Szerző szerinti böngészés "Varga, Magdolna"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A helyi adózás szerepe Békés Város Önkormányzatának gazdálkodásábn(2012-11-08T10:26:53Z) Varga, Magdolna; Reke, Barnabás; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarAz adók biztosítják a költségvetés bevételeit, valamint forrásul szolgálnak a kiadások finanszírozására. Amennyiben a kormány gazdaságpolitikai céljai megvalósítása érdekében feladatot tervez megvalósítani, akkor ezt új forrás biztosításával tudja elérni, amelynek egy lehetősége, hogy új adót vezet be vagy a már meglévő adókat emeli meg. A helyi adóknak egyre nagyobb a szerepük az önkormányzati finanszírozásban, hiszen a saját folyó bevételek több mint 50%-át teszik ki. A helyi adóbevételek nemcsak Békés városában jelentenek meghatározó bevételt, hanem megyei, regionális és országos szinten is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző borvidékek pincészeteinek összehasonlító gazdasági elemzéseVarga, Magdolna; Tarnóczi, Tibor; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban a Tornai, a Varsányi és a Szent Imre Pincészetek összehasonlító gazdasági elemzését végeztem el, amelyen belül a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetet, valamint a vállalkozások gazdasági hatékonyságát vizsgáltam. A beszámoló elemzéséhez azok a módszerek tartoznak, amelyek elsősorban a mérleg és az eredménykimutatás adataira támaszkodva segítenek egy-egy vállalkozás gazdálkodásának megismerésében, jellemző összefüggéseinek feltárásában A pincészetek összehasonlító elemzését 2009- 2013-ig terjedő időintervallumban végeztem el. A vagyoni helyzet elemzésénél a pincészetek hasonló nagyságú eszközállománnyal rendelkeznek, viszont az összetételük nagyon eltérő. A vizsgált cégek gazdálkodását különböző hatékonysági mutatók alkalmazásával is összehasonlítottam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Személyi bizonyítékok pszichológiai vonatkozásai a büntetőeljárásbanVarga, Magdolna; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarBüntetőügyben alapvető társadalmi és jogállami igény, hogy a bűncselekmény elkövetője felderítésre kerüljön és bűnösség megállapítást, szankcionálást nyerjen. Az eljáró hatóságok feladata, hogy a büntetőjogi felelősség léte és annak foka szempontjából jelentős tényeket (a tényállást) az eljárási szabályok megtartásával felderítse, az igazságnak megfelelően megállapítsa, és az anyagi jog előírásainak megfelelően elbírálja. A bizonyítékok bizonyítóereje - különösen a személyi bizonyítékok esetében - is relatív, hiszen a valóságban eseményeknek csak az emberi tudatban való leképeződését ismerhetjük meg a büntetőeljárás anyagi igazságaként. Torzító tényező az is, hogy emberek és nem gépek ítélkeznek, így a nyomozó, az ügyész, végül a bírói szubjektív meggyőződése szintén befolyásolja a büntetőeljárás eredményeként megállapított igazságot. A 2018. július hó 1. napján hatályba lépett büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény nem szakított a kontinetális hagyományokkal, mert bár bizonyos rendelkezéseivel az akkuzatórius jelleget erősíti, azonban a Be. 163. § (2) bekezdése továbbra is valamennyi büntetőügyben eljáró hatóság, a bíróság, ügyész és a nyomozóhatóság részére is előírja, hogy döntését valósághű tényállásra alapozza. Az új Be-vel bevezetett, a beismerésen vagy elismerésen alapuló eljárást gyorsító intézmények, így a bűnösség beismerésének és a nem vitatott tények elfogadása, az egyezség jóváhagyása során a bírónak az ügy iratainak megismerésekor széles spektrumú kriminalisztikai tudást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy megnyugtatóan állást tudjon foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt beismerő vallomását, tényre vonatkozó elismerését valóban a kellő és szükséges mértékben alátámasztják-e az iratok vagy a beismerés megalapozottsága csak látszólagos, vagy erősen kétségessé tehető.