Szerző szerinti böngészés "Varga, Lilian"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Érzékenyített módszer kidolgozása C1-inhibitor analízisére
    Madarasi, Irén Anikó; Varga, Lilian; Cervenák, László; Semmelweis Egyetem, III. Belklinika, kutatólabor; DE--Általános Orvostudományi Kar; Gyimesi, Edit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet
    A C1-inhibitor fő szabályozója a komplement-, kinin-, koagulációs- és fibrinolitikus rendszereknek. A funkcióképes C1-inhibitor az aktív enzimekkel reagálva stabil kovalens komplexeket képez, ugyanakkor a natív és komplex forma mellett hasított, inaktív, illetve polimerizálódott formában is jelen van a szervezetben. Akut fázis fehérje, plazma koncentrációja kétszeresére is emelkedhet, hepatociták, fehérvérsejtek és endotélsejtek is termelik. Örökletes vagy szerzett hiánya bradikininmediáltaangioödémát eredményez, ami nagyfokú életminőség-romlással járhat, illetve a roham lokalizációjától függően életet veszélyeztető állapotot eredményezhet. Bár a C1-inhibitor koncentráció meghatározása diagnosztikus jelentőségű, a jelenlegi módszerekkel kevés mintát lehet egyszerre mérni, ami a kutatási célokra nem alkalmas, valamint nagyon tömény szérummintát kell használni, ami felveti a nem kívánt fehérje-fehérje interakciók esetleges hatását. Célunk az, hogy egy már meglévő, a validitását bizonyított teszttel (radiális immundiffúzió) hasonlítsunk össze egy új, általunk kidolgozott (ELISA módszer), más mérési elven működő, de kutatásban költséghatékonyabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető eljárással. A két tesztet összehasonlítva, vizsgálva meghatároztuk az új teszt pontosságát, érzékenységét, detektálási küszöbét. Egészséges egyénektől származó humán eredetű alvadásgátolt vérplazmákat és szérumot használva összehasonlítottuk a különböző mintatípusokban a kétféle módszerrel a C1-inhibitor koncentrációt, és vizsgáltuk a minta-hígítások megbízhatóságát. Megállapítottuk, hogy az ELISA módszer esetében mind a négy típusú humán vérminta hasonló értéket mutatott, míg a RID módszernél kis mértékű, de szignifikáns különbség volt a különböző mintatípusok között. Mindkét módszerrel jól mérhető volt az alacsony C1-inhibitor szint is. Az ELISA módszer érzékenysége nagyobb volt, a mérési tartománya is megközelítőleg kétszeresnek bizonyult a RID módszerhez képest. Kutatási területen illetve diagnosztikai munkában is az ELISA módszer alkalmazhatósága a fenti okok miatt előnyösebb lehet, és egyszerre sokkal több minta mérhető vele, valamint ellenanyag igénye is kevesebb. Viszont még magyarázatra szorul, és további kísérletek végrehajtását szorgalmazza az az eredményünk, hogy a RID módszer 2,5-szer magasabb C1inhibitor koncentrációt mér vissza egészséges kontrollokból, mint az ELISA módszer.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Új patogenetikai tényezők feltárása herediter angioödémában
    Dóczy, Anna; Zilahi, Erika; Csuka, Dorottya; Varga, Lilian; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A PLG gén (plazmingén gén) 9-es exonjának mutációja által kiváltott herediter angioödémát 2017-ben írták le először. Munkám során azt vizsgáltuk, hogy a magyarországi U-HAE-val (Unkonwn origin Hereditery-Angioedema) diagnosztizált betegcsoportban megtalálható-e ez a mutáció. Az általunk kifejlesztett módszerrel a továbbiakban könnyen szűrhető lesz ez a betgcsoport a PLG gén 9-es exonjának mutációjára.