Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2304

Mezőgazdaságtudományi Kar

Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2015. augusztus 31.)

Böngészés

Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "agronomy"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A napraforgó hibridspecifikus vetésidejének komplex vizsgálata a Hajdúsági Löszháton
    Zsombik, László; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--
    Kutatásom célja a napraforgó különböző vetésidejének komplex hatásvizsgálata volt. Munkám során tanulmányoztam a vetésidők növény vegetatív fejlődésére gyakorolt hatását, illetve a klimatikus tényezők és a különböző vetésidők kölcsönhatását. Meghatároztam az eltérő vetésidők termés mennyiségre és olajtartalomra gyakorolt hatását. A vizsgált hibridek összehasonlításával a biológiai alapok termésre, olajtartalomra és más agronómiai tulajdonságokra gyakorolt hatását is vizsgáltam. A kórokozók közül a Diaporthe helianthi és Sclerotinia sclerotiorum esetében meghatároztam a környezeti tényezők és a különböző vetésidők kártételre gyakorolt hatását. Az elsőként említett kórokozónál a kórtünetek fejlődésének menetét is figyelemmel kísértem fertőzésdinamika vizsgálatok segítségével.Kísérleti eredményeink nagy jelentőséggel bírnak a térségi napraforgó termesztés eredményességének javításában, a megfelelő vetésidő meghatározásában, a hibridek termesztéstechnológiai paramétereinek pontosításában. The objectives of my research are summarized as: the complex working mechanism of the different sowing times of sunflower; the examination of the effect of different sowing times on the vegetative growth; the interaction between the climatic factors and different sowing times; the effect of different sowing times on the quantity of crop and oil content; with the comparison of the examined hybrids the analyses of the biological basis on yield, oil content and agronomical characteristics; examination of the environmental factors and the different sowing times on the damage in the case of Diaporthe helianthi and Sclerotinia sclerotorium pathogens; in the case of the firstly mentioned pathogen the pathogenesis has been examined with the help of infection dynamic experiments. Our experimental results bear great significance in the improvement of effectiveness of regional sunflower production, defining the right sowing time and specifying the production technological parameters of hybrids.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Ökológiai és agrotechnikai tényezők hatása a növénytermesztési tér vízháztartására és a kukorica terméshozamára
    Dóka, Lajos Fülöp; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar --
    A doktori téma keretében különösen fontosnak tartottam a növénytermesztési tér vízháztartási folyamatainak sokoldalú vizsgálatát, elemzését, a folyamatok parametrizálását hazánk, különösen az ország keleti, alföldi területeinek, a Tiszántúlnak szélsőséges éghajlati-időjárási feltételei miatt. A vizsgálatokat 1983-ban Ruzsányi László professzor által beállított, 2004-től Pepó Péter professzor által vezetett polifaktoriális tartamkísérletben végeztük, a tájkörzet, a régió legnagyobb területen termesztett növényénél, a kukoricánál végeztem, melyet nemcsak jelentős vetésterülete, hanem a vízellátás, a növénytermesztési tér vízháztartása szempontjából kifejezett szenzibilitása, érzékenysége is indokol. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a csernozjom talaj vízkészletét elsősorban a vetésváltás határozta meg, melyet módosított az öntözés, a trágyázás. Legkisebb hatása a talaj vízkészletére a tőszámnak volt a kukoricatermesztésben. Az agrotechnikai elemek optimalizálásával (vetésváltás, trágyázás, öntözés, tőszám) az eltérő évjáratokban a kukorica maximális termése 9,6-13,9 t ha-1 között változott kisparcellás tartamkísérletben csernozjom talajon a Hajdúságban. Alapvető fontosságú tehát az agrotechnikai tényezők harmonizációja a nagy termések elérése céljából a gyakorlati termesztésben. Within my research, I focused on the analysis of the water cycle processes of the crop production space and the parametrization of these processes with respect to the extreme climate-weather conditions of Hungary, especially those of the eastern Great Plain region, the Trans-Tisza region. The examinations were carried out in the polyfactorial long-term experiment set up by Prof. László Ruzsányi † in 1983 and directed by Prof. Péter Pepó since 2004, in maize, which has the largest sowing area among crops in this region and its sensitivity to water supply and water balance also justified the research. According our results the water stock of chernozem soil was determined primarily by crop rotation, which was modified by irrigation and fertilization. Plant density had the smallest impact on the water stock of the soil in maize production. Via the optimization of the agrotechnical elements (crop rotation, fertilization, irrigation, plant density), the maximum yield of maize varied between 9.6 and 13.9 t ha-1 in a small-plot long-term experiment on chernozem soil in the region of Hajdúság. Therefore, the harmonization of agrotechnical elements is essential for achieving high yields in the practice of production.