Szerző szerinti böngészés "Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A rehabilitációs ellátások finanszírozásának változásaKontra , Andrea; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; DE--Gazdaságtudományi KarA rehabilitáció intézményrendszere az elmúlt két évtizedben jelentős változáson ment keresztül. A szakdolgozat bemutatja a rehabilitációs kapacítások változásait, a 43/1999.(III.3.) Korm.Rendelet módosításain és szakirodalom kutatáson keresztül a rehabilitáció fekvőbeteg szakellátás finanszírozásának mérföldköveit, valamint az új finanszírozási modell bevezetése érdekében tett erőfeszítéseketTétel Korlátozottan hozzáférhető An Evidence Based Medicine Approach to the Use of Beta-Blockers for the Prevention and Treatment of Cyanotic Spells in the Pre-operative Patients with Tetralogy of FallotFanous, Eliana; Mogyorósy, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Berkes, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetThe following thesis applies the BestBETS method in order to discuss a clinically structured question regarding the use of beta-blockers in Tetralogy of Fallot patients. This paper scans the available medical literature for evidence that such use of drugs is beneficial in the prevention and treatment of cyanotic spells in the pre-operative patient with Tetralogy of Fallot. The results demonstrate the shortage in adequate evidence in the field of Pediatric Cardiology.Tétel Szabadon hozzáférhető Angel Heel rendszer: új mérési technika a részleges alsóvégtag-tehermentesítés tanításában és ellenőrzésében(2014) Manó, Sándor; Hunya, Zsolt; Kósa, Veronika; Posgay, György; Molnár, Péter; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Harsányi, Zsolt; Csernátony, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Dinamikus felső végtagi ortézis kezelés hatása a finom motoros funkciókra hemiparetikus cerebrális parézis-es gyermekek körébenNagy, Ferenc Győző; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Szőllősi, Gergő József; Nagy, Adél; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarA diplomamunka egy nagyszabású, multicentrális vizsgálat részét képezi, melyben hemiparetikus cerebrális parézisből eredő fogyatékossággal élő gyermekek felső végtagi funkcióit elemezzük. A vizsgálat célja, hogy feltárjuk a dinamikus felső végtagi ortézis használatával kiegészített gyógytorna- és a konvencionális gyógytorna fejlesztő hatása közötti különbséget. A diplomamunka elkészültekor a vizsgálat még nem zárult le, így csupán az általunk használt mérések (Box and Blocks Test, ABILHAND-Kids, QUEST) megfelelőségéről és a konvencionális gyógytornaprogram hatásáról adhattunk számot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatal labdarúgók izomsérüléseinek prevenciós lehetőségeiNémeti, Norbert; Takács, Dániel; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Egészségügyi KarSzakdolgozatomban az általam összeállitott funkciónális és preventiv tréning hatását vizsgálom a fiatal labdarúgók körében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gonarthrosis hatása a stroke-betegek rehabilitációjára(2014-05-27T13:37:27Z) Pucsek, Júlia; Ortutay, Judit; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet I. Reumatológiai Rehabilitációs Osztály; Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék; DE--Népegészségügyi Kar; Simkovics, Enikő; Fiszter, Ildikó; Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék; Szegedi Tudományegyetem Ortopédiai KlinikaBevezetés A stroke az egyik leggyakoribb fogyatékosságot okozó megbetegedés, és a betegek rehabilitációját számos tényező befolyásolja, köztük az azt megelőző testi és fizikai, szellemi és lelki állapot. Mivel a stroke nem a fiatalabb korosztály problémája, gyakran multimorbiditás jellemzi a pácienseket, akik között pedig gyakori a reumatológiai megbetegedés, mint az arthrosis. Anyag és módszerek A retrospektív vizsgálat során a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék Központi Klinikai Osztályán 2008 és 2012 között fekvő stroke-s és/vagy gonarthrosisos betegek osztályos felvételkor és elbocsátáskor felvett FIM- értékekeit vizsgáltuk statisztikai módszerekkel. A betegek adatainak elemzését három csoportban végeztük; stroke-csoport, gonarthrosisos csoport és gonarthrosisos stroke-csoport. Eredmények A három csoport egyidejű elemzésekor megállapítottuk, hogy a varinancia-elemzés (ANOVA) F-értéke 16.9, (2,216) szabadságfokokkal, p-érték<0,001, tehát a három csoport közötti különbség a FIM teszt alapján matematikailag szignifikáns, a páronkénti összehasonlításkor pedig megállapítottuk, hogy mindegyik csoport különbözik a másik kettőtől. A páros t-próbák során bebizonyosodott, hogy a csoportok különböző mértékben, de pozitívan reagáltak a rehabilitációs ellátásra, a stroke betegeknél a FIM- értékek átlaga (SD) 79,25 (33,84)- ról 100,64 (30,32)-re nőtt, a t-érték=-12,778, (164) szabadságfokkal, p<0,0001. A gonarthrosisos betegeknél FIM skála átlaga (SD) 119,38 (14,49) volt, az elbocsátáskor 120,82 (12,73) volt, t=-2,923, (38) szabadságfokkal, p=0,006; a gonarthrosisos stroke-betegeknél a FIM skála átlaga (SD) 56,6 (28,08)-ról 71,26 (34,11)-ra nőtt, t=-3,07, (14) szabadságfokkal, p=0,008; tehát mind a három eredmény szignifikáns. A gonarthrosisos betegeknél jelent meg obes-hatás: F=4,87, (1,25) szabadságfokokkal, p=0,037, azaz az obes gonarthrosisos betegek felvételi és elbocsátási FIM-értékei is elmaradnak a nem obes betegekétől. Következtetések A gonarthrosis negatívan befolyásolja a stroke-betegek rehabilitációját, továbbá eltérően reagálnak a rehabilitációra az obes, nem obes betegek a rehabilitációra, a gonarthrosisos csoportban az obes betegek felvételkor és elbocsátáskor kapott eredményei is szerényebbek, mint a nem obes betegtársaiknál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Mofetta, mint gyógytényező a rehabilitációbanHajdú, Tamás; Gyetvai, Gyula; Parádfürdői Állami Kórház; DE--Népegészségügyi Kar; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Rabóczki, Anita; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Parádfürdői Állami KórházDiplomamunkámban a „Mofetta, mint gyógytényező a rehabilitációban” témakört kutatom, melynek témája rendkívül aktuális, hiszen a hazai, és nemzetközi statisztikai adatok figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy az érbetegséggel diagnosztizált páciensek száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Hazánkban az érbetegséggel élők száma szintén jelentős méreteket ölt, ezért fontos ezen kórképek rehabilitációs lehetőségeivel foglalkoznunk.A szén-dioxidos szárazfürdő (mofetta) egy olyan rehabilitációs kezelés, mely hazai, illetve nemzetközi viszonylatban is több évszázados múltra tekint vissza, mely napjainkban is teljes mértékben megállja a helyét. A diplomamunkához kapcsolódó kutatás a Parádfürdői Állami Kórházban zajlott. Kutatásunk során a Parádfürdői Állami Kórházba befekvő érbetegeket mértük fel 2017. augusztus 1. és 2018. február 28. között, az ezen időszakban kapott adatokat 2018 márciusában összesítettük, és értékeltük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szelektív dorzális rizotómia helye a cerebralis paresises gyermekek és felnőttek komplex ellátásábanDankó, Boglárka; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sveda, Brigitta; Fekete, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti KlinikaA cerebralis paresis az első életévekben jelentkező, tartás- és mozgászavarral járó, nem progresszív szindróma, amelyet a fejlődésben levő központi idegrendszert ért károsodások okoznak. A primer agykárosodás következményeképpen leggyakrabban a motoros rendszert érintő tünetek alakulnak ki, amelyek mellett gyakoriak az érzékelés, a kognitív készségek, a kommunikáció, a percepció és/vagy a viselkedés zavarai, illetve epilepsiával járó állapotok. A cerebralis paresis gyermekek és felnőttek a hétköznapi tevékenységek során gyakran jelentős nehézségeket tapasztalnak. Az állapot korai felismerése és kezelése azért fontos, hogy a gyermekeknek a lehető legjobb képességeik fejlődhessenek ki. A szelektív dorzális rizotómia (SDR) egy olyan idegsebészeti beavatkozás, amely az életminőség javulásához hozzájárulhat. A műtét célja a spasticitás csökkentése a gerincvelőbe belépő idegrostok egy részének átvágásával, ezáltal az összmotoros funkció javítása, a járás könnyebbé tétele. A műtét előnyös következményeinek kialakulásához fontos, hogy a gyermekek a műtét után intenzív rehabilitációs kezelésben részesüljenek. A diplomamunka célja az SDR műtét cerebralis paresis kezelésében betöltött szerepének vizsgálata. A Funkciók Nemzetközi Osztályozása alapján összeállított kérdőívek segítségével hat cerebralis paresises gyermek, illetve felnőtt műtét előtti és utáni állapotának felmérését végeztem. A kapott eredményeket szakirodalmi adatokkal összevetve foglaltam össze. A kérdőívek húsz kérdésből álltak, amelyek elsősorban a testi funkciók, illetve a tevékenységek és a részvétel felmérésére irányultak. A testi funkciók, illetve a tevékenységek többsége javuló tendenciát mutatott az SDR műtét utáni 9-10, illetve 20-22 hónapos periódusban, amely alatt a pácienseket követtem. A testi funkciók közül az állóképesség, a stabilitás és az izommerevség felmérése történt. A páciensek többségében az állóképességben és a stabilitásban fejlődés következett be a vizsgált időszakban. A betegek az izommerevség csökkenéséről is beszámoltak, amely a műtét utáni egy évben volt a legjelentősebb. A szakirodalomban hasonló eredményeket találhatunk a spasticitás csökkentésével kapcsolatban, hosszú távú követéses vizsgálatokban további javulást, illetve az elért eredmények tartósságát írták le. A motoros funkciókkal összefüggő tevékenységek közül az 1 kilométernél rövidebb távon történő gyaloglás, az 1 kilométernél hosszabb távon történő gyaloglás, az egyenetlen vagy mozgó felületeken történő járás, az akadályok megkerülése, a lépcsőzés, a futás, a lakóépületben, az épületeken kívüli, illetve a segédeszközzel történő helyváltoztatás és a kerékpározás során tapasztalt nehézségeket vizsgáltam. A páciensek többsége arról számolt be, hogy a műtét utáni időszakban könnyebben tudta kivitelezni azokat a tevékenységeket, amelyekben a beavatkozás előtt nehézséget tapasztalt. Azok a páciensek, akik a műtét után azt tapasztalták, hogy egyre nagyobb önállóság elérésére képesek a mosakodásban és az öltözködésben, 9 évnél fiatalabbak voltak a műtét elvégzésekor, így a nagyobb fokú önállóság a természetes fejlődés részének is tekinthető. A vizsgálatban részt vevő két felnőtt közül az egyik érezte úgy, hogy könnyebben tud házimunkát végezni, mint a beavatkozás előtt. A páciensek többsége arról számolt be, hogy a játékokban és a sporteseményekben könnyebben részt tud venni, mint a műtét előtt. A hobbyválasztás általában nem okozott nehézséget a beavatkozás előtt sem. A műtét előtti hosszú távú és a műtét után 16-18 hónappal, illetve 9-10 hónappal kitűzött rövid távú célok a páciensek többségében megvalósultak. Egyes funkciókban további javulás elérésére törekszenek. A megkérdezett páciensek és szüleik egyike sem tapasztalt funkcióromlást a műtét előtti állapothoz képest, illetve a műtét utáni két kérdőív kitöltése között eltelt időszakban. A szakirodalomban a GMFM pontok növekedéséről, a PEDI és az ADL módszer alapján a mobilitás és az önállóság fejlődéséről számoltak be. A kapott eredmények és a szakirodalomban talált információk alapján az a következtetés vonható le, hogy a szelektív dorzális rizotómia biztonságos, hatékony és tartós eredményekkel járó terápiás lehetőség a spasticitás csökkentésére. Jelentős szerepet játszik a motoros funkciók javulásában, a tevékenységek kivitelezésének megkönnyítésében, a hétköznapi élet eseményeiben való részvétel lehetővé tételében, az életminőség javulásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Új terápiás módszerek cerebralis paresisbenKocsis, Rita; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Magyar, Mária Tünde; Szabó, Éva; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina TanszékA cerebrális paresis (CP) a mozgás zavarainak nem-progresszív szindróma csoportját jelenti. A testi és értelmi képességeket korlátozza, amit központi idegrendszeri károsodások okoznak, és az egész élet során fennmaradnak. A motoros rendszer zavarát gyakorta kísérik az érzékelés, a kognitív készségek, a kommunikáció, a percepció és / vagy a viselkedés zavarai, ill. epilepsziával járó állapotok, gyakran alakulnak ki ortopédiai komplikációk. A CP jelenleg a nem gyógyítható betegségek közé tartozik. Különböző konvencionális terápiás módszerek használatával az életminőség javítható, de teljes gyógyulás nem várható. Ezért kezdtek olyan terápiás módszerek után kutatni a CP kezelésében, mint az őssejt terápia és a HBOT, mert ezek a módszerek a meghibásodott agyterületek javításán, újjáépítésén keresztül hatnak, így oki kezelésnek minősülhetnek. Az őssejtek gyógyászati célra történő felhasználása a betegségek kezelésének egyik legreményteljesebb kutatási iránya azon kórképek esetén, ahol a sejtek, szövetek pusztulása okozza a tüneteket. Az őssejtek képesek a károsodott agyterületre vándorolni, az onnan felszabaduló faktorokat felismerve, és magukból neurotrophicus faktorokat felszabadítva elindítani a szövet javító, és a sejthalált gátló folyamatokat. Az őssejtek embrionális és felnőtt szervezetből nyerhetők. Terápiás hatásuk és mellékhatásuk attól függ, melyiket használják a kezelés során. Az embrionális őssejtek terápiás alkalmazása nem megengedett, mert egyrészt fokozza a teratoma kialakulásának esélyét, illetve etikai megfontolások miatt sem, mert egy embriót el kell pusztítani ahhoz, hogy belőle kinyerhetőek legyenek az őssejtek. Ezen megfontolások miatt jelenleg a felnőtt MSC-k a legalkalmasabbak a terápiára. Az eddigi kísérleti eredmények nagyon bíztatóak, hiszen jelentős javulás tapasztalható már egyszeri kezelés után is, de jelentősebb javulás az ismételt őssejtterápiás kezelések után jelentkezik. Pozitív változás látható a motoros rendszer funkciójában, a betegek képesek akár önállóan járni, rajzolni, önállóan enni, csökken a végtagok spaszticitása, a kóros ínreflexek eltűnnek, javul a beszéd, a kognitív képességek, mint pl.: a rokonok felismerése, szociális kapcsolatok javulása, kisebb utasítások megértése, végrehajtása. Jelentős mellékhatásokat nem tapasztaltak az eddigi kezelések során 6 hónapig követve a páciensek állapotát, így ez a terápiás módszer ígéretesnek tűnik, de még további vizsgálatok szükségesek annak igazolására, hogy évekkel a kezelés után sem okoz káros mellékhatásokat, ezáltal a terápia elterjedjen. Szintén az agyra globálisan ható terápia az oxigénterápia, ami elsősorban a CP azon formáiban fejt ki jótékony hatást, ami hypoxiás-ischaemiás agykárosodással áll kapcsolatban. A HBOT célja a vér oxigén szaturációjának növelése, ezáltal a hypoxiás agyszövet jobb oxigénellátása. Az oxigén a megnövelt oxigénnyomás révén könnyebben tud diffúzióval az ischaemiás agyterületre eljutni. A HBOT neuroprotektív hatása az agyi anyagcsere javításán, a vér-agy gát áteresztőképességének, az agyoedemának és az intracranialis nyomásfokozódásnak, a gyulladásos válasznak és az apoptotikus sejtelhalásnak a csökkentésén alapul. Azon páciensek esetén, akik a konvencionális rehabilitációs terápia mellett oxigénterápiában részesülnek, szignifikáns javulás tapasztalható a nagymotoros, a finommozgások, a beszéd, a kognitív képességek és a hétköznapi tevékenységek ellátása esetén. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a bemutatott terápiás módszerek a konvencionális rehabilitációs terápiákkal együtt alkalmazva sikeresnek tűnnek, mivel szinergista módon hatnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Wii Fit Gaming System - How to Select among Balance Exercise and Measurement Tools(2020) Sipos, Zsanett; Vekerdy-Nagy, Zsuzsanna