Személyi bizonyítékok pszichológiai vonatkozásai a büntetőeljárásban

Dátum
Szerzők
Varga, Magdolna
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Büntetőügyben alapvető társadalmi és jogállami igény, hogy a bűncselekmény elkövetője felderítésre kerüljön és bűnösség megállapítást, szankcionálást nyerjen. Az eljáró hatóságok feladata, hogy a büntetőjogi felelősség léte és annak foka szempontjából jelentős tényeket (a tényállást) az eljárási szabályok megtartásával felderítse, az igazságnak megfelelően megállapítsa, és az anyagi jog előírásainak megfelelően elbírálja. A bizonyítékok bizonyítóereje - különösen a személyi bizonyítékok esetében - is relatív, hiszen a valóságban eseményeknek csak az emberi tudatban való leképeződését ismerhetjük meg a büntetőeljárás anyagi igazságaként. Torzító tényező az is, hogy emberek és nem gépek ítélkeznek, így a nyomozó, az ügyész, végül a bírói szubjektív meggyőződése szintén befolyásolja a büntetőeljárás eredményeként megállapított igazságot. A 2018. július hó 1. napján hatályba lépett büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény nem szakított a kontinetális hagyományokkal, mert bár bizonyos rendelkezéseivel az akkuzatórius jelleget erősíti, azonban a Be. 163. § (2) bekezdése továbbra is valamennyi büntetőügyben eljáró hatóság, a bíróság, ügyész és a nyomozóhatóság részére is előírja, hogy döntését valósághű tényállásra alapozza. Az új Be-vel bevezetett, a beismerésen vagy elismerésen alapuló eljárást gyorsító intézmények, így a bűnösség beismerésének és a nem vitatott tények elfogadása, az egyezség jóváhagyása során a bírónak az ügy iratainak megismerésekor széles spektrumú kriminalisztikai tudást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy megnyugtatóan állást tudjon foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt beismerő vallomását, tényre vonatkozó elismerését valóban a kellő és szükséges mértékben alátámasztják-e az iratok vagy a beismerés megalapozottsága csak látszólagos, vagy erősen kétségessé tehető.
Leírás
Kulcsszavak
büntetőeljárás, pszichológia, személyi bizonyítékok értékelése
Forrás