Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Veress, Roland"

Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Blockade of sodium-calcium exchanger via ORM-10962 attenuates cardiac alternans
    (2021) Szlovák, Jozefina; Tomek, Jakub; Zhou, Xin; Tóth, Noémi; Veress, Roland; Horváth, Balázs; Szentandrássy, Norbert; Levijoki, Jouko; Papp, Gy. Julius; Herring, Neil; Varró, András; Eisner, David A.; Rodríguez, Blanca; Nagy, Norbert
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Calcium Handling Defects and Cardiac Arrhythmia Syndromes
    (2020) Kistamás, Kornél; Veress, Roland; Horváth, Balázs; Bányász, Tamás; Nánási, Péter Pál; Eisner, David A.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Interleukin-6 released from differentiating human beige adipocytes improves browning
    (2019) Kristóf, Endre; Klusóczki, Ágnes; Veress, Roland; Shaw, Abhirup; Combi, Zsolt; Varga, Klára; Győry, Ferenc; Balajthy, Zoltán; Bai, Péter; Bacsó, Zsolt; Fésüs, László
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az intracelluláris Ca2+-koncentráció szerepe szívizomsejtek ionáramainak szabályozásában
    (2019) Veress, Roland; Horváth, Balázs; Veress, Roland; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Élettani Intézet
    Szervezetünkben a vért egy életen át a szívünk tartja keringésben. A szív egy elektromechanikus pumpa, benne spontán ritmikusan keletkező akciós potenciálok (AP) hatására összehúzódás és ellazulás váltakozik egymás után. A szív tömegének nagy részét pitvari és kamrai szívizomsejtek alkotják, amelyek kontrakciós erőt generálnak és a pumpafunkciót látják el („munkaizomzat”). A kamrai szívizomsejtek AP-ja számos ionáram együttes működése alapján jön létre. Ezen ionáramok az AP eltérő fázisaiban aktiválódnak, és különböző mértékben járulnak hozzá annak kialakításához. Az alapállapotban lévő, nem aktivált sejtekben a sejtplazma szabad Ca2+-koncentrációja [Ca2+]i 10 és 100 nM között változik. A Ca2+-szint emelkedése eltérő, akár párhuzamos folyamatokat indukálhat, amelyek számos sejtfunkció aktiválásához vezetnek, mint például a szívizomsejtek összehúzódása is. A szívizomzat kontrakciójának erőssége bizonyos határok között függ a Ca2+-jel nagyságától, a szarkoplazma Ca2+-szintjének emelkedésétől. Magasabbra emelkedő [Ca2+]i szint az összehúzódás erejének fokozódását okozza. A membrán feszültségváltozásaival párhuzamosan a kalcium szint oszcillációja figyelhető meg, aminek direkt, azonnali hatása van a kalcium-függő áramokra. A szívben az ionáramok széles skálájáról ismert, hogy Ca2+-függőek, beleértve a Na+, a Ca2+, a K+, a Cl-, Na+/Ca2+ cserélő és nem specifikus kation áramokat. Fontos a kalciumfüggő ionáramok élettani és patofiziológiai működésének megismerése. A sejtszintű elektrofiziológiai kísérletekben az intracelluláris kalciumkoncentrációt gyakran puffereljük a Ca2+-függő ionáramok tanulmányozásának céljából. Ezt általában azért tesszük, hogy a sejten belüli Ca2+-függő folyamatok változásai ne legyenek hatással a mérési eredményeinkre. Jelen disszertációmban két, eddig kamrai szívizomzatban kevésbé jól jellemzett kalcium-függő ionáram tulajdonságait kívántuk megvizsgálni specifikus gátlószereik segítségével. Az egyik ilyen áram a Ca2+-függő kloridáram (ICl(Ca)), míg a másik a Tranziens Receptor Potenciál Melastatin 4 (TRPM4) áram.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Late sodium current in human, canine and guinea pig ventricular myocardium
    (2020) Horváth, Balázs; Hézső, Tamás; Szentandrássy, Norbert; Kistamás, Kornél; Árpádffy-Lovas, Tamás; Varga, Richárd; Gazdag, Péter; Veress, Roland; Dienes, Csaba; Baranyai, Dóra; Almássy, János; Virág, László; Nagy, Norbert; Baczkó, István; Magyar, János; Bányász, Tamás; Varró, András; Nánási, Péter Pál
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az NHERF2 fehérje bakteriális overexpressziójának optimalizálása
    (2013-05-23T16:22:25Z) Veress, Roland; Csortos, Csilla; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az endotél sejtek összefüggő monolayert alakítanak ki az erek belső falán. Az endotél sejtek rétege elválasztja a keringő vért a szövetektől, és csak bizonyos makromolekuláknak és sejteknek biztosítja az átjárást a véráram és a szövetek között, továbbá szabályozó szerepük van különböző patológiás és élettani folyamatokban is. Az oldott anyagok transzportja az endotéliumon keresztül többféle módon történhet, legjelentősebb a paracelluláris útvonal a sejt-sejt kapcsolatoknál. A vaszkuláris endotéliumban adherens és szoros kapcsolatok/junctionok is találhatóak, melyek fontos szerepet töltenek be a paracelluláris permeábilitás szabályozásában. A citoszkeleton elemeinek átszerveződése megváltoztatja az endotél sejtek alakját, így a sejtek közötti rések méretét, melyeken keresztül a paracelluláris anyagátvitel zajlik. Az endotélium barrier funkcióját többféle jelátviteli útvonal szabályozza, leggyakrabban kinázok (pl. miozin könnyű lánc kináz, protein kináz C, stb.) és foszfatázok (protein foszfatáz 1 és 2A) befolyásolják reverzibilis foszforilációval a sejt-sejt kapcsolatoknál lévő fehérjéket és a citoszkeleton-asszociált fehérjéket. A jelátvitelben részt vevő proteinek gyakran több fehérjéből álló komplexekben képesek működni, melyeket vázproteinek állványoznak fel. A scaffold fehérjék alapvető funkciója a jelátviteli útvonalak komponenseinek egymás közelébe helyezése, fehérje komplexek létrehozása a jelátvitel számára. Több adaptor fehérje tartalmaz PDZ fehérje-fehérje interakciós doméneket. A PDZ domén fehérjék nagyon változatos molekulákkal képesek kölcsönhatni, pl. növekedési faktor-, G-protein kapcsolt-, neurotranszmitter receptorokkal, transzport fehérjékkel, adhéziós molekulákkal, a citoszkeleton elemeivel és transzkripciós faktorokkal. A Na+/H+ Exchanger Regulatory Factor (NHERF) család tagjai nagy mennyiségben jelen vannak az epitéliumban. Az NHERF1 és NHERF2 adaptor fehérjék két tandem PDZ interakciós domént tartalmaznak és egy C-terminális végen lévő ERM-kötő domént, mely az ezrin, radixin és moesin fehérjékkel képes kölcsönhatni. Az ezrin, radixin és moesin az ERM fehérje család tagjai. Szerepük van az aktin és a plazmamembrán kapcsolat kialakításában és fenntartásában, valamint a jelátvitelben részt vevő fehérjék működésének szabályozásában. Az NHERF3 és NHERF4 fehérjékben négy darab PDZ domén található, ERM-kötő doménjük nincs. A család tagjai kölcsönhatnak membrán proteinekkel, ioncsatornákkal, receptorokkal és különböző G-protein kapcsolt receptorokkal is. Továbbá vannak nem membránhoz kapcsolt célpontjai is, még magban lévő fehérjékkel is kölcsönhatnak, és szabályozhatják egyes anyagoknak a sejtmag és a citoplazma közötti ingázását, és/vagy segítik a felépítését és az állványozását a multiprotein transzkripciós komplexeknek, melyek szükségesek a gének aktiválásához. Munkacsoportunk korábban az ERM fehérjéket és azoknak a kötőpartnereit vizsgálta. Az NHERF1, másnéven ERM Binding Phosphoprotein of 50 kD (EBP50) és NHERF2 egyaránt a citoplazmában lokalizálódik az epitélium sejtjeiben, feladatuk vázproteinként a plazmamembrán fehérjék és a citoszkeletális fehérjék közötti kapcsolat kialakítása és fenntartása. Az endotéliumban betöltött szerepük és elhelyezkedésük nem tisztázott, ezért kezdte el a munkacsoportunk komolyabb érdeklődéssel vizsgálni az NHERF1 és NHERF2 fehérjéket endotél sejtekben. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az NHERF2 funkciója az endotél sejtekben jelentősen különbözik az EBP50 funkciójától.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Omecamtiv mecarbil evokes diastolic dysfunction and leads to periodic electromechanical alternans
    (2021) Fülöp, Gábor Áron; Oláh, Attila; Csípő, Tamás; Kovács, Árpád; Pórszász, Róbert; Veress, Roland; Horváth, Balázs; Nagy, László; Bódi, Beáta; Fagyas, Miklós; Helgadottir, Solveig Lind; Bánhegyi, Viktor; Juhász, Béla; Bombicz, Mariann; Priksz, Dániel; Nánási, Péter Pál ifj.; Merkely, Béla; Édes, István; Csanádi, Zoltán; Papp, Zoltán; Radovits, Tamás; Tóth, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Recent advances in research of cardiac calcium-activated chloride channels
    (2017) Szentandrássy, Norbert; Hegyi, Bence; Horváth, Balázs; Váczi, Krisztina; Gönczi, Mónika; Dienes, Beatrix; Kistamás, Kornél; Veress, Roland; Ruzsnavszky, Ferenc; Bányász, Tamás; Magyar, János; Baczkó, István; Varró, András; Seprényi, György; Csernoch, László; Nánási, Péter Pál
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Termogenezisre képes barna zsírsejtek nyerése humán őssejtekből és azok citokin termelésének vizsgálata
    Veress, Roland; Fésüs, László; Kristóf, Endre Károly; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rahman Omar, Abdul; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Vegytani Intézet
    Humán vizsgálatok rávilágítottak az elhízás és az aktív barna zsírszövet mennyiség közötti erős negatív korrelációra, mely a barna zsírszövet által hővé alakított energia felszabadulással magyarázható. A barna zsírsejtek számos, apróbb lipid cseppet és nagyszámú mitokondriumot tartalmaznak, melyekben nagy mennyiségben fejeződik ki az Ucp1 termogenikus fehérje. Egér modellben bizonyított, hogy a barna zsírszövet aktív endokrin szövetként képes funkcionálni, és az általa kibocsátott faktorok képesek a teljes szervezet metabolikus profilját befolyásolni. Célunk volt a barna zsírszöveti differenciáció hatásának vizsgálata a gyulladásos citokinek szekréciójára ex vivo differenciáltatott humán fehér és barna adipocitákban. Ezenfelül meghatároztuk a kibocsátott citokinek mennyiségét barna differenciálódást indukáló, a közelmúltban egerekben azonosított hormonok (irisin, BMP7) jelenlétében. Lágyék illetve hasfali sérv műtétekből nyert szubkután zsírszövet mintákból zsírszövet eredetű mezenchimális őssejteket izoláltunk, melyeket fehér és barna zsírsejt irányba differenciáltattunk. A differenciáltatási médiumok cseréje során, az 1. és 2. hét után az adipociták felülúszóit begyűjtöttük (fehér és barna differenciáció ± irisin és BMP7 kezelés) és a tápfolyadékba szecernált IL-6, IL-8, TNFα, MCP-1 és IL1-ß mennyiségének meghatározását ELISA módszerrel végeztük. Egy differenciálódó adipocita donor esetében minden nap, azonos időközönként gyűjtöttük be a felülúszót és friss tápfolyadékot adtunk a sejtekhez, így az egy nap alatt termelt citokinek mennyiségét határoztuk meg. Eredményeink azt mutatják, hogy az ex vivo differenciáltatott barna zsírsejtek és irisin kezelt fehér zsírsejtek nagymértékben termelnek IL-6, IL-8 és MCP-1 gyulladásos citokineket. A BMP7 kezelt sejtek ugyanakkor kevesebb gyulladásos mediátort szekretáltak. Ismert, hogy egerekben az IL-6 termelés kedvezően befolyásolhatja az inzulin szenzitivitást, míg a fokozott IL-8 és MCP-1 elősegítheti makrofágok odavándorlását a differenciálódó barna zsírsejtek környezetébe. A makrofágok esetleges alternatív úton történő aktiválódása noradrenalin termelést válthat ki, mely fokozhatja a barna adipociták hő termelő képességét is.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    The development of L-type Ca2+ current mediated alternans does not depend on the restitution slope in canine ventricular myocardium
    (2021) Tóth, Noémi; Szlovák, Jozefina; Kohajda, Zsófia; Bitay, Gergő; Veress, Roland; Horváth, Balázs; Papp, Gy. Julius; Varró, András; Nagy, Norbert
  • DSpace software copyright © 2002-2025
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó