Szerző szerinti böngészés "Treszl, Andrea"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 24)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az AN-152 (AEZS-108) célzott daganatterápiás készítmény hatásmechanizmusának vizsgálata(2013-04-30T12:53:09Z) Fodor, Klára; Treszl, Andrea; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz uvealis melanomában szenvedő betegek mintegy felénél már a diagnózis felállításakor jelen van távoli áttét, a jelenleg alkalmazott szisztémás kezeléstől függetlenül ezen betegek mintegy 90%-át 2 éven belül elveszítjük. A célzott daganatterápiára kifejlesztett, doxorubicinnel konjugált LHRH (Luteinizing Hormon- Releasing Hormon) analóg AN-152 (AEZS-108) daganat proliferációra gyakorolt gátló hatását számos in vitro és in vivo kísérletben igazolták.Korábbi vizsgálataink szerint az OCM-3 uvealis melanoma sejtek overexpresszálják az LHRH receptorát és az in vitro AN-152 kezelés szignifikánsan csökkenti proliferációjukat. Jelenlegi munkánk során azt tanulmányozzuk, hogy az AN-152 milyen génexpressziós változásokat idéz elő OCM-3 sejtekben in vitro kezelés hatására. A kísérlet során real-time reverz transzkriptáz PCR array-t használtunk 94, az angiogenezisben részt vevő gén kvantitatív kifejeződésének vizsgálatára kezeletlen és AN-152-vel kezelt sejteken.Az upregulálódott gének közül a legjelentősebb változást a SERPINB5/Maspin tumorszupresszor génnél tapasztaltuk, míg a downregulált gének esetében a legkifejezettebb a daganatok progressziójában központi szerepű HIF1-α gén változása volt.Az említett gének fehérje szintű megjelenését Western blot analízissel is kiegészítettük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az AN-152 (AEZS-108) célzott daganatterápiás készítmény hatásmechanizmusának vizsgálata uvealis melanoma sejteken(2013-02-13T12:49:25Z) Fodor, Klára; Treszl, Andrea; Természettudományi és Technológiai KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az AN-152 (AEZS-108) célzott daganatterápiás készítmény hatásmechanizmusának vizsgálata uvealis melanoma sejteken(2013-02-12T20:54:45Z) Fodor, Klára; Treszl, Andrea; Természettudományi és Technológiai KarTétel Korlátozottan hozzáférhető A célzott daganatterápiára kifejlesztett citotoxikus LHRH analóg AN-152 (AEZS-108) hatásmechanizmusának vizsgálata uvealis melanoma sejteken(2013-02-12T20:34:02Z) Fodor, Klára; Treszl, Andrea; Természettudományi és Technológiai KarTétel Szabadon hozzáférhető Concurrence of chromosome 3 and 4 aberrations in human uveal melanoma(2017) Sipos, Éva; Dull, Katalin; Treszl, Andrea; Steiber, Zita; Méhes, Gábor; Dobos, Nikoletta; Molnár-Fodor, Klára; Oláh, Gábor; Székvölgyi, Lóránt; Schally, Andrew Victor; Halmos, GáborTétel Korlátozottan hozzáférhető A cytotoxikus LHRH analóg (AN-152) mint a célzott daganatterápia új lehetősége, az uvealis melanomakban expresszálódó LHRH receptorokon keresztül(2010) Oláh, Gábor; Treszl, Andrea; Gyógyszerésztudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető Eltérő biológiai viselkedésű humán melanomák genetikai jellemzése in situ hibridizációs módszerekkelTreszl, Andrea; Balázs, Margit; DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Népegészségügyi Iskola -- Megelőző Orvostani Intézet; Egészségtudományok doktori iskola1. Interfázisos FISH analízissel kimutattuk, hogy primer melanomák és melanoma metasztázisok genetikailag heterogén sejtpopulációkat tartalmaznak. 2. A biológiai viselkedés szempontjából elkülönülő noduláris és felszínen terjedő melanomák között az alábbi kromoszóma eltéréseket figyeltük meg: •A 7-es kromoszóma kivételével, a felszínen terjedő melanomákban jelentős számban fordult elő monoszómiás sejtpopuláció. •Az 1-es, 3-as, 6-os, 7-es és 8-as kromoszómák poliszómiája a noduláris altípusban gyakoribb volt. •A 6-os kromoszóma poliszómiáját szignifikánsan több noduláris melanomában mutattuk ki. •A 9-es kromoszóma vesztést a szuperficiális altípusban, a 10-es kromoszóma egyik centromérájának delécióját a noduláris altípusban figyeltük meg gyakrabban. 3. Megállapítottuk, hogy a CGH-el korábban felismert 8q22-qter DNS többlet összefügg a c-myc onkogén kópiaszámának növekedésével. Jelentős mértékű c-myc amplifikáció csak a rosszabb prognózisú noduláris melanomákban volt kimutatható. 4. A c-myc gén amplifikációja és a klinikopatológiai paraméterek között az alábbi összefüggéseket találtuk: •A törzsön, illetve a fej-nyaki régión elhelyezkedő daganatok közül szignifikánsan több noduláris melanománál mutattunk ki c-myc amplifikációt, mint a végtagokon elhelyezkedő lézióknál. •A noduláris melanomák között az extra c-myc kópiát tartalmazó kifekélyesedett tumorok száma szignifikánsan nagyobb volt, mint a felszínen terjedő daganatoknál. •A nyirokcsomó metasztázist képző noduláris melanomák között szignifikánsan több daganat mutatott c-myc gén kópiaszám emelkedést. •Azoknál a betegeknél, akik a primer tumor eltávolítását követően 5 éven belül meghaltak, a c-myc gén kópiaszám emelkedés gyakoribb volt a noduláris melanomákban (p = 0,02). 5. A felszínen terjedő melanomából származtatott új sejtvonal genetikai elemzése során megállapítottuk: •A sejtvonal és az eredeti tumor eltéréseinek többsége a CGH profilok alapján megegyezett, ami arra utal, hogy a sejtvonal genetikai elváltozásai domináltak az eredeti tumorban is. •Az M35/01 sejtvonal kariotípusa komplex, a kromoszómák számbeli eltérései mellett számos strukturális eltérés is jelen volt. •A sejtvonal analízise centroméra- és gén-specifikus szondákkal felveti az aneuploidia szerepének fokozott fontosságát a daganatprogresszió során a génamplifikációval/delécióval szemben. •Az új melanoma sejtvonal genetikai elemzése bizonyítja, hogy a különböző szintű genetikai eltérések felismerése több módszer párhuzamos alkalmazását igényli. 6. A BAC és cDNS array alapú komparatív genom hibridizációs módszerekkel a kromoszómális CGH-hez képest pontosabban meghatározható az amplifikált és deletált szekvenciák lokalizációja. •Az array-CGH alapján a sejtvonalban a legnagyobb mértékű amplifikációt a 7q (7q22-q31), 15q (15q21-q25), 20q (20q13) kromoszómakarokon, a legnagyobb mértékű deléciót a 4q (4q12, 4q28-q31, 4q32-q33), 9p (9p21, 9p23, 9p24), 9q (9q21), 10q (10q23-q25), 12q (24.3), 16q (16q13-q21, 16q21, 16q23) 18p (18p11, 18q21-23), 17p (17p12) kromoszómaszakaszokon figyeltük meg. •A primer tumorok array-CGH eredményeinek összehasonlításakor 58 olyan ismert gént találtunk, melyek minden mintában deletálva (31 gén), illetve minden mintában amplifikálva (27 gén) voltak.Tétel Szabadon hozzáférhető Expression of mRNA for human type-I LHRH receptor transcript forms in human benign prostatic hyperplasia(2009) Rózsa, Bernadett; Juhász, Alíz; Treszl, Andrea; Tóth, György; Flaskó, Tibor; Dezső, Balázs; Block, Norman L.; Schally, Andrew Victor; Halmos, GáborTétel Szabadon hozzáférhető Gene expression of vasoactive intestinal peptide receptors in human lung cancer(2011) Szilasi, Mária; Buglyó, Armin; Treszl, Andrea; Kiss, Lili; Schally, Andrew Victor; Halmos, GáborTétel Korlátozottan hozzáférhető A keringő daganatsejtek terápiás jelentősége(2011-05-08T10:39:07Z) Katona, József; Treszl, Andrea; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA CTC-k detektálás és karakterizálása fontos prognosztikai és prediktív jelentőséggel bírhat, hozzájárulhat a beteg számára legmegfelelőbb terápia kiválasztásához és jelezheti, ha az alkalmazott kezeléstől a továbbiakban már nem várható eredmény.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Keringő emlőráksejtek génexpressziójának vizsgálata Herceptin®-rezisztens távoli áttétes betegekben(2013-02-12T20:35:21Z) Fodor, Klára; Treszl, Andrea; Természettudományi és Technológiai KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Az LHRH antagonista cetrorelix sejtproliferációra gyakorolt hatása emlőrák sejtvonalakon(2011-05-05T14:07:27Z) Deli, Gábor; Treszl, Andrea; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA különböző rákos megbetegedések jelentik világszerte az egyik fő halálozási okot és a legfőbb egészségügyi problémát is egyben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái alapján 2007-ben a rákos halálesetek száma 7,9 millióra volt tehető világviszonylatban, ami az összes haláleset megközelítőleg 13%-át tette ki. A daganatos halálesetek száma az előrejelzések szerint növekedni fog, a becslések szerint 2030.-ra eléri a 12 milliót, amennyiben nem történik áttörés a terápiás alkalmazások területén. Magyarországi viszonylatban a férfiaknál a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés a tüdőrák (férfiakat érintő daganatos megbetegedések 22%-a), ezt követi nagyságrendileg sorrendben a vastag-, és végbélrák (18,3%), a prosztatarák (10,1%) és a szájüreg-, és garatrák (8,8%). A férfiak körében a halállal végződő daganatos megbetegedések 30,5%-ért felelős a tüdőrák. Ezzel szemben a nők esetében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések: az emlőrák (nőket érintő daganatos megbetegedések 22,7%-a), a vastag-, és végbélrák (15,1%) és a tüdőrák (12,1%). A nők körében ez a fent említett 3 daganatos megbetegedés közel azonos százalékban veszi ki a részét a nőket érintő halállal végződő megbetegedésekből. Az előző évszázad közepe óta a kemoterápia volt a fő kezelési mód az előrehaladott és a metasztázisos rákos megbetegedések kezelésére. Mindemellett a rosszindulatú daganatok elleni gyógyszerek használatának is vannak komoly mellékhatásai és hátrányai, mint a szelektivitás hiánya, a normál sejtekre is ható toxicitás, a véráramból való gyors eliminálódás és a ráksejtek szerzett, vagy belső többszörös gyógyszer rezisztenciája. Az utóbbi két évtizedben a rákkutatás a sokkal szelektívebb és célzott megközelítés felé fordult, jobb hatékonysággal és csökkentett perifériás toxicitással rendelkező rákellenes terápiák kifejlesztésére fókuszálva. Az egyik legígéretesebb terápiás stratégia a normál szövetek expressziójához képest a tumor sejtekben overexpresszálódó peptid receptorokon alapul. Sok szabályozó peptid (például: szomatosztatin, LHRH, bombezin, neurotenzin, GRP, VIP, CCK) rendelkezik membránhoz kötött receptorral a különböző tumorokban. A receptorok, melyek felismerik ezeket a hormon/neurotranszmitter peptideket, G-protein-kapcsolt receptorok, ennek következtében képesek a sejtbe történő internalizációra a ligandkötés után. Következésképpen a cytotoxikus hatóanyagot a peptidhez kapcsolva receptor-mediált úton be lehet juttatni a tumor sejtbe. A kis peptidek szállítóként történő alkalmazásának számos előnye van, ilyenek a kiváló szöveti permeabilitás (kivétel ez alól a vér-agy gát), az immunogenicitás hiánya, a nagy affinitás a receptorhoz, minimális mellékhatás, gyors kiürülés a szervezetből, egyszerű szintézis és kémiai módosítások, valamint részletes és pontos jellemzés. Az egyetlen hátrányuk a gyors proteolítikus degradáció, ami részben megelőzhető D-aminosavak, redukált peptidkötések és N-metil-, vagy nem természetes aminosavak beépítésével. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a szabályozó peptidek, melyek majd minden létfontosságú szervünk működését és metabolikus folyamatainkat irányítják és szabályozzák, kiemelkedő szerepet játszhatnak a rák progressziójában is. Így csak olyan peptid származékok (agonisták és antagonisták) választhatók ki a hatóanyag szállítására, melyeknek gátló hatásuk van a tumor növekedésére, de stimuláló hatásuk nincs. A szomatosztatinnak és az LHRH analógoknak tumor növekedést gátló hatása van, míg a bombezin, a GRP, a VIP és a CCK stimulálja azt. Mindezek tükrében, az antagonista származékok szállítóként történő alkalmazását több szerző is javasolja. Ezzel szemben mások az agonistákat részesítik előnyben, mint hatóanyag-szállító molekulákat, annak a megfigyelésnek köszönhetően, hogy az agonisták gyors receptor-ligand internalizációt indukálnak, ami fontos lehet a célzott kemoterápia esetébenTétel Korlátozottan hozzáférhető LHRH receptorokon alapuló új, célzott daganatterápia lehetősége humán uvealis melanomában(2010-12-01) Oláh, Gábor; Treszl, Andrea; Gyógyszerésztudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Luteinizing hormone-releasing hormone receptors (LHRH) in human uveal melanoma as potential molecular targets for cancer therapy(2011-02-08) Oláh, Gábor; Treszl, Andrea; Gyógyszerésztudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető mRNS expresszióbeli változások vizsgálata in vitro AN-152 és doxorubicin kezelés hatására(2012-05-07T06:52:52Z) Györkei, Dóra; Treszl, Andrea; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA daganatos megbetegedések elleni célzott terápia egyik legújabb jelöltjének, az AN-152 elnevezésű citotoxikus LHRH analógnak és egy klasszikus kemoterápiás szernek, a doxorubicinnek a hatásának vizsgálta egy uvealis melanoma sejtvonal őssejt marker összetételére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A növekedési hormon-felszabadító hormon és receptorainak expressziója humán uvealis melanomában(2012-05-04T06:31:14Z) Rigó, Karolina; Treszl, Andrea; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA GHRH ligand, a pGHRH és SV1 típusú GHRH receptorok expressziójának vizsgálata humán uvealis melanomában. A GHRH-ról számos kutatási eredmény áll rendelkezésünkre, ezáltal tudjuk, hogy a hipotalamusz által kiválasztott GHRH receptorához kapcsolódva stimulálja a hipofízisben termelődő GH kiválasztását, mely a hepatikus IGF-I termelésére van serkentő hatással, ami pedig bizonyítottan szerepet játszik a tumoros sejtek proliferációjában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őssejt markerek expressziója humán uvealis melanomábanCserháti, Zoltán; Steiber, Zita; Treszl, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Szemklinika; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarAz uvealis melanoma egy ritka, de rendkívül agresszív szemészeti daganat. A jelenleg elérhető terápiás lehetőségek ellenére, a betegek 50%-ánál metasztázis alakul ki, és az áttétben szenvedő betegek átlagos túlélési ideje mindössze 2-8 hónap. Az uvealis melanoma genetikai és epigenetikai hátteréről és a metasztázis kialakulását előrejelző megbízható prognosztikai markerekről keveset tudunk. Jelen vizsgálattal célunk volt olyan őssejt markerek jelenlétének tanulmányozása uvealis melanomában, melyek segíthetnek előre jelezni az áttétek megjelenését. Vizsgálatainkat a DE OEC Szemklinikájáról származó 31, enucleatio során eltávolított uvealis melanomából származó szövetmintán végeztük. Teljes RNS izolálást és cDNS átírást követően reverz-transzkriptáz PCR (RT-PCR) segítségével az FZD6, NES, NGFR, PROM1 és SOX10 neuralis/ectodermalis őssejt markerek mRNS expresszióját vizsgáltuk. Az agresszív neuroblastomák markereként is ismert FZD6 és a velőcső, illetve a perifériás idegrendszer megfelelő embrionális fejlődéséért felelős SOX10 gének mRNS-e valamennyi vizsgált mintában kimutatható volt. A NES (idegi eredetű őssejtek markere) és az NGFR (neuronok túléléséhez és differenciálódásához szükséges faktor) gének terméke a minták 94%-ban, míg a daganat őssejt marker PROM1 82%-ban volt detektálható mRNS szinten a rendelkezésünkre álló mintákban. A daganat őssejt teória alapján, a daganat teljes felszámolásához nem elegendő a tumorsejtek többségét elpusztítani, hanem az azok utánpótlását biztosító daganat őssejteket kell kiiktatni. Eredményeink alapján egyértelműnek tűnik, hogy bizonyos őssejt markerek szinte valamennyi uvealis melanomában jelen vannak, így ezek nem alkalmasak prognosztikai markereknek. Ezen markerek kifejezett jelenléte azonban arra utal, hogy fontos szerepük lehet ennek az igen agresszív daganattípusnak a kialakításában és fenntartásában. Az őssejt markerek további vizsgálata hozzájárulhat nemcsak az uvealis melanoma kialakulásának jobb megértéséhez, de jövőbeni terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őssejt markerek expressziójának vizsgálata RT-PCR-rel humán uvealis melanoma szövetekben(2012-05-04T06:26:34Z) Viszt, Orsolya Dalma; Treszl, Andrea; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetŐssejt markerek, mint a nesztin, CD133 és NGFR expressziójának vizsgálata humán uvealis melanoma szövetekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Stem cell markers in human uveal melanoma(2013-02-04T13:01:14Z) Fodor, Klára; Treszl, Andrea; Természettudományi és Technológiai KarTétel Szabadon hozzáférhető Substantial expression of luteinizing hormone-releasing hormone (LHRH) receptor type I in human uveal melanoma(2013) Treszl, Andrea; Steiber, Zita; Schally, Andrew Victor; Block, Norman L.; Dezső, Balázs; Oláh, Gábor; Rózsa, Bernadett; Molnár-Fodor, Klára; Buglyó, Armin; Gardi, János; Berta, András; Halmos, Gábor