleme azonos jelentéstartalommal a módosítást megelőzően is olvasható volt a törvényben, csak nem egy bekezdésben rendszerezve. Jelen esetben mintegy csokorba gyűjtötték a törvényes vádra vonatkozó szabályokat, így ezzel a megoldással a jogalkotó csupán hangsúlyossá tette azokat. Az eredmény megállta a helyét, ugyanis a definíció megalkotását követően a figyelem mind a bírói gyakorlat, mind pedig a szakirodalom szintjén a törvényes vádra terelődött, mely elmélet és gyakorlat együttese alkalmas lehet a jelenleg még létező, a dolgozatomban is bemutatott problémák orvoslására.