This topic will always be actual, since most of the companies crave to understand the behaviour of their consumers in Hungary – what kind of patterns of behaviour they have, and how companies can influence consumer behaviour without high expenses, considering the most effective methods. As we know, consumer behaviour should be researched on the level of a specific product or service in the short term, or as a brand versus personal preference. Nowadays, the role of health-awareness and cost-consciousness is getting misrated, alongside with environmental protection and the awareness of hazardous substances. Based on our idea, the background of our research assumes awareness of the contents of food, and the investigation of labels or titles. The organic labels on food have a high priority role in Hungary. In our opinion, the trust contains the following factors: (1) There are control authorities who are reliable, and guarantee the high quality of products for the consumers (for example: Hungarian Authority for Consumer Protection, or other food and chemical industrial laboratories). (2) Food processing facilities are accredited, recorded, and given a certificate (for example: certificate of organic production, etc.) (3) Purchasing is straight from the source. (4) Purchase is on the basis of information technology. These factors are the underlying cause of the change in behaviour resulting from risk reduction awareness. The article focuses on the food consumption behaviour analysis of Hungary’s population. The analyzed database was queried from IPSOS Ltd. (N=1 038 people) but we will select 883 people, based on inclusive criteria (aged between 18 and 70) and exclude people with extreme incomes (due to being outliers). In order to indroduce the topic, we will start our research with a short literary introspection. Before the analysis of the database, we presume consumers have a kind of set awareness that is shaped by buying their daily food and products. In this research, we will prove this assumption. JEL code: D12

Jelen kutatásban elemzésre kerültek azon OMNIBUSZ kutatásban található állítások, melyek az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló magatartásformák 4 változóját kísérelték meg behatárolni. A vizsgált kérdéskörben felsorolt állítások 4 főkomponense: 1. független, külső hatóság megítélése alapján történő vásárlás, 2. jelölés alapján történő vásárlás (bio-, ökoélelmiszer, gyártó, termelő, címke, nagy termelő, szezonális), 3. beszerzési forrásba vetett bizalom alapján történő vásárlás, 4. élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás. (Az eredmény a Magyarországon 2013-ban végzett OMNIBUSZ kutatás alapján, a beválasztási kritériumok figyelembe vételének feldolgozásával készült.) E főkomponensek elemzése után az első 3 főkomponens került bele a modellbe, mivel a statisztikai elemzés alapján nem volt szignifikáns az „élelmiszer-technológia alapján történő vásárlás” klaszterező változó (F (2,706)=2,154, p=0,117). Az így kapott eredmények segítségével létrejött modell elsődleges tartalma, hogy a fogyasztók információ szükséglete nagyon magas. A fogyasztó nem azonos, hanem eltérő területeken informálódik az élelmiszer-bevásárlás előtt, után és közben is. Az információforrásra irányuló szükségletei, valamint igényei eltérő módon – például: a címkére, a jelölésre, a termékazonosításra, technológiára, termelőre, gyártóra, egészségtudatosságra, környezetvédelemre, stb. – jelennek meg az állításokban, teret adva erre vonatkozóan a pontosabb differenciálás lehetőségének. A nemek, a korcsoportok és a szocio-ökonómiai vizsgálatok eredményei alapján a 4 főkomponens közötti fő különbséget a szocio-ökonómiai csoport fogyasztóra gyakorolt hatása adta. Az alacsony, a közepesen alacsony és a közepes („szegényebb”) státuszú csoportok hasonló válaszokat jelöltek. Hozzájuk viszonyítva azonban a magas és a közepesen magas („tehetősebb”) szocio-ökonómiai státuszú válaszadók másik, eltérő állításcsoportot preferáltak. A vizsgált minta alapján a szocio-ökonomiai háttér tehát hat az élelmiszer-fogyasztási szokásokra. A kapott adatbázis vizsgálata során az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatok csökkentését befolyásolható információkra rávilágítottunk, melyek a kapott OMNIBUSZ adatai alapján, a 883 válaszadó tekintetében kiemelt szerepet játszottak. A megállapított magatartásformák tovább bővíthetőek, melyek azonban már egy új kutatás tárgyát képezhetik. Egy, az NRC Piackutató Intézet (2014) által készített reprezentatív kutatás (N=1 200) alapján szintén arra az eredményre jutottak, hogy a magyar élelmiszer-vásárlók attitűd értékrendszere a változás korszakába lépett. A magyar fogyasztó élelmiszer-bevásárlásaira korábban a „legolcsóbbat keresem” attitűd volt a jellemző. A 2014-es NRC kutatás során beérkezett válaszok vizsgálati eredményeire támaszkodva már hátrébb sorolódott az árérzékeny fogyasztó, mivel megjelent a tudatos fogyasztók azon rétege, akiket már a magasabb minőség és a megfelelő ár-érték arány jobban befolyásol az élelmiszer-bevásárlás során. A két kutatási eredmény elméleti síkon egymást támogatja a magyar élelmiszer-fogyasztók magatartásformáinak definiálása, illetve az információk iránti egyre növekvő szükségleteik megfelelő kielégítésében. Ezúton is szeretném megköszönni az adatbázis nyújtotta lehetőséget Prof. Dr. Lehota Józsefnek, aki a Szent István Egyetem képviseletében lehetőséget adott az adatbázis hozzáféréséhez, valamint konzulensemnek, Dr. Komáromi Nándornak támogató munkájáért. JEL-kód: D12