Szerző szerinti böngészés "Zsigmond, Csilla"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Y és Z generációkkal kapcsolatos sztereotípiák a munkaerőpiac világában
    Csáki, Boglárka; Zsigmond, Csilla; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom az Y és a Z generációkkal kapcsolatosan felmerülő sztereotípiákat járja körül a munkaerőpiacon. A generációk munkához való eltérő hozzáállása és elvárásaik, előbb-utóbb előítéletekhez, majd konfliktusokhoz vezetnek. Szakdolgozatom célja, hogy feltérképezze ezeket, illetve ismertesse az érintett generációk munkaerőpiaci profilját. Kutatásom kvalitatív módszerrel végeztem, elemzésem 19 félig-strukturált interjúra épült. A célcsoportom kiválasztásához hólabda módszert alkalmaztam. Alanyaim elsősorban az Y (1980-1994) és a Z (1995-2009) generáció tagjai, de az X (1965-1979) generáció véleményét is vizsgáltam. Kerestem a választ arra, hogy az érintettek mennyire érzik aktuálisnak a generációs sztereotípiák jelenlétét a munkaerőpiacon. Egyebek mellett vizsgáltam, hogy a generációs előítéletek milyen kontextusban nyilvánulnak meg. Eredményeim a nemzedékek közötti eltéréseket jelezték a gondolkodásmódban, munkaattitűdben és elvárásokban is. Ezek a munkahelyen belüli konfliktusok kialakulására adhatnának okot, azonban alanyaim között még, ha be is számoltak konfliktusokról, azok az egymás iránti tisztelettel és empátiával kiküszöbölhetőek voltak. A sztereotípiák többsége túlzó volt, többnyire félreértésen alapult. A nemzedékek közötti kohézió a közös programok szervezésével előmozdítható.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Kötődések hálójában
    (Debreceni Egyetemi Kiadó – Debrecen University Press, 2024) Zsigmond, Csilla; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A nemzeti identitás dimenziói közül három kérdéskörben próbálom a kötődéseket, illetve ezek jellemzőit és sajátosságait felvázolni. Egyrészt a többes kötődés vizsgálata által, amely a kisebbségi helyzetben a saját nemzethez és a többségi nemzethez való viszonyulás mintázatait tárja föl. Másrészt a nemzetkoncepciók (és a nemzeti büszkeség) kapcsán elemzem, hogy hogyan változtak az elmúlt évtizedekben a magyar identitás kritériumai, különös tekintettel a megváltozott magyarországi állampolgárság-politika hatásaira. Harmadrészt bevezetem az otthonosság fogalmát, hogy megragadható legyen a nemzeti identitás térhez, tájhoz való kapcsolódása, a nemzeti önmeghatározás, valamint a szülőföld- és a haza fogalmain keresztül. Ebben a hármas szerkezetben reményeim szerint megmutatkozik a nemzeti kötődés kisebbségi helyzettel összefüggő, ezzel együtt a hétköznapi élet természetességében megélt valósága.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szabadidő eltöltési szokások a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében
    Juhász, Boglárka; Zsigmond, Csilla; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szakdolgozat célja a hallgatók szabadidő eltöltési szokásinak megismerése. A dolgozat első részében szakirodalmak feldolgozásának segítségével ismertetem a szabadidő fogalmát, az ezt befolyásoló tényezőket, illetve kitérek az egyetem és a szabadidő kapcsolatára a kötelezettségek, szocializáció és jóllét mentén. A szakdolgozat második része a kutatás módszertanát foglalja magába. A vizsgálat kvalitatív módszertannal, félig strukturált interjúk felvételével zajlott. A minta kiválasztását hólabdamódszerrel valósítottam meg, nyolc interjúalannyal készítettem interjúkat. A hallgatókat több dimenzión keresztül kérdeztem a szabadidő eltöltési szokásaikról. A kérdésekben kitértem a kötelezettségeik és szabadidő eltöltésük egyensúlyára, az anyagi helyzetük szabadidejükre gyakorolt hatására, a társaság szerepére a szabadidőben, illetve a jóllét és szabadidő eltöltés kapcsolatára. Az eredmények és a szakirodalmi háttér között párhuzamok és ellentétek rajzolódtak ki. Az online térben eltöltött szabadidő nagy részét öleli fel a hallgatók idejének, a társaság fontos szerepet játszik szabadidő eltöltésükben. Anyagi tekintetben nagyon eltérően alakul a hallgatók szabadidő eltöltése. A szabadidős tevékenységek mennyisége és minősége kiemelkedően meghatározza a hallgatók jóllétét és mentális egészségüket, illetve az élettel való elégedettségüket.