Szerző szerinti böngészés "Vass, Kitti"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összfüggése az EU-ban(2008) Vass, Kitti; Csaba, László; Közgazdaságtudományok doktori iskolaAz 1980-as évek elején a nagy költségvetési deficit és a növekvő kormányzati adósság/GDP arány következtében a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás (fiscal sustainability) kérdése lett a közgazdaságtan legégetőbb problémája. Annak a meghatározása, hogy a fiskális politika fenntartható-e, rendkívüli fontossággal bírt a közgazdasági szakemberek és a politikusok számára egyaránt. Nem véletlen, hogy a kérdés megválaszolásával szakértő közgazdászok hada foglalkozik ma is. A második világháború után létrejött jóléti államról azt tartották, hogy felelős az emberek jólétéért. Ennek az elképzelésnek az egyik következménye az állami szektor felelősségének, funkcióinak és feladatainak növekedése lett egészen a hetvenes évek kezdetéig. A hetvenes évek kezdetétől – nem csak a pénzügyi források csökkenésének oka miatt, hanem a „gondoskodó állam” jelentős hátrányainak megjelenése miatt is – a kormányzat alapvető feladatairól és kötelezettségeiről szóló viták mind-mind változásokat szorgalmaznak az állami szektor feladatainak területén. Másrészt, azonban az állampolgárok és a társadalom elvárásai nem csökkennek ugyanabban az arányban. Tehát nem csak az a kormányzat célja, hogy több feladatot lásson el kevesebb ráfordítással, hanem arra is megoldást kell találnia, hogy az állami feladatokat hogyan lehetne kevesebb ráfordítással még jobban ellátni. Nem beszélhetünk tehát általánosan a jóléti állam válságáról, csak újonnan jelentkező gondokról, melyek a jóléti kiadások átalakításának szükségességére hívják fel a figyelmet. Az évtizedek alatt a gazdaságban és a társadalomban bekövetkező változások a jóléti intézmények számos elemének újragondolását és reformját követelik meg, azonban ez nem jelenti az intézmények életképtelenségét vagy merevségét. A jóléti államokra a XXI. században az átstrukturálódás jellemző, ahol célként fogalmazódik meg – többek közt – az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedésének megállítása, esetlegesen csökkentése. At the beginning of the 1980-s, the substantial budgetary deficit and the growing indebtedness of the government in proportion to the GDP made fiscal sustainability the most pressing question of the economy of the country. It became extremely important both for economists and politicians to determine whether the fiscal policy is sustainable or not. It is not without any reason that a host of expert economists are dealing with this issue even in our days. So, welfare states after the World War II. were thought to be responsible for the citizens’ well-being. This idea led to an increased amount of responsibility, functions and tasks on the part of the public sector until the beginning of 70’s. From the beginning of 70’s (not only due to decreasing financial sources but also due to the appearance of the welfare state’s significant disadvantages) the disputes about the government’s basic tasks and liabilities urged changes in the field of public sector’s tasks. On the other hand, the expectation of the citizens and the whole society have not decreased at the same rate. Consequently, the aim of the government is not only to complete more tasks with less expenditure, but solutions have to be found to complete the public tasks on a higher level with less expenditure. We cannot speak therefore of the crisis of the welfare state in general, just only of new problems, which draw attention to the necessity of reforms of welfare expenditures. The changes of the past decades in the field of the economy and the society require the reconsideration and reform of several elements of the welfare institutions, but it does not mean that welfare institutions are inflexible or are not viable. Welfare states in the 21st century are characterised by restructuring. The aim is, among other things, to stop the rise of the rate of public expenditures compared to the GDP or perhaps to cut them.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összefüggése az eu-ban(2008) Vass, Kitti; Csaba, László; Vass, Kitti; Közgazdaságtudományok doktori iskola; DE--TEK--Közgazdaságtudományi Kar--Az államháztartási fegyelem és a növekedés néhány összfüggése az EU-ban Az 1980-as évek elején a nagy költségvetési deficit és a növekvő kormányzati adósság/GDP arány következtében a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás (fiscal sustainability) kérdése lett a közgazdaságtan legégetőbb problémája. Annak a meghatározása, hogy a fiskális politika fenntartható-e, rendkívüli fontossággal bírt a közgazdasági szakemberek és a politikusok számára egyaránt. Nem véletlen, hogy a kérdés megválaszolásával szakértő közgazdászok hada foglalkozik ma is. A második világháború után létrejött jóléti államról azt tartották, hogy felelős az emberek jólétéért. Ennek az elképzelésnek az egyik következménye az állami szektor felelősségének, funkcióinak és feladatainak növekedése lett egészen a hetvenes évek kezdetéig. A hetvenes évek kezdetétől – nem csak a pénzügyi források csökkenésének oka miatt, hanem a „gondoskodó állam” jelentős hátrányainak megjelenése miatt is – a kormányzat alapvető feladatairól és kötelezettségeiről szóló viták mind-mind változásokat szorgalmaznak az állami szektor feladatainak területén. Másrészt, azonban az állampolgárok és a társadalom elvárásai nem csökkennek ugyanabban az arányban. Tehát nem csak az a kormányzat célja, hogy több feladatot lásson el kevesebb ráfordítással, hanem arra is megoldást kell találnia, hogy az állami feladatokat hogyan lehetne kevesebb ráfordítással még jobban ellátni. Nem beszélhetünk tehát általánosan a jóléti állam válságáról, csak újonnan jelentkező gondokról, melyek a jóléti kiadások átalakításának szükségességére hívják fel a figyelmet. Az évtizedek alatt a gazdaságban és a társadalomban bekövetkező változások a jóléti intézmények számos elemének újragondolását és reformját követelik meg, azonban ez nem jelenti az intézmények életképtelenségét vagy merevségét. A jóléti államokra a XXI. században az átstrukturálódás jellemző, ahol célként fogalmazódik meg – többek közt – az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya növekedésének megállítása, esetlegesen csökkentése. Some connections between discipline of state budget and growth in the EU Vass Kitti At the beginning of the 1980-s, the substantial budgetary deficit and the growing indebtedness of the government in proportion to the GDP made fiscal sustainability the most pressing question of the economy of the country. It became extremely important both for economists and politicians to determine whether the fiscal policy is sustainable or not. It is not without any reason that a host of expert economists are dealing with this issue even in our days. So, welfare states after the World War II. were thought to be responsible for the citizens’ well-being. This idea led to an increased amount of responsibility, functions and tasks on the part of the public sector until the beginning of 70’s. From the beginning of 70’s (not only due to decreasing financial sources but also due to the appearance of the welfare state’s significant disadvantages) the disputes about the government’s basic tasks and liabilities urged changes in the field of public sector’s tasks. On the other hand, the expectation of the citizens and the whole society have not decreased at the same rate. Consequently, the aim of the government is not only to complete more tasks with less expenditure, but solutions have to be found to complete the public tasks on a higher level with less expenditure. We cannot speak therefore of the crisis of the welfare state in general, just only of new problems, which draw attention to the necessity of reforms of welfare expenditures. The changes of the past decades in the field of the economy and the society require the reconsideration and reform of several elements of the welfare institutions, but it does not mean that welfare institutions are inflexible or are not viable. Welfare states in the 21st century are characterised by restructuring. The aim is, among other things, to stop the rise of the rate of public expenditures compared to the GDP or perhaps to cut them.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Diszkrimináció az amerikai filmekbenVass, Kitti; Kalmár, György; DE--Bölcsészettudományi KarZáródolgozatom az afroamerikai filmek vizsgálatára irányult. Kutatásom elsődleges célja, hogy feltárja az amerikai filmipar afroamerikai nőkkel szembeni diszkrimináló jellegét. Dolgozatom első részében a kép és a test referenciáját vizsgáltam. Majd azokat a pszichoanalitikus folyamatokat, amelyek filmnézés közben zajlanak le a nézőben. A rész zárásaként pedig az afroamerikai nők vizuális kultúrában való megjelenítését, és a hozzájuk kapcsolódó sztereotípiákat taglaltam. A második részben a vizsgált filmekben megjelenő nőket összekapcsolom azzal a társdalommal, amiben megjelennek. Majd a női szereplőkre fókuszálva részletezem, hogy egy afroamerikai nő képes-e a filmekben megtestesíteni azt a szexualitást, amellyel összekapcsolják, vagy ez csak a fehér nő kiváltságai közé tartozik. Ezen a vonalon elindulva fejtettem ki, a fekete nőkhöz kapcsolódó gyakori sztereotípiákat, illetve ezeknek a filmekben való megjelenését. Megvizsgáltam, hogy az afroamerikai nők képesek-e a társadalom nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásaink megfelelni. Itt elsősorban az anyai szerepre koncentráltam. Végezetül részleteztem, hogy lehet-e a mai férfi számára az afroamerikai nő a szexuális vágy megtestesítője, vagy korunk nőinek válhat-e azonosulási alapjává, illetve hogyan szemléli a néző a vásznon megjelenő afroamerikai nőt, ha maga is afroamerikai. Az utolsó részben egy kérdőíves kutatás és megfigyeléseim alapján összegzem tapasztalataimat és az eddigi ismeretekre alapozva az afroamerikai filmek női karaktereinek lehetséges jövőjére térek ki.Tétel Szabadon hozzáférhető Külön út - külön siker(2007-06-18) Vass, KittiIn my article I examine a member state of the European Union, the open and federal Austria, which can be considered as an example of a corporate economy. During the reconstruction period following the Second World War the Austrian economy was characterized by a frantic economic expansion. After the oil crisis, an incomparably low inflation rate and low unemployment, and the more dynamic than average economic growth attracted attention to the country. Due to the intensified external economic interest, the Austrian model - namely the economic policy and establishment - was widely studied at this time. However, at the beginning of the 1980's some structural problems appearing in the economy contributed to slowdown in growth, until the political changes of the year 2000, which finally brought a new favourable turn in economic policy. I start with an examination of Austria's economic status after the Second World War, then the development, changes and role of the Austrian social partnership. I go on to analyze today's Austria from the point of view of the sustainable balanced budget, focusing on the financial circumstances of the state, such as the complex financial connections derived from federalism. Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63Tétel Szabadon hozzáférhető Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról(2006-03-20) Vass, KittiMagyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The African-American Dream and Barack Obama(2013-05-02T08:55:31Z) Vass, Kitti; Venkovits, Balázs; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban azt Amerikai Álom fejlődését kutatom.