Szerző szerinti böngészés "Tari, Katalin"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák vizsgálata(2016-12-30) Tari, Katalin; Lehota, József; Komáromi, NándorThis topic will always be actual, since most of the companies crave to understand the behaviour of their consumers in Hungary – what kind of patterns of behaviour they have, and how companies can influence consumer behaviour without high expenses, considering the most effective methods. As we know, consumer behaviour should be researched on the level of a specific product or service in the short term, or as a brand versus personal preference. Nowadays, the role of health-awareness and cost-consciousness is getting misrated, alongside with environmental protection and the awareness of hazardous substances. Based on our idea, the background of our research assumes awareness of the contents of food, and the investigation of labels or titles. The organic labels on food have a high priority role in Hungary. In our opinion, the trust contains the following factors: (1) There are control authorities who are reliable, and guarantee the high quality of products for the consumers (for example: Hungarian Authority for Consumer Protection, or other food and chemical industrial laboratories). (2) Food processing facilities are accredited, recorded, and given a certificate (for example: certificate of organic production, etc.) (3) Purchasing is straight from the source. (4) Purchase is on the basis of information technology. These factors are the underlying cause of the change in behaviour resulting from risk reduction awareness. The article focuses on the food consumption behaviour analysis of Hungary’s population. The analyzed database was queried from IPSOS Ltd. (N=1 038 people) but we will select 883 people, based on inclusive criteria (aged between 18 and 70) and exclude people with extreme incomes (due to being outliers). In order to indroduce the topic, we will start our research with a short literary introspection. Before the analysis of the database, we presume consumers have a kind of set awareness that is shaped by buying their daily food and products. In this research, we will prove this assumption. JEL code: D12Tétel Szabadon hozzáférhető Élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák vizsgálata(2016-12-31) Tari, Katalin; Lehota, József; Komáromi, Nándor; nemJelen kutatásban elemzésre kerültek azon OMNIBUSZ kutatásban található állítások, melyek az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák 4 változóját kísérelték meg behatárolni. A vizsgált kérdéskörben felsorolt állítások 4 főkomponense: 1. független, külső hatóság megítélése alapján történő vásárlás, 2. jelölés alapján történő vásárlás (bio-, ökoélelmiszer, gyártó, termelő, címke, nagy termelő, szezonális), 3. beszerzési forrásba vetett bizalom alapján történő vásárlás, 4. élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás. (Az eredmény a Magyarországon 2013-ban végzett OMNIBUSZ kutatás alapján, a beválasztási kritériumok figyelembe vételének feldolgozásával készült.) E főkomponensek elemzése után az első 3 főkomponens került bele a modellbe, mivel a statisztikai elemzés alapján nem volt szignifikáns az „élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás” klaszterező változó (F (2,706)=2,154, p=0,117). Az így kapott eredmények segítségével létrejött modell elsődleges tartalma, hogy a fogyasztók információ szükséglete nagyon magas. A fogyasztó nem azonos, hanem eltérő területeken informálódik az élelmiszer-bevásárlás előtt, után és közben is. Az információforrásra irányuló szükségletei, valamint igényei eltérő módon – például: a címkére, a jelölésre, a termékazonosításra, technológiára, termelőre, gyártóra, egészségtudatosságra, környezetvédelemre, stb. – jelennek meg az állításokban, teret adva erre vonatkozóan a pontosabb differenciálás lehetőségének. A nemek, a korcsoportok és a szocio-ökonómiai vizsgálatok eredményei alapján a 4 főkomponens közötti fő különbséget a szocio-ökonómiai csoport fogyasztóra gyakorolt hatása adta. Az alacsony, a közepesen alacsony és a közepes („szegényebb”) státuszú csoportok hasonló válaszokat jelöltek. Hozzájuk viszonyítva azonban a magas és a közepesen magas („tehetősebb”) szocio-ökonómiai státuszú válaszadók másik, eltérő állításcsoportot preferáltak. A vizsgált minta alapján a szocio-ökonomiai háttér tehát hat az élelmiszer-fogyasztási szokásokra. A kapott adatbázis vizsgálata során az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentését befolyásolható információkra rávilágítottunk, melyek a kapott OMNIBUSZ adatai alapján, a 883 válaszadó tekintetében kiemelt szerepet játszottak. A megállapított magatartásformák tovább bővíthetőek, melyek azonban már egy új kutatás tárgyát képezhetik. Egy, az NRC Piackutató Intézet (2014) által készített reprezentatív kutatás (N=1 200) alapján szintén arra az eredményre jutottak, hogy a magyar élelmiszer-vásárlók attitűd értékrendszere a változás korszakába lépett. A magyar fogyasztó élelmiszer-bevásárlásaira korábban a „legolcsóbbat keresem” attitűd volt a jellemző. A 2014-es NRC kutatás során beérkezett válaszok vizsgálati eredményeire támaszkodva már hátrébb sorolódott az árérzékeny fogyasztó, mivel megjelent a tudatos fogyasztók azon rétege, akiket már a magasabb minőség és a megfelelő ár-érték arány jobban befolyásol az élelmiszer-bevásárlás során. A két kutatási eredmény elméleti síkon egymást támogatja a magyar élelmiszer-fogyasztók magatartásformáinak definiálása, illetve az információk iránti egyre növekvő szükségleteik megfelelő kielégítésében. Ezúton is szeretném megköszönni az adatbázis nyújtotta lehetőséget Prof. Dr. Lehota Józsefnek, aki a Szent István Egyetem képviseletében lehetőséget adott az adatbázis hozzáféréséhez, valamint konzulensemnek, Dr. Komáromi Nándornak támogató munkájáért.Tétel Szabadon hozzáférhető Online élelmiszervásárlási szokások és lehetőségek vizsgálata magyar és amerikai online vásárlók körében(2018-12-31) Tari, KatalinNowadays, it is so much easier to interact with each other (two-way communication) from all over the world as never before. This possibility has only been available for a few people – for the military at first – but after some decades, it became accessible to everyone. Online customer demand increased a lot, for example by the big boom of Web 2.0. by Mark Zuckerberg’s Facebook and by the introduction of Steve Jobs’ iPad. This topic is of interest, because companies from all over the world would like to find the most effective and cheapest methods to reach and keep their online consumers (worldwide). Therefore, they need to discover more about their consumers’ behaviour without generating high expenditure. This article focuses on the behavioural analysis of the online consumer (non-representative) population between Hungary and the USA. The background for my research consists of the awareness of the contents of e-markets. The analysed questionnaire was given out online (N=932) and people with high incomes (outliers) were excluded. Before the analysis of the database, I presumed that the consumers have a focus on online selling products and/or services. In this research we will examine the differences and identities of the behaviour of Hungarian and American customers based on online purchases. I have used Factorial ANOVA to analyse my database and found answers to my research questions about the most popular online goods and/or services. Furthermore, the differences and similarities of the behaviour between American and Hungarian consumers have been examined. JEL code: E70Tétel Szabadon hozzáférhető Online élelmiszervásárlási szokások és lehetőségek vizsgálata magyar és amerikai online vásárlók körében(2018-12-31) Tari, Katalin; nemA témaválasztás időszerű, aktuális. Jelen kutatásban elemzésre kerültek a – nem reprezentatív – minta alapján a magyar és az amerikai online vásárlók nemzetiségbeli és demográfiai azonosságai, valamint különbségei. A cikk első célkitűzése a kutatási eredmények elemzése során feltárni a nemzetenként eltérő online termék- és szolgáltatáskategóriákat. A kutatásban résztvevő magyar fogyasztók többsége a leggyakrabban vásárolt online termék és/vagy szolgáltatáskategóriák közé a melegételt, az élelmiszert és a napi fogyasztási cikkeket sorolta, valamint ¹/₅-ük jelölte, hogy igénybe veszi az online biztosítók és bankok oldalait. A megkérdezett amerikaiak leginkább divatipari termékeket, ruhaneműket és kiegészítőket vásárolnak online. További kutatások során kiderült, hogy az eltérő fogyasztói szokások egyik fő oka, hogy a vizsgált régióban szinte egyáltalán nincsen melegétel kiszállítás, csupán a hétköznapi bevásárlás lehetősége adott (például napi fogyasztási cikkek, félkész termékek vásárlása, stb.). További kutatási cél volt a tanulmány eredményei alapján feltárni, hogy mely változók, illetve milyen információk játszhatnak szerepet az online vásárlás előnyben részesítésében. Ezt az 1. táblázat „online vásárlás indoklásának” állításai tartalmazzák, amelyek összefoglalják az online vásárlás előnyeit és hátrányait. A fogyasztók preferenciáit vizsgálva a nemzetiség tekintetében a „jobb minőség”, a „csak online vásárolható” meg a termék, továbbá a „kényelem”, illetve az „interneten csak összehasonlítom” állításokban volt szignifikáns különbség. Ezen túlmenően a „jobb minőség” esetében a nemzetek között tapasztalt demográfiai különbségek (mint például a személyek iskolai végezettsége és jövedelme) is jelentősen befolyásolták a kapott eredményeket. Példaként említve a „jóval átlag alatti jövedelem” kategóriájában mutattak az amerikai és a magyar fogyasztók közel azonos értéket. A további jövedelem kategóriákban az amerikaiak inkább értettek egyet azzal, hogy azért böngésznek az interneten, mert ott csak összehasonlítják a termékeket, mint az ugyanakkora jövedelemmel rendelkező magyar fogyasztók. A vizsgálat az „interneten csak összehasonlítom” állítás esetében, jövedelem szintenként mutatott kiemelt eltérést. Az online élelmiszervásárlásra kiterjedő kérdésben a VR szemüveg segítségével, otthonról intézhető virtuális élelmiszerbevásárlás lehetőségét vizsgáltam, ahol mindkét nemzetiség esetében közepes, relatív semleges értéket kaptam. Eszerint az élelmiszerboltban tett virtuális bevásárlás lehetőségére nem kaptam egyértelmű, pozitív eredményt. Mostani kérdőíves megkérdezésem eredményei alapján további potenciális kutatási témakörök merültek fel számos tudományterületre vonatkoztatva (pl. a robottechnika és a szoftverfejlesztés), amelyeket a későbbiek során további kutatásokkal fogok megvizsgálni.