Szerző szerinti böngészés "Sztancsik, Veronika"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 88)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az abortusz és az azzal járó bűntudat hatása a beavatkozáson átesett nők szexuális életéreAsztalos, Abigél; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarFelmerülhet a kérdés, hogy veszteség-e a nő számára, ha önszántából vet véget egy terhességnek, lehet-e gyászolni valakit, akit soha nem ismert a nő, illetve saját maga döntött az adott élet kioltása mellett. Érdekes kérdés, hogy lehetnek -e rövid vagy akár hosszútávú hatásai a nő vagy párja lelki életére. Sok ember fejében még ma is úgy él az abortusz, mint egy esemény, ami rövid időre megterhelheti a nő lelki világát, de „az idő mindent begyógyít”, így évek múlva már nem lesz hatással a nő életére a terhességmegszakítás. Vizsgálatomban ennek az általános vélekedésnek az igazságtartalmát szeretném megvizsgálni, különös tekintettel arra, hogyan hat az abortusz miatt érzett bűntudat a nők szexuális életére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Áldás vagy átok? Az anyává válás nehézségeinek vizsgálata ikres anyák körébenHavasiné Miszlang, Zsófia; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az anyává válás nehézségeivel foglalkozik,fókuszban az ikergyermekeket nevelő anyákkal. Bemutatom az anyává válás kríziseit (meddőség, terhesség, koraszülés, nem kívánt gyermekek, "Gyes-neurózis"),a szülést követő hangulatzavarokat, és ízelítőt adok az ikrességről.Vizsgálatomban 254 fő egy gyerekes és 88 fő ikres anyuka vizsgálati eredményeit dolgozom fel, mely során arra keresem a választ, hogy az ikres anyák veszélyeztetettebbek-e a szülést követő hangulatzavarok kialakulásában.Vizsgálatomban kitérek a "lombikos" anyák vizsgálatára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alkoholizmus függősége és a média hatásaVásári, Éva; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarMi is az alkoholizmus, ki hogyan juthat el az alkoholizmusig, hogyan lehet megelőzni, illetve milyen segítséggel lehet, ha meggyógyulni nem is, de leszokni róla.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Álláskeresési és munkahelyi beilleszkedést elősegítő tréning megváltozott munkaképességű személyek részére(2014-05-18T12:48:10Z) Szabó, Zsuzsanna; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarMentálhigiénés programterv megváltozott munkaképességű személyek álláskeresési sikerességének elősegítéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyák szorongása Eysenck tükrébenSós, Tímea; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az anyák szorongását és szülés utáni gondolataikat vizsgáltam, a személyiségükkel összefüggésben. Az elméleti részben a személyiségvonások kialakulását, Eysenck vonáselméletét, a szorongás okait, tüneteit és az anyaság változásait, élményeit mutatom be. A gyakorlati részben Eysenck személyiségfaktorait alapul véve alapján az extraverzió-introverzió, valamint az érzelmi stabilitás-labilitás dimenzió mentén arra kerestem magyarázatot, hogy a szorongás mértéke kizárólag a neurocitás vagy az extraverzió függvénye is. Saját szerkesztésű kérdőív alapján vizsgáltam többek között, hogy milyen típusú anyák hajlamosak leginkább pánikra vagy meggondolatlan cselekedetre, hogyan változtak a baráti kapcsolataik a szülést követően az egyes típusoknak, kiknek segítenek a szorongás oldásában a társas kapcsolatok, kikre jellemző leginkább a magányosság érzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Anyának lenniBagdi, Edina; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a várandósságtól kísérem végig az anyaságot, anya-gyermek kapcsolatot a gyermek három éves koráig. Egyrészt mivel a neveltetés legkésőbb a fogantatás pillanatában elkezdődik. Másrészt pedig a gyermek életében az első három év a legfontosabb.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyaság kezdeti nehézségei, különös tekintettel a szülés utáni depresszióraJánócsikné Vass, Éva; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat fókuszában a szülés és az azt követő nehézségek állnak, amelyek összefüggéseit vizsgálom a szülés utáni depresszióval. Szeretném bemutatni, milyen tényezők hajlamosítanak a szülés utáni depresszióra és melyek jelentenek védőfaktort. Azokat az anyákat vizsgáltam, akik egy évnél nem régebben szültek. Vizsgálatomhoz, az EPDS kérdőívet és saját készítésű kérdőívet használtam. Vizsgáltam,hogy a szülés alatti komplikációk mennyire viselik meg az anyát. Milyen hatással van a szülés utáni időszakra, ha az anya nem úgy szül, hogy sikerüljön átélnie a gyermek világra hozatalának élményét. Hogyan hat az, ha valaki nem tud szoptatni, mennyire tölti el a nem megfelelés érzése. Társadalmilag is nagyon fontos kérdés, hogy az új, többgenerációs modell felbomlása után milyen segítséget tud adni a család, különös tekintettel az édesapára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az átélt betegségteher és a megküzdés összefüggései daganatos betegségből felépülő emberek körében.Básti, Tamás János; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásomban a betegségteher és a megküzdési módok kapcsolatát vizsgáltam daganatos betegségben szenvedő, illetve abból gyógyult személyek esetében. A vizsgálati személyek egy 30 tételből álló demográfiai kérdőív mellett a Betegségteher Indexet és a Megküzdési Módok Kérdőívet töltötték ki. A 49 résztvevő közül két betegcsoport, az életfontosságú szervet illetve a nemiszervet, nemi jelleget érintő daganattal küzdő csoport kialakítására került sor. Ezen betegcsoportokban a problémaelemző megküzdés mutatott összefüggést a Betegségteher Index alskáláival. A jelentős betegségteher magas párkapcsolati elégedettséggel jár együtt. A problémafókuszú megküzdés, a kognitív átstrukturálás magas értéke a jobb egészségi állapottal van kapcsolatban. Legfontosabb eredményem szerint a daganatos beteg minél több gyerekkel rendelkezik annál inkább alkalmazza a kognitív átstrukturálás megküzdési módjait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Atópiás dermatitis. Mi állhat a háttérben?Szikszai, Alexandra Kitti; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarSokan nem is gondolnák, de rengeteg bőrprobléma hátterében valamilyen lelki ok lelhető fel. Azonban azok, akik orvoshoz fordulnak ezzel a jelenséggel, gyakran nem kapnak hatásos kezelést, hiszen a gyógyszerek, vagy krémek csak ideig-óráig hoznak enyhülést. Ez sajnálatos, hiszen rengeteg bőrprobléma csúnya pirosodással, sebekkel járhat, mely nagy hatással lehet az elszenvedője életminőségére, és ezáltal megbélyegezhetik, kirekeszthetik. Ennek súlyos következménye az elhatárolódás és végül a depresszióba esés.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Barátság extrákkal a kötődés, szocioszexualitás, élménykeresés és önértékelés tükrébenVégh, Bianka Petra; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarMind a társadalomtudományok, mind a laikusok körében régen elfogadott, hogy különbség van a barátság és a párkapcsolatok között. Azonban az utóbbi időben egy újfajta kapcsolati forma van kialakulóban, ami sem a barátság, sem a romantikus párkapcsolatok hagyományos definíciójába nem illeszthető bele, mivel mindkettő jellegzetességeivel bír. Ez a jelenség „barátság extrákkal” (friends with benefits – FWB) néven vált ismertté (Bisson és Levine, 2009). Az új kapcsolati forma, az FWB jellegű kapcsolat is elsősorban a serdülők és fiatal felnőttek körében vált népszerűvé. Jól mutatja ezt, hogy habár az első szexuális együttlét általában romantikus, elkötelezett párkapcsolat keretein belül történik meg, de az esetek jelentős hányadában (kb. 25%), az első szexuális együttlét egy baráttal, idegennel vagy olyasvalakivel történik, akivel csak alkalmilag randevúzik az egyén (Manning, Giordano és Longmore, 2006, idézi Furman és Shaffer, 2011). Grello, Welsh és Harper 2006-os tanulmányukban (idézi Furman és Shaffer, 2011) azt találták, hogy a legtipikusabb alkalmi partner általában egy barát volt és az ilyen viszonyokban sokkal többször fordult elő érzelmesebb szexuális viselkedés (pl. ölelkezés, csókolózás, masszázs), mint a távolabbi ismerősökkel vagy ismeretlenekkel folytatott szexuális kapcsolatokban. Jelen kutatásomban arra keresem a választ, hogy a kötődési stílusnak, a szocioszexuális beállítódásnak, az önértékelésnek és az élménykeresésnek, mint személyiségvonásnak milyen hatása van az FWB kapcsolatokban való részvételi hajlandóságra, mennyire jósolják be és befolyásolják ezek a vonások, hogy kik azok, akik hajlamosabbak belemenni ezekbe a viszonyokba, illetőleg, hogy milyen különbségek mutatkoznak a kérdésben a két nem között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Coping és a 2-es típusú diabétesz (megküzdési stratégiák preferenciájának és a depresszió vizsgálata 2-es típusú diebéteszes betegeknél)Szabó, Szilvia; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarAzt vizsgálom, hogy a 2-es típusú diabéteszes betegek coping mechanizmusai miben és milyen mértékben különböznek az egészséges populációétól. Illetve arra vagyok kiváncsi, hogy valóban hajlamosabbak-e a diabeteses betegek a depresszióra, mely szintén összefüggésben lehet az eltérő megküzdési módokkal. A kapott eredmények szerint, az egészséges csoport tagjai jellemzőbben használnak konstruktív megküzdési technikát, illetve a konstruktív megküzdési technikák használata pozitívan korrelál a magas pszichológiai immunkompetencia (PI) szinttel. A depresszió és a PI szint között is negatív a kapcsolat. A cukorbeteg csoport szignifikánsan magasabb eredményt ért el a depresszió skálám, mint az egészséges csoport. Az egészséges csoport tagjai magasabb pontszámot értek el a pozitív gondolkodás, az énhatékonység, a kitartás és a kontrollálhatóság diemenziójában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A család érzelmi hangulatának szerepe a betegség alakulásában, és a gyógyszerelhagyásban, szkizofrén személyek esetébenGál, Eszter; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban arról írok, hogy milyen szerepet tölt be a család, a szkizofréniában szenvedő emberek betegségének alakulásában. Röviden bemutatom a betegséget, leírom a fogalmát, lefolyását, típusait. Ezután az "Expressed Emotion" fogalmát ismertetem,és annak mérési módjait, illetve az ezzel kapcsolatos kutatásokat. Saját kutatásomban egy három részből álló kérdőívvel kívánom bizonyítani, hogy a "High Expressed Emotion" családban élőknek rosszabb az általános közérzetük, mint a "Low Expressed Emotion" családban és az intézményben élő szkizofrén betegeknek. Továbbá, hogy a "High Expressed Emotion" családba tartozó szkizofrén betegeknél magasabb a relapszusok száma, mint a "Low Expressed Emotion" családba tartozóké. Végül pedig azt, hogy a "High Expressed Emotion" családban élő szkizofrén betegek közül többen hagyják abba a gyógyszereik szedését, mint a "Low Expressed Emotion" családban élők. A kutatásomhoz 41 tesztet használtam fel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családi kapcsolatok szerepe az asthma bronchiale kialakulásábanTuri, Eszter; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarMűhelymunkámban asthma bronchialéban szenvedő gyermekeket és egészséges gyermekeket hasonlítottam össze a szüleik párkapcsolati minősége, a család működése és a gyermek szüleihez való kötődési kapcsolata mentén. A pszichoszomatikus medicinát alapul véve különbséget vártam a két csoport között az említett tényezőkben. Vizsgálatomat a gyermekek és szüleik együttes bevonásával végeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségmagatartás, optimizmus, külső-belső kontroll és Big Five faktorok kapcsolatának vizsgálata munkavállalók körébenMercs, Enikő; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarEgészségmagatartásunk jelentősen befolyásolja egészségi állapotunkat, nyilvánvaló, hogy az egészségre ártalmas szokások (pl. dohányzás) gátolják, míg az egészségvédő cselekedetek (pl. sport) szolgálják egészségünket. Munkavállalóként ez nemcsak saját helyzetünket befolyásolja, hanem a munkáltatóét is, mivel teljesítményünk leginkább az egészséghez köthető. A munkáltató számára gazdaságilag az az előnyös, ha dolgozói kiváló egészségi állapotban vannak, mivel hatékonyabban végzik teendőiket, (kevesebbet hiányoznak) és így nagyobb profitra tehetnek szert. De mi hat az egészségmagatartásunkra? Napjainkban a pozitív pszichológia és központi fogalma, az optimizmus egyre nagyobb népszerűségnek örvend és kutatások sora bizonyítja az egészségviselkedésre és fizikai, lelki egészségünkre való jótékony hatását. Fontossá vált az is, hogy ne csak a patológiákkal foglalkozzunk, hanem az egészséges emberekkel is, testi-lelki egyensúlyuk megőrzése és védelme érdekében.Műhelymunkámban munkavállalók körében vizsgáltam az optimizmus, egészségmagatartás és két személyiségelmélet, a külső-belső kontroll és a Big Five faktorok kapcsolatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egykékről kialakult hiedelmek, mítoszok a közvéleményben, és az ők és testvérrel együtt felnőttek nevelésében mutatkozó különbségekKovács, Tímea Evelin; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban azt vizsgálom, hogy az egykékről kialakult sztereotípiák mennyire állják meg a helyüket a közvéleményben és, hogy ezekkel az egykék mennyire értenek egyet, illetve, hogy az egykék hogyan szemlélik magukat ellentétben a közvéleménnyel és a többi egykéhez képest. Ezenkívül feltárom az egykék és a testvérrel vagy testvérekkel együtt felnőttek észlelt szülői bánásmódjának a különbségeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élet értelmének megélése és keresése a kodependencia árnyékábanNagy, Judit; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarA kodependencia nem hivatalos diagnosztikai kategória, így kevésbé kutatott jelenség, azonban mióta az 1980-as években bekerült a tudományos gondolkodásba, egyre több figyelmet kap. Olyan kórképről van szó, amely legtöbbször rejtve marad, azonban elszenvedője személyiségében, viselkedésében csak nehezen helyrehozható károkat okozhat.Lefolyása során a fizikai és mentális jóllét negatív tendenciát mutat, súlyos esetekben pszichoaktív szerek használatához, öngyilkossághoz vezethet. A társfüggő személyek életének értelme az a személy, akivel kialakította addiktív kötődését, így érdekes kérdést vethet fel, hogy élete értelmének megéléséről és kereséséről hogyan gondolkodik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elhárító mechanizmusok, a vallásosság és a szomatizáció összefüggéseiTerdik, Éva; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatban bemutatott vizsgálat az elhárító mechanizmusok, a vallásosság különböző attitűdformái és a szomatizáció feltételezett kapcsolatait igyekszik körbejárni. A vallásos coping elméletéből kiindulva a vallásos elhárítás koncepciójának vizsgálata az egyik főbb téma. A vallásosság a pszichológiai kutatásokban ugyanis gyakran a testi-lelki egészséggel kapcsolatban jelenik meg, azon belül is mint a betegséggel való megküzdés egy specifikus formája. Számos kutatás született ezzel kapcsolatban, azonban a vallásos coping olyan aspektusait, melyek a betegséghez való alkalmazkodással nem pusztán nem jártak együtt, hanem kifejezetten negatív összefüggést mutattak, kevésbé emelték ki. Abból kiindulva, hogy a coping és az elhárítás funkcióját tekintve megegyezik (szorongás csökkentése), feltételeztem, hogy amit a fent említett kutatások a maladaptív coping hatásának tudtak be, az valójában az elhárító mechanizmusok számlájára írható. Ezen felül felmerült a kérdés, hogy vajon a szomatizáció – azaz testi tünetek produkciója organikus háttér nélkül – esetén is megjelenik-e a kapcsolat. Ahhoz, hogy mindez megállapítható legyen, a vizsgálat a szomatizációnál kapott eredményeket az észlelt szomatikus állapot adataival veti össze. A szomatizáció kapcsán egy másik megközelítésmódra is kitérek. Azt a feltevést vizsgálom, miszerint a szomatizáció éretlenül hárító énnel párosul.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Felvidéki magyarok szerfogyasztási szokásaiTomolyová, Tímea; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarNapjainkban a szerhasználat egyre elterjedtebbé válik, a serdülőkorban lévő fiatalok pedig a különösen veszélyeztetetté válnak, hiszen ebben az életszakaszban jelenhet meg elsőként a szerfogyasztó magatartás. Az életkorban felerősödő kortárs hatás, valamint a szabadidő eltöltésének módja, jelentősen befolyásolja a serdülő identitásfejlődést és szerhasználattal kapcsolatos attitűdjeit. A szülőkkel való rossz kapcsolat hozzájárulhat a deviáns viselkedésformák kialakulásához, a szülőkkel való szoros kapcsolat viszont protektív tényezőként hat a fiatalok egészségmagatartására. A dolgozat célja a felvidéki magyarok szerfogyasztási szokásainak a megismerése, valamint a kockázati magatartásformák megfigyelése a különböző háttérváltozók segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A férfiak gyermekvállalását befolyásoló tényezők vizsgálataFarkas, Edina; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja az apai bevonódásra és gyermekgondozásra ható pszichológiai tényezők vizsgálata volt. Vizsgáltam a párkapcsolati elégedettséget, a proaktív megküzdést, az apai bevonódás mértékét, illetve a férfiak saját véleményét is. Eredményeimből arra a következtetésre jutottam, hogy a párkapcsolati elégedettség mind a gyermekvállalásra, mind a gyermekgondozásra hatással van, míg a proaktivitás tekintetében nem található ilyen összefüggés.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Férfiak gyermekvállalási tendenciáit befolyásoló pszichológiai tényezőkBalogh, Márk Nándor; Sztancsik, Veronika; DE--Bölcsészettudományi KarMűhelymunkámban áttekintettem, hogy mik lehetnek azok a pszichológiai tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a férfiak gyermekvállalási tendenciáiban. Manapság, egyre nagyobb tendenciát mutatnak a férfiak a gyermekvállalás kitolódását és a gyermektelenség tudatos vállalását illetően, ezáltal nagyon releváns témának tekintettem ezzel kapcsolatban a gyermekvállalási tendenciák vizsgálatát. A férfiak gyermekvállalási tendenciáit elsősorban a gyermekvállalással kapcsolatos attitűd és a gyermekvállalás időzítése mentén vizsgáltam. Áttekintést nyújtottam az egyéni és családi életciklus jelenségéről, illetve a gyermekvállalás motivációjáról. Mindemellett a gyermekvállalás időzítése szempontjából különös figyelmet fordítottam a posztadoleszencia és a kapunyitási pánik témakörére. Ismertettem az apává válással kapcsolatos szorongás, a párkapcsolati elégedettség, szocioszexuális orientáció, a Big Five személyiségvonások és a szülői bánásmód jelentőségét a gyermekvállalás szempontjából. Munkámban ezeknek a jelenségeknek az összefüggését vizsgáltam a gyermekvállalási attitűd és a gyermekvállalás időzítésével kapcsolatban. Eredményeimből kiderül, hogy több esetben is szignifikáns kapcsolatot lehet felfedezni a változók között, amelyek közül két jelentős tényező emelkedett ki. Összességében az általam vizsgálta jelenségek közül a szocioszexuális orientáció és az apává válással kapcsolatos szorongások hatottak a legnagyobb mértékben és legszélesebb körben a férfiak gyermekvállalási tendenciáira, hiszen a két változó esetében szignifikáns kapcsolatról beszélhetünk mind a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdöt és a gyermekvállalás időzítését illetően is.