Szerző szerinti böngészés "Zagyva, Csenge"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Covid19 világjárvány hatása Hajdúszoboszló város életére, elsősorban a lakosság szemszögébőlZagyva, Csenge; Godáné Sőrés, Anett; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témája a Covid19 világjárvány hatása Hajdúszoboszló város életére, elsősorban a lakosság szemszögéből. Szerettem volna bemutatni a turizmust, mint komplex jelenséget, és annak hatásait természeti, társadalmi és gazdasági oldalról megközelítve. Körüljártam a típusait, nagy hangsúlyt fektetve az egészségturizmusra. Kutatásom célja volt Hajdúszoboszló város átfogó vizsgálata, és a vírushelyzet okozta hatások bemutatása. Bemutattam a település természeti sajátosságait, társadalmi összetételét, kulturális életét és a gazdasági erőforrásait. A kutatásom eredményében fő szerepet játszott a lakosság véleménye, saját tapasztalataik. Dolgozatom végére kirajzolódott egy összetett városkép és a pandémia hatása a település és a lakosság életére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fenntartható turizmus vizsgálata Hajdú-Bihar vármegyei termálfürdőibenZagyva, Csenge; Godáné Sőrés, Anett; DE--Gazdaságtudományi KarKutatásom középpontjában a fenntartható egészségturizmus állt, amelyet a Hajdú-Bihar vármegyei termálfürdők példáján keresztül vizsgáltam. A fenntartható egészségturizmus ötvözi a gyógyfürdők egészségmegőrző és rekreációs funkcióit a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság alapelveivel. Magyarország – különösen Hajdú-Bihar vármegye – gazdag termálvízforrásokban, így e terület ideális terepet biztosít a fenntartható fejlődés vizsgálatához. A fenntarthatóság három pillére közül a környezeti szempontok megkövetelik a víz- és energiafogyasztás mérséklését, a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a termálvíz felelős kitermelését és újrahasznosítását. A modern technológiák, mint a geotermikus energia, segíthetnek a fürdők ökológiai lábnyomának csökkentésében. Gazdasági szempontból a hosszú távú működőképesség és versenyképesség érdekében fontos a szolgáltatások diverzifikálása, a gyógy-, wellness- és rekreációs turizmus ötvözése, valamint a szezonális ingadozások csökkentése egész éves programokkal. A helyi gazdaság erősítése érdekében előnyös a rövid ellátási láncok alkalmazása és a helyi vállalkozások bevonása. A társadalmi fenntarthatóság lényege a helyi lakosság érdekeinek figyelembevétele. A fürdők nemcsak a turistáknak, hanem a helyieknek is közösségi, egészségmegőrző terekként szolgálhatnak. A helyi munkaerő foglalkoztatása és a képzési lehetőségek bővítése hozzájárulhat a társadalmi egyenlőséghez és a térség fejlődéséhez. Összességében a fenntartható egészségturizmus megvalósítása stratégiai tervezést és innovációt igényel, de hosszú távon olyan fejlődési irányt jelent, amely védi a természeti erőforrásokat, erősíti a gazdaságot és támogatja a közösségi jólétet.