Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Varga, Nelli Edina"

Megjelenítve 1 - 16 (Összesen 16)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A családjogi felróhatóság vizsgálata
    Pál, Szilvia; Varga, Nelli Edina; Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola; Állam- és Jogtudományi Kar
    Az értekezés a családjogi felróhatóságot vizsgálja a magyar bírói joggyakorlat elemzésén keresztül és a család rendszerszemléletű megközelítésében. Első fő szerkezeti egysége a családjogi felróhatóság jogintézményét, családjogi gyökereit és polgári jogi felelősségi kereteit, illetőleg alapelvi kapcsolódási pontjait mutatja be. Ezt követi a kutatási téma jogon kívüli nézőpontú megalapozása: a „házasságbomlás” demográfiai, családszociológiai, családpszichológiai és családterápiás elemzése, különös tekintettel a „házasságbomlásra” mint folyamatra és a családra mint rendszerre. Az értekezés harmadik része a magyar bontójogi szabályozás jogtörténeti, dogmatikai és a családjogi felróhatóság szempontjából releváns felsőbírósági határozatokon alapuló elemzése. Ezután a vétkességi bontójog továbbélését vizsgálja a házasélet megromlásának teljes körű bizonyításán alapuló házassági bontóperekben és a házasság felbontásához kapcsolt családjogi igények rendezésénél, majd a továbbtanuló nagykorú gyermek tartása iránti perekben. Ezt a családjogi felróhatóság családjogi jellegű személyiségi jogi perekben való továbbélését földolgozó rész követi. Az értekezés utolsó fő szerkezeti egysége a hozzátartozó elvesztése, betegsége, illetve sérülése miatt indított személyiségi jogi perek ítélkezési gyakorlatát mutatja be, ahol a legmarkánsabban jelenik meg a család rendszerszemléletű vizsgálata. The dissertation examines the issue of imputability in family law through an analysis of Hungarian case law and a systems approach to the family. The first main structural unit presents the legal institution of imputability in family law, its roots in family law, its liability framework in civil law, and its fundamental links to principle. This is followed by a grounding of the research topic from a non-legal perspective: a demographic, sociological, psychological, and therapeutic analysis of „marital breakdown”, with a particular focus on 'marital breakdown' as a process and the family as a system. The third part of the dissertation is an analysis of the legal history, dogmatics, and the higher court decisions relevant to the question of imputability in family law of the Hungarian legislation on the law of dissolution. It then examines the survival of the law of fault-based dissolution in marriage dissolution proceedings based on full proof of the breakdown of marital life and the settlement of family law claims linked to divorce, followed by proceedings for the maintenance of an adult child in further education. This will be followed by a section on the continuation of family law vicarious liability in family law personal law actions. The last main section of the dissertation deals with the case law on personal lawsuits for the loss, illness, or injury of a relative, where the systemic analysis of the family is most prominent.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyermek jogellenes külföldre vitele
    Máté, Regina; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Dolgozatomban a gyermek jogellenes külföldre vitelével foglalkozom, részletesen vizsgálva a Gyermek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló egyezményt, illetve a Brüsszel IIb. rendeletet. Fontosnak tartom, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hiszen az Európai Unió bővülésével és a munkaerő szabad áramlásával jelentősen megnőtt a határokon átnyúló családjogi jogviták száma, és a jogellenes gyermekelvitelek száma is növekvő tendenciát mutat. A jogellenes külföldre vitel mellett kitérek még a jogellenes Magyarországra hozatalra, a mediáció lehetőségeire és kiemelten foglalkozom a gyermekek helyzetével, jogaival ezen eljárások során.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyermektartásdíj megállapítása a bírói gyakorlatban
    Juhász, Mariann; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A gyermek tartása a szülők közös felelőssége. Míg az együtt élő szülők rendszerint közösen, természetben, a saját háztartásukban gondoskodnak a gyermekről, addig a különélő szülő főszabályként pénzben kell, hogy teljesítse ezt a kötelezettségét. A gyermektartásdíj intézménye így a családjog egyik alapvető elemévé vált, amely a gyermek anyagi támogatását hivatott biztosítani a szülők válása vagy külön költözése esetén. A gyermektartásdíj szabályozása éppen ezért kulcsfontosságú a gyermekek jólétének és stabilitásának biztosítása tekintetében, amelynek megállapítása során a gyermek érdeke fokozott védelemben kell, hogy részesüljön. A gyermektartás kérdése azonban a válófélben lévő szülők között gyakran vitás kérdés, amelynek különleges jelentősége az ítélkezési gyakorlatban is megjelenik. A tartással kapcsolatos peres eljárások között kiemelkedő számban vannak jelen a gyermektartásdíj megállapítása, megszüntetése, illetve mértének megváltoztatása iránti perek. Dolgozatom első részében bemutatom a gyermektartásdíj bírói megállapítására, módosítására és megszüntetésére vonatkozó hazai anyagi jogi szabályokat az ítélkezési gyakorlat, kiváltképp a Kúria joggyakorlatának tükrében. Dolgozatom második részében az Európai Unió tagállamaiban a gyermektartásdíj bírói megállapítása során alkalmazandó anyagi jogi szabályokat mutatom be lényegre törően, a legfontosabb szempontok tükrében.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A hatósági ár, különös tekintettel az árstopra
    Takács-Mórocz, Nelli; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat az árszabályozás bemutatása és a hatósági ár bevezetését követően bemutatja a Kormány COVID-19-járvány miatti különleges jogrend bevezetése keretében alkalmazott, árstop néven elhíresült intézkedéseit, azok ellenőrzésének és kikényszerítésének módjait és 3 gyakorlati eseten keresztül azok jogalkalmazói kérdéseit.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A házastársi közös vagyon megosztására irányuló keresetlevél dilemmái
    Pacher , Ildikó; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat a házastársi közös vagyon megosztására irányuló keresetlevél gyakorlati és jogi kérdéseit vizsgálja. Részletesen bemutatja a keresetlevél kötelező tartalmi és formai elemeit, a vagyonmegosztás jogalapjait a Ptk. szabályai alapján, valamint az eljárás bírósági és peren kívüli lehetőségeit. Kiemelt figyelmet kapnak a gyakorlati dilemmák, így a lakáshasználati jog ellenértéke, a többlethasználati díj, a babaváró hitel és a CSOK visszafizetése, valamint a vagyonmérleg helyes összeállítása. A dolgozat célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a jogalkalmazóknak, különösen a kereset megfelelő strukturálásában és az elszámolási kérdések helyes kezelésében. A dolgozatban közérthető módon jelennek meg az aktuális bírói gyakorlat megállapításai és a szakmai tapasztalatok. A munkát esettanulmányok és konkrét példák teszik szemléletessé.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kiskorú gyermek helyzete az egészségügyben
    Szendrői, Anna; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A gyermek sokoldalú védelme társadalmi és jogi alapkérdés, amely áthatja az egész jogrendszert. A gyermek életkorából fakadó kiszolgáltatott helyzete, valamint az állam ebből következő gyermekvédelmi kötelezettsége sok esetben a gyermek joggyakorlási lehetőségeinek paternalista jellegű korlátozásában nyilvánul meg: ez az az elméleti kiindulópont, amely a kiskorú gyermekre vonatkozó betegjogi szabályozást is alapjaiban határozza meg. Magától értetődő, hogy a gyermek egészségügyi ellátásával összefüggő döntések súlya igen nagy: kardinális, olykor a szó szoros értelmében vett életbevágó döntések meghozatalára, embert próbáló helyzetek megoldására kell sort keríteni, melyeket a gyermek – éretlenségéből és sérülékenységéből fakadóan – nyilvánvaló módon nem vállalhat fel egymaga. Visszautasíthatja-e a szülő a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermeke gyógykezelését? Megtagadhatja-e a szülő az életkorhoz kötött kötelező védőoltás beadatását saját lelkiismereti meggyőződésére, vagy adott esetben a gyermek testi integritáshoz fűződő jogára hivatkozva? Milyen módon és mértékben biztosítja az állam a gyermek testi és lelki egészségének garantálásához szükséges feltételeket az egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában? Hogyan tudja biztosítani az állam a szülővel történő folyamatos kapcsolattartást a kórházban fekvő gyermek számára, akár már közvetlenül a születést követően, az aranyóra időszakától kezdődően? A dolgozat a fenti kérdések megválaszolására törekedve vizsgálja a kiskorú gyermek helyzetét az egészségügyi ellátás során, értékelve egyúttal a szülői, valamint az állami cselekvési lehetőségeket, illetve azok korlátait is. Az elemzés az egyes betegjogok áttekintése útján a kiskorúak vonatkozásában érvényesülő sajátosságokra fókuszál, és külön figyelmet fordít a vonatkozó joggyakorlat megismerésére és feldolgozására.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A közös szülői felügyelet együtt élő és különélő szülők esetén
    Madar-Kiss, Tímea; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozatban a közös szülői felügyelet fogalomrendszerét, hatályos szabályait, aktuális témáit és jövőbeni lehetőségeit szeretném bemutatni az adott tartalmi és mennyiségi keretek között. Célom, hogy az olvasója átfogó képet kapjon a valóban működő közös szülői felügyelet jogintézményéről, legyen szó az együtt élő szülők közötti természetes megjelenéséről, vagy a bíróság által ítéletben elrendelhető, akár váltott gondoskodásról is részletesen szóló szabályok alapján történő megvalósulási formájáról. A dolgozat fontos része a 2022. január 1. óta hatályba lépett változások vizsgálata, amelyek a jogszabály szövegét látszólag csak kisebb mértékben módosították, azonban hatásuk messze túlmutat a néhány mondatban megfogalmazott új szabályokon.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A közös szülői felügyelet salamoni megoldása
    Dobrossy, Beatrix; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozatom a közös szülői felügyelet szabályozását, illetve gyakorlatát elemzi Magyarországon, valamint azt összehasonlítja más, a témában releváns országok gyakorlatával. Különbséget tesz a magyar jogi és tényleges közös szülői felügyelet, illetve a fészekmodell között, tanulmányozza azokat, kiemeli az előnyeit és hátrányait, de legfőképpen a tényleges közös szülői felügyelet, vagyis a váltott gondoskodás kap nagy hangsúlyt. Az említett szülői felügyeleti formák nemcsak jogi, hanem pszichológiai oldalról is elemzésre kerültek, hogy a lehető legrészletesebb képet kapjuk róluk, hiszen az érintett gyermekeket a való életben nem a szabályozás foglalkoztatja, hanem az, hogy szüleik hogyan tudnak egymással együttműködni annak érdekében, hogy az életük továbbra is kiegyensúlyozott maradjon, és mindkét szülő ugyanúgy részese maradjon a mindennapjaiknak. Megállapításra került, hogy hazánkban a legtöbbek érdekét szolgáló váltott gondoskodás működéséhez nemcsak jogszabályváltozás, de egyfajta szemléletváltás is szükséges. Ennek elérése érdekében több javaslat került kifejtésre, köztük egy konkrét jogszabályszöveg beemelése a Ptk.-ba, amely a szülők egymás közötti kommunikációját és kompromisszumkészségét, majd a váltott gondoskodás elterjedésének elősegítését szolgálná. Több adat és tapasztalat bizonyítja más országokban a váltott gondoskodás sikerét, ezért a dolgozat célja az is, hogy a gyermekek boldogsága, egészséges fejlődése érdekében a következő években ez Magyarországon is minél népszerűbb legyen.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A közvetítés jelentősége a kapcsolattartási ügyekben, különös tekintettel a bírósági eljárásokra
    Prokopics, Zsófia; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A kapcsolattartáshoz való jog az Alaptörvény VI. cikkében rögzített, a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog, amely mindenkit megillet. A kapcsolattartáshoz való jog szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) tartalmazza. A Ptk. szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tartson fenn, a különélő szülő oldaláról pedig a kapcsolattartást jogként és egyben kötelességként is rögzíti a törvény. A gyermeket nevelő szülőre nézve pedig a törvény kötelezettségként határozza meg a gyermek és a különélő szülő gyermek közötti zavartalan kapcsolattartás biztosítását. Dolgozatomban elsőként a kapcsolattartásokra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok mutatom be, kitérve a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére is. Kitérek a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárás szabályaira és ezen eljárásokban a gyakorlatban felmerülő problémákra. Tanulmányozom, hogy a kapcsolattartási tárgyú és általában a családjogi ügyekben a közvetítői eljárás során a gyakorlatban milyen nehézségek léphetnek fel, milyen esetekben nem célszerű a közvetítés és milyen mediációs technikák lehetnek hatékonyak. Célom, hogy megoldási lehetőségeket találjak egyrészt arra a problémára, hogy miképpen jöhetnek létre olyan határozatok, amelyek által a gyermek legfőbb érdeke érvényesül, a szülők együttműködése biztosított, így a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás indítása elkerülhető, ugyanakkor kitérek arra is, hogy amennyiben mégis az utóbbi nemperes eljárás megindítására kerülne sor, milyen tartalmú határozat teszi lehetővé a kapcsolattartás megfelelő végrehajtását. Mindezeken felül lényegesnek tartom olyan alternatívák keresését, amellyel a jogerős határozat meghozatalát követően is közelíthető a felek álláspontja, illetőleg korlátozható a nemperes eljárások indítása.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A légi utasok jogainak érvényesítése az Európai Unió Bíróságának a gyakorlatában
    Rózsavölgyi, Bálint Balázs; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Az Európai Unió Bírósága az előtte folyamatban volt ügyekben a légi közlekedésben használatos olyan fogalmak jelentését tisztázta, mint a „légi járat”, a „rendkívüli körülmények”, vagy éppen a légi járat „késése” és „törlése” közötti különbség. Ezen ítéleteivel az Európai Unió Bírósága számottevően hozzájárult az Európai Unió légi közlekedési jogának egységesebb értelmezéséhez és megteremtette a Rendelet megfelelő alkalmazásának kereteit. A folyamatnak azonban nincs vége. Erre tekintettel a dolgozat célja, hogy a Rendelettel összefüggő, az Európai Unió Bíróságának jogértelmezését tartalmazó újabb jogesetek közül néhányat bemutasson és elemezzen.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mediáció alkalmazásának lehetőségei a gyámhatósági eljárásokban
    Komádi, Krisztina Henriett; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Ebben a dolgozatban azt vizsgálom, hogy a gyakorlatban előfordul-e a gyámhatóságokon mediáció, amennyiben igen, hogyan járul hozzá a mediáció az érintett felek közötti konfliktusok kezeléséhez és a hatékonyabb döntéshozatalhoz a gyámügyi ügyekben. A szakirodalom és a tanultak alapján az a kép fogalmazódott meg bennem, hogy Magyarországon a gyámhatóságokon egyre inkább elterjedt a mediáció, mint alternatív vitarendezés.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A mediáció szerepe és elterjedtsége a magyar családjogban
    Nádró, Veronika; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Dolgozatom fő témája a mediáció szerepe és alkalmazhatósága a családjogban. A mediáció és a családjog kapcsolata kiemelkedő fontossággal bír a mai társadalmi és jogi környezetben. A mediáció, mint konfliktusmegoldási módszer egyre növekvő figyelmet kap nemzetközi szinten. Egyre növekszik annak elismerése, hogy a hagyományos bírósági eljárások nem mindig nyújtanak hatékony megoldást a családi konfliktusokra, és gyakran hosszadalmasak és költségesek lehetnek. A mediáció lehetőséget teremt arra, hogy a felek aktívan részt vegyenek a konfliktus megoldásában, elősegítve ezzel a megegyezéses úton történő konfliktuskezelést. A családjog területén a mediációnak különleges jelentősége van, mivel a családi kapcsolatokat, gyermekelhelyezést, válásokat és más családi ügyeket érintő konfliktusok rendkívül érzékenyek és összetettek lehetnek. A mediációnak köszönhetően a családtagok testre szabott megoldásokat tudnak kialakítani, figyelembe véve minden érintett érdekét és szükségletét.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A perbeli egyezség, mint alternatív vitarendezési eszköz, különös tekintettel a családjogi perekre
    Maka, Rebeka; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Jelen dolgozatom célja, hogy bemutassam a perbeli egyezséget, mint a peres eljárás alternatív vitarendezési eszközét, kiemelve azt a jogterületet, amelyben a leginkább előtérbe kerül a perbeli egyezség pozitív hatásai, a családjog jogterületét.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Békés(ebb) válás az alternatív vitarendezés lehetőségeivel
    Kiss, Laura Olga; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat célja azon alternatív vitarendezési eszközök, különös tekintettel a közvetítés bemutatása és az ezekből következő javaslatok kidolgozása, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a házastársak számára Magyarországon 2024-ben a házasságok felbontása, azaz köznyelvben a válások során, ha azt szeretnék, hogy a házasságukat a bíróság a lehető leggyorsabban, a legkevesebb pszichológiai és anyagi áldozattal, tehát „békésen” bontsa fel. Ennek középpontjában a közös megegyezést elősegítő közvetítés áll, elsősorban ebből a szempontból vizsgálom a házasságok felbontásának témakörét. A szakdolgozat első felében a válást, mint jogintézményt mutatom be általánosságban. Ezt követően a közvetítés intézményének általános bemutatására kerül sor az egyéb alternatív vitarendezési módok rövid bemutatása mellett. A szakdolgozat gerincét a közvetítés, mint eszköz bemutatása képezi a válás során, itt kitérek arra, hogy a válás melyik szakaszában, mikor, hogyan vehető igénybe a közvetítés, miben tud és miben nem tud segíteni a közvetítő. Végül mindennek fényében három javaslatot fogalmazok meg, amelyek elősegíthetik a békés válást a házasfelek között.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Mediációs lehetőségek a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió működése során
    Bodnárné Pozsonyi, Éva; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat témája az alternatív vitarendezési lehetőségek bemutatása egy egyházi jogi személy működése során. A szolgáltatások tekintetében kitér a családi jogi közvetítésre. A gyermekvédelmi funkcióhoz kapcsolódóan szót ejt a gyermekvédelmi mediációról. Az egészségügiy mediációhoz az idős korú ellátottak segítése mentén kapcsolódik az egyházi jogi személy. Az egyházi jogi személy mint munkáltató, a munkaügyi mediációval kapcsán csatlakozik az alternatív vitarendezéshez. Az egyházi jogi személy a békéltető testület előtt fogyaztónak minősül, így kapcsolódik a fogyasztóvédelmi alternatív vitarendezéshez.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Vadkár aktuális jogi kérdései
    Filep, Fatime Kincső; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Szakdolgozam az erdő- és mezőgazdálkodásban egyik legjelentősebb problémára hívja fel a figyelmet: a vadkárra és annak aktuális jogi kérdéseire. Szakdolgozatomban elsők között a vadkár és a vadkár megtérítésének történeti fejlődésére térek ki, azt követően pedig külön részt szenteltem a vadkár elhatárolására a vaddal kapcsolatos felelősségi alakzatoktól. A szakdolgozatom további részében a vadkár hatályos szabályozásának vizsgálatával foglalkoztam és a vadkárt, mint helytállási alakzatot elemeire bontottam. Nem utolsó sorban kitértem annak kérdésére is, hogy van-e alapja a vadkár esetében a kármegosztásnak. A szakdolgozatomat a felvetett problémát megoldható javaslataimmal zártam.
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó