Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Hankóczy Jenő Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
(megszűnt 2015. augusztus 31.)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 90)
Tétel Szabadon hozzáférhető A nitrogén és kén műtrágyázás hatása az őszi búza termés mennyiségi és minőségi paramétereireDiósi, Gerda; Sipos, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Élelmiszertudományi IntézetSzámos tudományos közlemény ismerteti a különböző termesztési tényezők (pl. fajtaválasztás, megfelelő műtrágya dózis meghatározása, egyéb műtrágyaféleségek felhasználása) hatását a termés mennyiségére és minőségére, ami segítséget nyújthat a gazdálkodók részére az eredményesebb termesztéstechnológia megalapozásához. Jelen kutatás ezt a vizsgálati területet egészíti ki. Tudományos munkám célja az, hogy a nitrogén műtrágya megosztásának hatását értékeljem az őszi búzatermesztés mennyiségi és minőségi tényezőire úgy, hogy egy átlagos és egy nagyobb dózisú műtrágyázási szint melletti esetleges hasonlóságokat és eltéréseket is értékeljem. Emellett a kutatás kiterjed a kén levéltrágyázás hatásának értékelésére is, azaz hogyan tudja a kénutánpótlás és a nitrogén műtrágya adag megosztása kiegészíteni egymást és hogyan mérhető ez a hatás az őszi búzaszem és liszt mennyiségi és minőségi tulajdonságaiban. A GK Kalász őszi búzafajta vizsgálatánál a kénnel kezelt 90 kg/ha N+PK dózisú beállítás esetén az egy menetben történő kijuttatás, a kénnel kezelt 150 kg/ha N+PK dózisú beállítás esetén a kora tav. + kalászh. megosztás eredményezett magas hozamot a három kísérleti évben. Az Mv Suba esetén a magasabb dózis mellett a kénkezelés pozitív hatása a kora tav. + kalászh. megosztás során érvényesül. Ugyanezen fajta esetében az alacsonyabb dózisú kénnel kezelt és kénnel nem kezelt parcellák közül az egy menetben történő kijuttatás eredményezett magasabb termésmennyiséget. A GK Kalász az Mv Subával szemben magasabb abszolút kontroll beállítás esetében magasabb eredményeket ért el, de a különböző beállítások, kezelések hatására az Mv Suba magasabb termésátlagokat adtak. A GK Kalász őszi búzaszem és liszt kéntartalma a 90 kg/ha N+PK dózisú beállítások esetében a kora tav. + kalászh. megosztás során érte el a magasabb eredményt az egyéb megosztással és az egy menetben történő kijuttatással szemben. Ugyanezen fajta 150 kg/ha N+PK dózisú parcellái kénkezeléstől függetlenül az egy menetben történő kijuttatás során mutattak magasabb kéntartalmat. Az Mv Suba őszi búzaszem és liszt kéntartalom vizsgálata során nem jelenthető ki egyik dózis és kijuttatási időpont sem egyértelműen, továbbá a kénkezelés pozitív hatása sem bizonyított, hiszen ingadozás látható az évek szerinti összehasonlításban a különböző beállítok között. A GK Kalász őszi búzaszem fehérjetartalom mérése során a 90 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt parcellák kora tav. + kalászh. kijuttatási idő során, a kénnel kezelt ugyanezen dózisú parcellák kora tav. + szárbaind. kijuttatási idő esetén értek el magasabb eredményt a három kísérleti évben. A 150 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt parcellák az egy menetben történő kijuttatás esetében, az ugyanezen dózisú kénnel kezelt parcellák az alacsonyabb dózissal megegyezően kora tav. + szárbaind. megosztás során érték el magasabb eredményt a három kísérleti év során. Az Mv Suba őszi búzaszem fehérjetartalom eredményei bizonyítják, hogy a GK Kalász őszi búzaszemek fehérjetartalmánál megállapítottak érvényesek, de a 150 kg/ha N+PK kénnel kezelt parcellák közül az egy menetben történő kijuttatási idejű parcellák mintái értek el magasabb eredményt a megosztott kijuttatási idejű parcellák mintáival szemben a három kísérleti évben. A GK Kalász őszi búzaliszt fehérjetartalma a 90 kg/ha N+PK dózis kénnel kezelt és kénnel nem kezelt beállítások mellett a kora tav. + szárbaind. kijuttatási idő során érte el magasabb eredményt az egyéb kijuttatatási időkkel szemben, a 150 kg/ha N+PK dózis esetében kénkezeléstől függetlenül, az egy menetben történő kijuttatás eredményezett magasabb fehérjetartalmat a megosztott kijuttatási idejű parcellák mintáival szemben a három kísérleti év során. Az Mv Suba őszi búzaliszt fehérjetartalma a 90 kg/ha N+PK dózisú kénnel kezelt és kénnel nem kezelt parcellák mintái esetében, az egy menetben történő kijuttatási idő érvényesült a legnagyobb mértékben, 150 kg/ha N+PK dózissal kezelt parcellák, kénkezeléstől függetlenül, a kora tav. + szárbaind. megosztás során eredményeztek nagyobb fehérjetartalmat az egyéb kijuttatási időkkel szemben a három kísérleti évben. A három kísérli évben az esésszám értéke a GK Kalász és az Mv Suba esetében a különböző beállítok függvényében évenként változott. A csapadékosabb év hatást gyakorolt ezen paraméterre, így a három kísérleti évből a 2015-ös év mintái fajtától, dózistól, kénkezeléstől, kijuttatási időtől függetlenül nagyobb enzimaktivitást mutattak. A sütőipari értékszám esetében fajtától függetlenül ugyanaz a következtetés vonható le. A abszolút kontroll parcellához képest minden beállítás pozitív hatást fejtett ki. A 90 kg/ha N+PK dózisú parcellák kénkezelt és kénnel nem kezelt beállításai közül a kora tav. + szárbaind. megosztás érte el a legmagasabb eredményeket a három kísérleti év során. A 150 kg/ha N+PK dózisú parcellák közül mind a GK Kalász fajta, mind az Mv Suba fajta esetében, kénkezeléstől függetlenül, az egy menetben történő kijuttatási idők során érték el a legmagasabb sütőipari értékszámot a minták a három kísérleti évben. Az Mv Suba őszi búzaliszt a három kísérleti évben a 90 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt kora tav. + szárbaind. kijuttatási idő során, a 90 kg/ha N+PK kénnel kezelt kora tav. + szárbaind. során, a 150 kg/ha N+PK kénnel nem kezelt egy menetben történő kijuttatás és kora tav. + kalászh. megosztott kijuttatás során, valamint a 150 kg/ha N+PK kénkezelt parcellái minden kijuttatási idő során (kivétel: 2015 kora tav. + szárbaind.) prémium (javító - A) minőségű lisztet értek el. A nedves sikér mennyiségi vizsgálata alátámasztja, hogy fajtától függetlenül a magasabb dózis magasabb nedves sikér mennyiséget eredményezett, valamint mind a 90 kg/ha N+PK, mind a 150 kg/ha N+PK dózis kénnel kezelt parcellái a magasabb eredményen túl kisebb mértékű ingadozást mutattak az egyes kijuttatási idők között a kénnel nem kezelt ugyanazon dózisú parcellák értékeivel szemben. A GK Kalász és az Mv Suba őszi búzalisztek sikérterülésének mérése során az abszolút kontroll beállítás során érték el a legmagasabb eredményt. A dózisok függvényében a 150 kg/ha N+PK dózisú parcellák mintái hoztak alacsonyabb eredményt (kicsi sikért terülést) a 90 kg/ha N+PK dózisú parcellák beállításaival szemben a három kísérleti évben. Továbbá az azonos dózishoz tartozó kénnel kezelt és kénnel nem kezelt parcellák mintái esetében a kénkezelés pozitív hatást fejtett ki, alacsonyabb sikérterülés volt látható. Napjainkban egyre fontosabb a helyes agrotechnika megválasztása, főként a megfelelő tápanyagutánpótlás. Legnagyobb mennyiségben felhasznált elem a nitrogén, melynek számos alkalmazási módja ismert, a helyes műtrágyaforma meghatározása mellett fontos a megfelelő dózis kijuttatása. Ezen tényezők meghatározása komplex szemléletet igényel, hiszen a folyamatosan bővülő műtrágya piac számos keverési lehetőséggel, hatóanyaggal próbálja kielégíteni a gazdálkodók igényeit. Hiszen jelenleg nincs két egyforma gazdaság, számos hatást (változó csapadékeloszlás, eltérő talaj-vízgazdálkodási jellemzők és számos egyéb külső tényező), tulajdonságot (piaci ár, mennyiségi és minőségi paraméterekre gyakorolt befolyást), lehetőséget (gépparkot), szabályt (nitrát érzékenységet) kell a szakembereknek, gazdálkodóknak szem előtt tartaniuk, hogy olyan mennyiségű és minőségű termést állítson elő, mely kielégíti a felvásárlói piac igényeit.Tétel Szabadon hozzáférhető Az articsóka (cynara scolymus l.) és a görögszéna (trigonella foenum-graecum l.) extraktumok kémiai térképezése és élettani hatásaik vizsgálata in vitro és in vivo modell rendszerekbenVigh, Szabolcs; Kovács, Béla; Máthé, Endre; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Élelmiszertudományi IntézetA disszertációmban azokról a kutatásokról számolok be, amelyek az articsóka és a görögszéna beltartalmi értékei, illetve élettani hatásai közötti összefüggésekre irányulnak. Első lépésként vizes és alkoholos extraktumokat készítettem szárított articsókalevélből és görögszénamagból, majd tanulmányoztam azok bioaktív hatóanyagait (UHPLC-ESI-MS), valamint meghatároztam összpolifenol- és összflavonoid-tartalmukat, illetve in vitro antioxidáns kapacitását (UV-VIS spektrofotométer). Az articsóka és görögszéna extraktumok élettani hatásait tanulmányozva megállapítottam, hogy a vizes és alkoholos kivonataim nem befolyásolják kedvezőtlenül a Drosophila melanogaster életképességét, azaz in vivo nem citotoxikusak és nem növelik meg sem a kromoszómatörések sem a pontmutációk gyakoriságát, vagyis nem genotoxikusak (SMART tesztrendszer). Továbbá megállapítottam, hogy a vizes és alkoholos kivonatok eltérő módon befolyásolják a humán emlőkarcinoma sejtvonalak életlépességét (MTT viabilitás/proliferációs teszt). A vizes extraktumok bifázisos hatása egyszerre utal kis koncentráció esetén az adaptív stresszválaszok hatékonyságának növelésére, míg nagy koncentráció esetén a proliferáció gátlásra. Az alkoholos extraktumok erőteljes in vitro citotoxicitása pedig apoptózis által indukált sejthalálra enged következtetni. Mindent egybevetve, a kísérleti eredményeim arra utalnak, hogy mind az articsóka, mind a görögszéna extraktumok genotoxicitás nélküli tumorellenes hatása egy olyan alap, amelyre ráépíthetők ezen növények humán prevenciós és/vagy terápiás alkalmazásai.Tétel Szabadon hozzáférhető A gabonafélék minősége és takarmánybiztonsági kérdései a termőföldtől a felhasználásigCsikai, Andrea; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési IntézetAz értekezés a gabonafélékkel tárolásával és beszerzésével kapcsolatos minőségbiztosítási gyakorlatot vizsgálja magyarországi keveréktakarmány-gyártók és gabonaraktározók folyamatain keresztül. A szekunder kutatás eredménye feltárta, hogy a piaci versenyben a vállalkozásoknak a magas piaci részesedéshez magas relatív minőséget kell nyújtaniuk, ám ennek ellenére a hazai gabonatermelés nem piacorientált, a termelők nem érdekeltek a minőségi termelésben. Primer kutatásomban az ellátási lánc szakaszaiban való érdekeltségük alapján a klaszterekbe sorolt vállalkozások beszállítói minőségbiztosítását vizsgáltam kérdőíves felmérést alkalmazva. A kutatás eredményeként megállapítást nyert, hogy a vállalkozások körében a takarmánygabonák minőségével kapcsolatos követelmények meghatározása, az átvételi ellenőrzések és a beszállítói minőségbiztosítási gyakorlatok jelentősen eltérőek. Az értekezés rámutat arra, hogy a minőség, versenyképességi tényezőként, a vevői igények hatására egyre nagyobb hangsúlyt kap a takarmánygabona ellátási láncok piaci lehetőségeit tekintve is, ezért a hazai gabonatermesztés szemléletének és érdekeltségeinek átalakítása indokolttá válhat.Tétel Szabadon hozzáférhető Növények molibdén kezelése és hatásvizsgálata a növekedési paraméterekre és a tápelemfelvételreBacskainé Bódi, Éva; Kovács, Béla; Bódi , Éva; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Élelmiszertudományi IntézetA molibdén egyike azon hét mikroelemnek, amelyek a növények számára esszenciálisnak tekinthetők. Növényélettani jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a nitrogén-anyagcserében részt vevő enzimek nélkülözhetetlen fémkomponense. Egyrészt a nitrogenáz enzim kofaktorakéntmeghatározó szerepe van a pillangósvirágú növények nitrogénnel való ellátásában, másrészt a nitrát-reduktáz alkotójaként kiemelt szerepet játszik a nitrát redukció folyamatában, ugyanis a nitrát-reduktáz optimális működéséhez a molibdén jelenléte nélkülözhetetlen. Hiányában a nitrát redukció folyamata lelassul, amely gyakran káros mértékű nitrát felhalmozódást eredményezhet a növényekben. Mivel a molibdén a nitrát-reduktáz enzim részeként kulcsszerepet tölt be a nitrát redukcióban, ezért kutatómunkám egyik fontos célkitűzése volt annak igazolása, hogy megfelelő molibdénellátással csökkenthető az egészségre káros magas nitrátszint. A nitrát redukció folyamatának nyomonkövetéséhez meghatároztam a kísérleti növényeim (kukorica, napraforgó, zöldborsó) nitrát-nitrogén, valamint ammónium-nitrogén koncentrációját valamennyi növényi részben.Kutatásom további célja volt annak feltárása, hogy a növekvő koncentrációjú Mo-kezelések milyen hatással vannak a tesztnövények egyes növényi részeinek száraztömeg produktumára, a kezdeti gyökérnövekedés intenzitására, valamint az alkalmazott kezelések hogyan befolyásolják a növények makroelem, illetve mikroelem készletét. Továbbá fontosnak tartottam, hogy a kísérletben felhasznált, molibdénnel kezelt talajok elemanalitikai vizsgálatát is elvégezzem. Talajvizsgálataim során célkitűzésem volt annak meghatározása, hogy a talaj összes molibdéntartalmának hány százaléka hozzáférhető a tesztnövények számára (oldható elemtartalom), illetve annak megállapítása, hogy a kísérleti növények (zöldborsó) naponkénti öntözése okoz-e lemosódást a talajban, különböző talajtípusok esetén. A fenti kérdések megválaszolásához kísérleteket állítottam be, amelyek három fő csoportba sorolhatók: 1. tápoldatos kísérletek, 2. rizoboxos kísérletek, 3. tenyészedényes kísérletek. Tápoldatos és rizoboxos kísérleteimbe egy egyszikű (kukorica, ZeamaysL. cv. Norma SC) és egy kétszikű növényt (napraforgó, Helianthusannuus L. cvArena PR) vontam be, amelyek közvetve vagy közvetetten, de jelentős szerepet játszanak a humánélelmezésben, ugyanakkor gazdasági szerepük is igen kiemelt. A tenyészedényes kísérlethez pedig tesztnövényként a zöldborsót (Pisumsativum L.) választottam, mivel molibdén igénye kiemelkedő és Magyarországon egyike a legnagyobb területen termesztett zöldségféléknek. Rizoboxos és tápoldatos kísérleteim során a növények nevelésére a Növénytudományi Intézet, Mezőgazdasági Növénytani és Növényélettani Tanszékcsoport Klímaszobájában került sor, tenyészedényes kísérleteimet pedig 2015 tavaszán a Debreceni Egyetem, Agrokémiai és Talajtani Intézetének Tenyészházában állítottam be. A növényminták elemanalitikai vizsgálatát induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel (ICP-OES) és induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel (ICP-MS) végeztük el. A minták feltárásához HNO3-H2O2-os nedves-roncsolásos mintaelőkészítési módszert alkalmaztunk. A növényminták nitrát-nitrogén, valamint ammónium-nitrogén koncentrációjának meghatározásához szükséges mintaelőkészítés eltért a fent említett módszertől. A különböző nitrogén formákat az egyes növényi mintákból desztillált vizes kioldás és ultrahangos rázatást követően, folyadékáramlásos (CONTIFLOW) módszer alapján határoztuk meg, FIAstar Analizátor készülék segítségével. A talajminták elemanalitikai vizsgálata két fő részre bontható, melyek a következők: 1. A minták össz-elem tartalmának meghatározása atmoszférikus nedves roncsolással, tömény salétromsav és hidrogén-peroxid felhasználásával. 2. A minták oldható, vagyis a növények számára hozzáférhető Mo-tartalmának meghatározása a Lakanen-Erviö-féleextrahálószer alkalmazásával. Ezt követően a megfelelően előkészített minták elemtartalmának mérését a fent említett ICP-OES készülék segítségével végeztük el. Talajvizsgálataim során megállapítottam, hogy a különböző talajtípusok oldható Mo koncentráció értékei szoros összefüggést mutatnak a talajok kémhatásával és elemtartalmával (pl.: Fe, Al). Legkisebb oldható Mo koncentráció értéket a legkisebb pH értékkel rendelkező nyíregyházi talaj esetében jegyeztem fel, amely azzal magyarázható, hogy a savanyú talajok esetében a vas- és alumínium-oxidok erős kötésben tartják a növények számára hasznosítható molibdenát aniont. A talaj pH értékének növekedésével párhuzamosan viszont az adszorpció gyengül, ahogyan az a látóképi és pallagi talajok oldható Mo koncentrációjában is megmutatkozott. A tenyészedényes kísérletekben, az egyes talajrétegek (1-1 cm) molibdén koncentráció értékeit elemezve megállapítottam, hogy a növények rendszeres öntözése Mo lemosódást eredményezett a Pallagról és a Látóképről származó talajokban. A pallagi talaj oldható Mo koncentrációja ugyanis 22,1 és 31,1 mg kg-1, a látóképi talaj Mo koncentrációja 23,4 és 36,7 mg kg-1értékek között ingadozott a 30 mg kg-1Mo-kezelésű talajban, a talajmélység függvényében. A nyíregyházi talaj savanyú kémhatása azonban megakadályozta a Mo függőleges irányú mozgását. A tápoldatos és rizoboxos kísérleteimben a kukorica és a napraforgó növények vizsgálati eredményei arra mutattak rá, hogy a két növénytípus Mo akkumulációs képességében jelentős különbség figyelhető meg. A tápoldatos és a rizoboxos kísérletekben is azt tapasztaltam, hogy a napraforgó által felvett Mo mennyiség jelentősen meghaladta a kukoricánál mért értékeket. Tápoldatos kísérletben például a legnagyobb kezelés esetében a kukorica csíranövény 11,7 µgMo-t vont ki a talajból, a napraforgó csíranövény pedig ennek közel háromszorosát, 34,3 µg molibdént. A rizoboxos kísérletben, ugyanennél a kezelésnél kukorica esetében 41,2 µg, napraforgó esetében 57 µgMo értéket jegyeztem fel. Ezenkívül kimutattam, hogy a tesztnövények Mo akkumulációs képessége és száraz tömeg gyarapodása, valamint kezdeti gyökérnövekedése között szoros összefüggés van. A kukorica csíranövények esetében ugyanis az alkalmazott legkisebb kezelések nem voltak szignifikáns hatással a kukorica száraz tömeg értékeire, azonban napraforgó esetében, az intenzívebb Mo-felvételüknek köszönhetően ezen kezelések már fokozták a növények száraz tömeg gyarapodását a kontrollhoz képest. Továbbá megállapítottam, hogy a rizoboxos kísérletben, már a 90 mg kg-1Mo kezelés is szignifikáns mértékben gátolta a napraforgó fejlődését az extrém magas Mo akkumulációjuknak köszönhetően (1350-1458 mg kg-1), a kukorica esetében azonban csak a 270 mg kg-1 kezelés esetében mérséklődött a hajtás és a gyökér fejlődése. A gyökérnövekedés tanulmányozása során szintén azt tapasztaltam, kukorica gyökérhossz esetében szignifikáns csökkenést csak a legnagyobb Mo-dózis eredményezett, napraforgó esetében azonban már a 90 mg kg-1Mo-kezelés is szignifikánsan csökkentette a gyökér növekedés intenzitását. A molibdénnel kezelt kukorica és napraforgó csíranövények makroelem készletét összehasonlítva kimutattam, hogy a molibdén a legtöbb esetben serkentette a foszfor felvételét és gátolta a kén akkumuláciáját, amely eredmények összhangban vannak a szakirodalmakkal. Mikroelem összetételüket vizsgálva pedig megállapítottam, hogy a Zn, a Mn és a B koncentráció tekintetében a két vizsgálati növény hasonlóságot mutat, ugyanis a kezelés hatására ezen elemek koncentrációja mindkét vizsgálati növény hajtásában megemelkedett hidropónikus körülmények között. A csíranövények NO3-N és NH4-N koncentráció eredményeit elemezve megállapítottam, hogy a tápoldatos kísérletben egyetlen Mo-kezelés esetében sem lehetett kimutatni statisztikailag is igazolható csökkenést a kukorica csíranövények NO3-N koncentrációjában a kontrollhoz képest, napraforgó esetében viszont a 0,07, 0,7 és 7 µM Mo-kezelések szignifikáns csökkenést eredményeztek a hajtás NO3-N tartalmában a kontrollhoz viszonyítva. Rizoboxos kísérleteim során továbbá azt tapasztaltam, hogy a kukorica hajtások esetében valamennyi Mo-kezelés, a gyökérben pedig a 30 és a 90 mg kg-1 Mo-kezelések statisztikailag is igazolhatóan csökkentették a NO3-N koncentrációját, és növelték az NH4-N koncentrációját a kontrollhoz képest. Tenyészedényes kísérletben, a különböző talajtípusokon nevelt zöldborsók eredményei megerősítették azt a tényt, hogy a Mo felvehetőségét elsősorban a talaj kémhatása határozza meg. A növények a molibdént ugyanis molibdenát anion (MoO42-) formájában hasznosítják, melynek a hozzáférhetősége pH függő, felvétele lúgos kémhatású talajokból sokkal nagyobb mértékű. Kísérletem során ezzel összhangban megállapítottam, hogy a molibdént a kezelt növények legnagyobb mennyiségben a legmagasabb pH értékkel bíró talajból akkumulálták (Pallag; pH=7,14), legkisebb mennyiségben pedig a nyíregyházi talajból, amelynek a pH értéke a legalacsonyabb volt (pH=5,09). Továbbá kimutattam, hogy a különböző talajok esetében, a növények molibdén akkumulációjában megnyilvánuló eltérések a száraz tömeg eredményekre is hatással voltak. Látóképi és nyíregyházi talaj alkalmazása során például azt tapasztaltam, hogy a 30 mg kg-1 Mo-kezelés a legtöbb esetben szignifikáns mértékben fokozta a növény száraz tömeg gyarapodását és csak a 270 mg kg-1Mo-dózis gátolta a borsó fejlődését. A pallagi talajon termesztett zöldborsók esetében azonban már a 30 mg kg-1Mo-kezelés is statisztikailag igazolhatóan gátolta a borsó növekedését, a 270 mg kg-1Mo-kezelés pedig az 1. vizsgált fenofázist követően a növény pusztulását eredményezte. A borsók mikro- és makroelem készletét tanulmányozva megállapítottam, hogy az eredményeim a legtöbb esetben alátámasztják a Mo és a P közötti szinergista, valamint a Mo és S közötti antagonista kapcsolatot. Azonban néhány esetben azt tapasztaltam, hogy a Mo-kezelés hatására egyes növényi részek S tartalma növekedést mutatott a kontrollhoz viszonyítva. Továbbá kimutattam, hogy a Mo terhelés hatására a Zn, Mn és B koncentrációja megemelkedett az egyes növényi részekben, a Fe és Cu koncentrációjában pedig a legtöbb esetben csökkenést figyeltem meg a kontrollhoz képest. A Mo-kezelések hatottak a különböző N-formákra is. A kísérletek eredményei alapján egyértelmű bizonyítékot találtam arra vonatkozóan, hogy megfelelő molibdénellátással csökkenthető a növények egészségre káros magas nitrátszintje. A vegetatív részek NO3-N koncentráció értékeit elemezve megállapítottam, hogy a látóképi talaj esetében a 30 mg kg-1Mo-kezelés valamennyi növényi részben, a pallagi talaj esetében pedig a levélben és a gyökérben statisztikailag is igazolhatóan csökkentette a NO3-N koncentrációját a kontrollhoz képest. A nyíregyházi talaj esetében azonban csak a 270 mg kg-1 kezelés eredményezett NO3-N koncentráció csökkenést a levélben, valamint a gyökérben. A generatív részek NO3-N koncentrációját vizsgálva ezenkívül kimutattam, hogy az alkalmazott Mo-kezelések a látóképi, pallagi és a nyíregyházi talaj esetében is statisztikailag igazolhatóan gátolták a NO3-N felhalmozódását a borsószemben a kontrollhoz képest. Továbbá megállapítottam, hogy a látóképi talaj felhasználása során a molibdénnek ez a kedvező hatása már a legkisebb kezelésnél, a 3 mg kg-1 Mo kijuttattásakor is kimutatható volt.Tétel Szabadon hozzáférhető Újabb vizsgálati módszerek alkalmazásának lehetősége a termőhelyspecifikus tápanyag-gazdálkodásbanBertáné Szabó, Emese; Loch, Jakab; Szabó, Emese; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA hazai tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásban használt talajvizsgálati módszerek hiányosságai új kivonószerek kifejlesztését, tesztelését eredményezték, köztük a 0,01 M CaCl2 módszert. Dolgozatomban megvizsgáltam a hagyományos és a 0,01 M CaCl2-os módszerekkel meghatározott N, P- és K frakciók közötti összefüggést, valamint a talaj fizikai-, kémiai paraméterei, az évjárat, az elővetemény, valamint az agrotechnikai beavatkozások, mint a trágyázás és meszezés hatását a 0,01 M CaCl2-os Nössz, NO3-N, NH4-N, Norg, P és K frakciókra.Tétel Szabadon hozzáférhető Accumulation of selenium in the main parts of crops grown in soils and hydroponicsGarousi, Farzaneh; Kovács, Béla; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaSelenium (Se) is an essential nutrient for many organisms, but also toxic at higher levels. Se deficiency is one of the urgent questions. Around 15% of the world’s population is estimated as Se deficient in various degrees. Se is a vital component of aminoacids, selenoproteins, and selenium-binding proteins that can easily transform into aminoacids instead of sulphur (S). Among different Se supplementation options, diet is the principal route even for animals and humans. Most people obtain virtually all of their Se from the foods they eat. In plant and animal tissues, Se is found mostly bound to proteins. Considering the diet, plants have outstanding importance. They may be used both to provide dietary Se in areas of Se deficiency, and to clean up Se pollution from seleniferous areas. Plant foods are the major dietary sources of Se in most countries throughout the world, and Se imbalance in the soil-plant system can lead to production of Se-deficient food with negative consequences for human and animal nutrition. However plants don’t need Se to keep the normal metabolism, they can transform inorganic Se to organic selenoaminoacids and their derivatives. Beside the advantages for humans and animals, Se improves plant growth and other physiological parameters. Our new scientific results were: Sunflower has high Se accumulation capacity and has a high Se tolerance capacity in phytoremediation cultures and also as a Se-hyperaccumulator; by up taking near 1800 mg kg-1 (in range) in shoots can be a valuable plant for agricultural industry, phytoremediation processing and biofortification. 3 mg kg-1 of SeIV significantly increases green pea growth biomarkers and protein content in the leaves significantly by 17% and also selenomethionine (SeMet) is the major species especially in shoot and the only organic selenium form in lower SeIV concentration range. Elevated dosage of SeIV (≥30 mg kg-1) results inhibitive effects on growth and protein content and causes higher accumulation of inorganic Se in forms of SeVI and SeIV along with selenocysteine (SeCys2).Tétel Szabadon hozzáférhető Nanoméretű elemiszelén-részecskék előállítása és vizsgálata a talaj-növény-állat rendszerbenSztrik, Attila; Prokisch, József; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaKidolgoztam a szelenittel dúsított MRS tápközegben inkubált Lactobacillus casei tejsavbaktérium által előállított, 250 nm átmérőjű vörös elemi szeléngömbök kinyerését és tisztítását, illetve a laboratóriumi célokra felhasználható NanoSel szol előállítását. A nanoméretű elemiszelén-részecskék vizes közegben való viselkedését vizsgálva felállítottam egy modellt, mely bemutatja az elemi szelén szelenitté és szeleniddé való feltételezett átalakulását, amely az elemi szelén felé erősen eltolt, igen hosszú idő alatt beálló egyensúlyi folyamat. Megvizsgáltam továbbá a nanoszelén viselkedését a talaj-növény-állat rendszerben.Tétel Szabadon hozzáférhető A vetésváltás és tápanyagellátás hatása őszi búza genotípusok néhány fiziológiai, agronómiai tulajdonságára és terméséreSzilágyi, Gergely; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA gabonanövények közül a világon és hazánkban az egyik legfontosabb növény az őszi búza. Az őszi búza iránti kereslet évről évre növekszik a népesség gyors növekedésével összhangban. A nemesítésnek és a genetikai alapoknak köszönhetően jelentősen nőtt a termésmennyiség. Az agrotechnikai és az ökológiai tényezők figyelembevételével, illetve a tényezők közötti interakciók fejlesztésével a termésmennyiség növelése a cél a 21. században. A változó feltételek mellett gyorsan alkalmazkodó genetikai alapokra és széleskörű, jól alkalmazható agrotechnikára van szüksége a hazai őszi búza termesztőinek. Szabadföldi tartamkísérleteinket a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén tartamkísérletben, mészlepedékes csernozjom talajon végeztük a 2013-2015. közötti években. Kísérleteinkben három eltérő elővetemény hatását vizsgáltuk a GK Öthalom, a GK Csillag, az Mv Csárdás és az Mv Toldi fajtáknál hat különböző tápanyagszinten. Kutatásunk célja az őszi búza termesztésében szerepet játszó agrotechnikai, biológiai és ökológiai tényezők hatásainak elemzése volt. Kísérleteinkben vizsgáltuk a felsorolt tényezők hatását a termésmennyiség alakulására, amivel az ok-okozati összefüggésekre kerestük a választ hároméves kutatásunk során. Megfigyeltük az évjárat jelentős hatását, ami számottevően befolyásolta a jó alkalmazkodóképességű őszi búza vegetatív fejlődését az évek során. A növényfiziológiai mutatók vizsgálata során értékeltük a levélterület index alakulását. A szárbaindulástól jelentősen nőttek a levélterület értékek. Előveteménytől függően a legkisebb értékeket kontroll kezelésben mértük, amit a fajta tulajdonsága befolyásolt 2013. évben A legkisebb levélterület indexet kezeléstől függően a szárbaindulás fenofázisában mértük kontroll tápanyagkezelés során (0,3-0,4 m2m-2). Az N60+PK trágyakezelésben szárbaindulás fenofázisában 0,9-3,1 m2m-2, N120+PK trágyadózisnál 1,1-3,5 m2m-2 közötti intervallumban változtak a levélterület index értékek előveteménytől függően. A kedvező 2014. és 2015. évjáratban markáns levélterület növekedést tapasztaltunk, amely az évjárat pozitív hatásának köszönhető. Pearson-féle korrelációval a levélterület index (LAI), a relatív klorofill tartalom (SPAD), a levélterületi tartósság (LAD), a relatív klorofill tartalom tartósságra (RCAD) alakulására a tápanyagkezelés minden esetben szoros pozitív kapcsolatot állapítottunk meg. A különböző növényfiziológiai mutatók releváns kapcsolatát igazoltuk a termésmennyiséggel a vizsgált években. Variancia komponensek felosztásával az évek átlagában értékeltük az évjárat, az elővetemény, a műtrágyázás és a fajta szerepét. Megállapítottuk az évjárat (32%) és a műtrágyázás termésmennyiségre gyakorolt jelentős hatását. Az évek átlagában az elővetemény 13%-kal, a fajta 2%-kal befolyásolta a maximális termésmennyiséget.Tétel Szabadon hozzáférhető Eltérő típusú talajokon termesztett búza szeléntartalmának és szelénformáinak vizsgálata románia különböző tájegységeinTamás, Melinda; Csapó, János; Tamás, Melinda; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola2008-2010 között egy román és magyar kutatási téma keretében vizsgáltam Dobrogea-Bărăgan vidékéről, 16 típusú talajról származó 35 talajmintát, 35 darab búzanövényt és 35 darab búzamag minta összesszelén-tartalmát, talajminták pH-ját és szervesanyag-tartalmát. 2009-ben és 2010-ben pedig a Csíki medencében, 16 ugyanolyan talajtípusról származó 48-48 darab, búzanövény és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát és 48 darab talaj pH-ját és szervesanyag-tartalmát. A Dobrogea-Bărăgan vidékéről származó búzafű és búzamag valamint a talajminta szeléntartalmát vizsgálva megállapítottam, hogy igen szoros a talaj és az ugyanazon a talajon termesztett búzafű és búzamag közötti összefüggés. Megállapítottam, hogy a Dobrogea-Bărăgan vidékén és a Csíki-medencében azonos talajtípuson történő termesztés esetében a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között igen szoros összefüggés van. A Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok pH-ja és szervesanyag-tartalma, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma között szoros összefüggés van. Megállapítottam, hogy mind a Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma tekintetében azonos sorrendet mutatnak, tehát a szeléntartalmat, tájegységtől függetlenül, kizárólag a talajtípus határozza meg. Mind a két régió esetében szoros összefüggést találtam a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között. A Csíki medencében két éven keresztül végzett vizsgálataim során megállapítottam, hogy a csapadék és a hőmérséklet befolyásolja a különböző talajtípusokon termesztett búzafű és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát, de nem befolyásolja a különféle talajokon termesztett búzanövény és búzamag szeléntartalmának a sorrendjét. Az általam kapott búzamag szeléntartalmakat az irodalmi adatokkal összehasonlítva megállapítottam, hogy mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén, mind pedig a Csíki medencében termesztett búzamag, még a legmagasabb szeléntartalmú talajon (mollikus-litikus csernozjomszerű talaj), sem éri el azt a szintet, amivel a lakosság szelén ellátottságát biztosítani lehet. Vizsgálataim felhívják a figyelmet arra, hogy Románia e két tájegységén termelt búza, amely alapvető élelmezési cikk, alacsony szeléntartalmánál fogva a lakosság szükségleteit nem tudja kielégíteni, tehát a lakosság szelén ellátottságára nagy figyelmet kell fordítani.Tétel Szabadon hozzáférhető A kárpát-medencei cryphonectria parasitica (murrill.) Barr szubpopulációk molekuláris biológiai összehasonlító vizsgálataGörcsös, Gábor; Radócz, László; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA kutatásunk alaptémáját szolgáltató szelídgesztenye kéregrák C. parasitica kórokozó gombafaj Kárpát-medencei populációinak részletes feltérképezése kulcsfontosságú az ellene való védekezés megszervezésében. A vegetatív kompatibilitási tesztek elvégzése után sikerült olyan vegetatív kompatibilitási csoportok jelenlétét kimutatni, amelyek eddig nem voltak megtalálhatóak az adott populációban. Az ukrajnai és a nagybányai termőterületeken megjelent új EU-13 vegetatív kompatibilitási csoport a 2006-ban elvégzett felmérések eredményei szerint még nem volt jelen. A vizsgálatba vont szelídgesztenye kéregrák minták tef1 és ITS szekvenciáit felhasználva megkíséreltük meghatározni a különböző termőrégiók populációinak genetikai távolságát. Az összehasonlításban szereplő 65 tef1 szekvenciából generált eredmények azt támasztották alá, hogy a tef1 génszakasz által megrajzolt filogenetikai törzsfa nem mutatott markáns különbségeket a vizsgált populációk között, nem alakultak ki a különböző kládok. Az összehasonlítás alapját a saját gyűjtésből származó 85 C. parasitica ITS szekvencia, valamint 46 közeli rokon Cryphonectria, Endothia és Endothiella fajoktól származó szekvencia képezte. A kapott törzsfán jól látható volt hogy, a minták függetlenül attól, hogy azok saját gyűjtésből vagy az adatbankból származtak, külön csoportokat alkottak, és elkülönültek a közeli rokon fajoktól. Ezek alapján az ITS filogenetikai marker a C. parasitica esetében mint identifikálást segítő génszakasz jól alkalmazható, de a fajon belüli populációk változására nem megfelelő érzékenységgel reagál. A C. parasitica gombafaj genomjából 6 mikroszatellitet amplifikáltunk, és a gélelektroforézis során kapott fragmenthosszúság alapján elvégeztük a populációk összehasonlítását. A kapott eredmények statisztikai elemzését követően megállapítottuk, hogy a felhasznált mikorszatellitek segítségével a portugál minták mint a legnagyobb földrajzi távolsággal bíró minták jól elkülönültek a Kárpát-medencei és a Balkán-félszigetről származó mintáktól. Az általunk vizsgált filogenetikai markerek közül a mikroszatellitek mutatták a legnagyobb érzékenységet a szelídgesztenye kéregrák C. parasitica különböző populációinak genetikai variabilitására.Tétel Szabadon hozzáférhető A vetésidő szerepe a hibridspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztésébenBene, Enikő; Sárvári, Mihály; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA kukorica hibridek vetésidő reakciójára irányuló kísérletet a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének Bemutatókertjében állítottuk be 2012–2014. években. A kísérlet két fő vizsgált tényezője a kukorica vetésideje és az alkalmazott biológiai alapok voltak. Ezek együttes hatását értékeltük a termésre, termésbiztonságra és a termesztés hatékonyságára. A három évben a vizsgálat során egyfelől a biológiai alapok évjáratra, vetésidőkre adott válaszreakcióját figyeltük meg. Ez egyrészt jelentette a termőképesség, vízleadás dinamika, betakarításkori szemnedvesség-tartalom vizsgálatát, emellett számos egyéb paraméter került elemzésre. Fenológiai felvételezéseket végeztünk, ahol a növénymagasságot, valamint a hím- és nővirágzás idejét mértük. Célunk számos egyéb vizsgálat elvégzése mellett annak megállapítása is volt, hogy a vetésidő miképpen befolyásolta a kukorica hibridek levélterületének alakulását és fotoszintézisének aktivitását, valamint ezek a tényezők milyen hatással vannak a termésképződésre, a termés alakulására. A fiziológiai érést követően hetente vizsgáltuk a hibridek vízleadás dinamikáját.A minőségi tulajdonságok közül a nyersfehérje-, a nyersolaj- és a keményítő-tartalmakat elemeztük a három vetésidőben. Továbbá betakarítást követően meghatároztuk a termésképző elemek alakulását, úgymint a csőhosszúságot, a szemsorok számát, az egy sorban lévő szemek számát, az ezerszemtömeget és a morzsolási arányt.Tétel Szabadon hozzáférhető Eltérő genotípusú kukorica hibridek tápanyag reakciójának és minőségének vizsgálata csernozjom talajonKarancsi, Lajos Gábor; Pepó, Péter; Bársony, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Hankóczy Jenő Doktori IskolaA vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén beállított, kisparcellás kísérletben végeztük 2012. április-2014. október között. A kísérlet keretein belül különböző genotípusú kukorica hibridek tápanyagreakcióját és minőségét vizsgáltuk. A kukoricatermesztésben is felértékelődött a hibridválasztás és az agrotechnika szerepe. Továbbá nagyon fontos gazdasági és környezetvédelmi kérdéssé vált a műtrágya felhasználás is. Kutatási témám fontosságát az jelenti, hogy adott talajviszonyok mellett meghatározzuk a köztermesztésben lévő néhány kukorica hibrid optimális műtrágya igényét, ezáltal csökkentsük a környezet terhelését az optimális műtrágyaadag meghatározásával, ugyanakkor a kukorica hibridek genetikai potenciáljának jobb kihasználásával nagyobb terméseket érjünk el. A kísérlet folyamán arra kerestük a választ, hogy a különböző évjáratok, genotípusok és eltérő mennyiségű műtrágyaadagok hogyan befolyásolják a termésmennyiséget és minőséget, milyen mértékben változtatják meg a vizsgált fiziológiai paraméterek értékét.Tétel Szabadon hozzáférhető Nyomonkövethetőség a szerbiai élelmiszer vertikumban a jogszabályok és az irányítási rendszerek tükrébenKovács, Vilmos; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA kutatómunkámban a szerbiai élelmiszerláncban vizsgáltam meg az élelmiszer-biztonság témakörén belül a nyomon követhetőség megvalósulását „a farmtól az asztalig” szemlélet tükrében. Szekunder kutatás keretében elemeztem az Európai Unió területén érvényes élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos főbb jogszabályokat, valamint a szerbiai jogi szabályozást. Megvizsgáltam a kockázat-becslés és a kockázat-kommunikáció módszereit azon szerbiai hatóságok körében, amelyek feladatai közé tartozik az élelmiszer-biztonság felügyelete. Elemeztem az élelmiszer vertikumban alkalmazható minőségirányítási és élelmiszer-biztonsági szabványokat, kiemelve azon követelményeket, szabványpontokat, amelyek a nyomon-követhetőség alkalmazását ajánlják vagy követelik meg az adott szabványt alkalmazó gazdálkodóktól vagy vállalkozástól/vállalattól. Primer kutatás keretében kérdőívek és mélyinterjúk segítségével vizsgáltam a cégek élelmiszer-biztonsági helyzetét és a nyomon követhetőség, valamint az alkalmazott minőségirányítási és élelmiszer-biztonsági szabványok alkalmazását. Kérdőívek segítségével mértem fel és értékeltem a szerbiai fogyasztók (végfelhasználók) véleményét, szokásait, az élelmiszer-biztonsággal és a nyomon-követéssel, jelöléssel kapcsolatban. Kutatómunkám keretében és az értekezésemben rámutattam arra, hogy milyen fejlesztési lehetőségek szükségesek a szerbiai élelmiszer láncban a "farmtól az asztalig" szemlélet megvalósításához.Tétel Szabadon hozzáférhető Közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása búza minták reológiai tulajdonságainak vizsgálatáraKónya, Éva; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaKutatómunkám során célom volt, hogy a fajta, a műtrágyázás, a termőhely hatását vizsgáljam a közeli infravörös spektrumokra, valamint búza minták reológiai tulajdonságainak becslésére kalibrációs modelleket állítsak fel. Kisparcellás tartamkísérletből (2008) származó minták közeli infravörös spektrumain kívántam vizsgálni a genotípus és a műtrágyázás esetleges hatásait. Két másik mintacsoport (2009 és 2010) esetén pedig a fajtától függetlenül a termőhely esetleges hatását tanulmányoztam a NIR spektrumokra, valamint a két mintacsoport összevonásával az évjárat esetleges hatását is. Klasszikus, szabványos módszerekkel vizsgáltam a búzából őrölt lisztek reológiai tulajdonságait. Valorigráffal a vízfelvétel értékét, alveográffal a P/L és deformációs energia (W) értékét, valamint kisebb mintacsoporton extenzográffal a nyújtáshoz szükséges energia 45, 90, 135 perchez tartozó értékét határoztam meg. FOSS Infratec 1241 Grain Analyzer állt rendelkezésemre a spektrumok felvételére és hozzá tartozó kemometriai szoftver a spektrumok kiértékelésére és kalibrációs módszerfejlesztésre. A spektrumok kiértékelésének első lépéseként főkomponens analízist hajtottam végre, és a kalibrációs modellek készítéséhez különböző spektrum transzformációs műveleteket és azok kombinációit alkalmaztam. Eredményeim alapján a vízfelvétel érték jól becsülhető a kapott modellekkel, a P/L és W érték esetében a modellek tájékoztató jellegűek, míg az extenzográfos jellemzőkre az összefüggések csak látszólagosak.Tétel Szabadon hozzáférhető Zengőlégy együttesek felvételezése és pollenfogyasztásának elemzése közép-európai agroökoszisztémákban és erdősávokbanFöldesi, Rita; Bozsik, András; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaAz elmúlt néhány évben megnövekedett azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek a zengőlegyek ökoszisztémákban betöltött szerepét vizsgálják. Az imágók részt vesznek a virágok beporzásában, a lárvák egy része ragadozóként a biológiai növényvédelemben tölt be fontos szerepet. Munkám célja az volt, hogy feltárjam különböző agroökoszisztémák zengőlégy közösségeinek összetételét. Különböző csapdázási módszereket alkalmaztam, amelyek hatékonyságát összevetettem. További célja volt a munkámnak, hogy megvizsgáljam a zengőlégy imágók, köztük az ékfoltos zengőlégy (E. balteatus) táplálkozási szokásait. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy egy vegetációs periódus során az imágók milyen virágokat látogatnak olyan agroökoszisztémákban, ahol fás szegély húzódik a területek mellett.Tétel Szabadon hozzáférhető Új almafajták növekedési, terméshozási és gyümölcsminőségi tulajdonságainak vizsgálataCsihon, Ádám; Gonda, István; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA világ almatermesztésének növekedése az elmúlt években nagyobb mértékű volt, mint a fogyasztás emelkedése. Az értékesítési nehézségeknek köszönhetően így a termesztés csak akkor lehet gazdaságos, ha egyszerre tudunk nagy mennyiséget és kiváló minőséget produkálni. A magas hozamoknak és minőségi követelményeknek megfelelni azonban kizárólag nagy termékenységű, kedvező áru-, és termesztési értékkel rendelkező fajtákkal lehetséges. Munkánk során olyan külföldi származású almafajták (‘Gala Venus Fengal’, ‘Gala Decarli-Fendeca’, ‘Galaval’, ‘Jugala’, ‘Gala Schnitzer (S) Schniga’, ‘Red Cap Valtod (S)’, ‘Early Red One’, ‘Jeromine’, ‘Crimson Crisp (Co-op 39)’, ‘Red Topaz’, ‘Wilton’s Red Jonaprince’, ‘Red Idared’, ‘Fuji September Wonder’, ‘Evelina’) összehasonlító vizsgálatát végeztük, amelyek keletkezési helyükön pozitív megítélésben részesültek, és a nyugat-európai ültetvényekben is egyre nagyobb számban használtak. Megfigyeléseink helyszínéül egy a Nyírségben található ültetvény szolgált, amelynek ökológiai adottságai jól reprezentálják a térség klimatikus viszonyait, így eredményeink jól alkalmazhatók az ország legnagyobb almatermesztő körzetében, az Észak-Alföldön is. Kísérleteinkben törekedtünk az almafajták terméshozási-, és gyümölcstulajdonságainak vizsgálata mellett azok növekedési sajátosságainak részletes leírására is. Utóbbiak ugyanis legtöbbször csak felületesen kezeltek mind a hazai, mind a külföldi fajtajellemzésekben. Fajtaértékelő munkánk során hazai termesztésre is alkalmasnak ítéltük a ‘Gala Decarli-Fendeca’, a 'Galaval', a 'Red Idared', a ‘Wilton’s Red Jonaprince’, az ‘Evelina’ és a 'Crimson Crisp' fajtát. Mindazonáltal szeretnénk megjegyezni azt is, hogy eredményeink nagy biztonsággal csak az észak-alföldi régióban tekinthetők referencia értékűnek. Ahhoz, hogy egy-egy alany-fajta kombináció teljesítőképességéről megbízható, mindenki számára jól hasznosítható információt nyerjünk (legyen szó bármely gyümölcsfajról), az ország több, eltérő klimatikus adottságú területén kellene fajtaértékelő munkát végezni, amely magába foglalja a legújabb külföldi származású fajták összehangolt vizsgálatát.Tétel Szabadon hozzáférhető A vetésidő, fajta- és fungicidhasználat interaktív vizsgálata napraforgónál a HajdúságbanNovák, Adrienn; Pepó, Péter; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaA kutatási téma keretében különböző genotípusú napraforgó hibridek vetésidő reakcióját vizsgáltuk eltérő intenzitású fungicid használati (időpont, hatóanyag) modellek alkalmazása mellett. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén beállított, kisparcellás kísérletben végeztük 2012. március-2014. szeptember között. A beállított kísérletekben a korai (március vége), átlagos (április közepe) és kései (május eleje) vetésidő, valamint három növényvédelmi modell (kontroll=fungiciddel nem kezelt, egyszer kezelt, kétszer kezelt) hatását vizsgáltuk. A célunk az volt, hogy a vetésidő x fungicid interakciónak az ok-okozati összefüggéseit feltárjuk eltérő évjárati feltételek mellett a Hajdúságban. A termésmennyiség, az olajtartalom és az olajhozam meghatározásán túl további agronómiai (szárdőlés, növénymagasság), fiziológiai (levélterületi index, relatív klorofilltartalom), kórtani és olajösszetétel (olajsav-, linolsav-, sztearinsav-tartalom) vizsgálatokat végeztünk el, annak céljából, hogy egzakt válaszokat kapjunk a kezelések hatására bekövetkezett termésmennyiségi és termésminőségi változások ok-okozati összefüggéseire. Vizsgálati eredményeink hozzájárulnak a napraforgó hibrid-portfólió, a vetésidő és a fungicidhasználat optimalizálásához, az agronómiai hatékonyság növeléséhez a Hajdúságban.Tétel Szabadon hozzáférhető Szerbiai élelmiszeripari kis- és középvállalatok minőségügyi és élelmiszer-biztonsági felkészültsége az EU küszöbénKovács Sárkány, Hajnalka; Győri, Zoltán; Sárkány, Hajnalka; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaAz értekezés a 2013-as évre vonatkozóan vizsgálja a szerbiai élelmiszer-ágazattal kapcsolatos oktatási rendszert, a lakosság iskolázottságának a struktúráját, az élelmiszerbiztonságot megvalósító szakpolitika intézményrendszerét, valamint a hatályos jogi szabályozást. A primer kutatás keretében végzett vizsgálat során válaszok születettek arra vonatkozóan, hogy a vizsgált cégek a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert milyen mértékben vezették be és, hogy milyen más élelmiszerbiztonsági irányítási rendszert alkalmaznak a működésük során. Fény derült az előzőekkel kapcsolatos felkészültségükre is. Az értekezés a gyakorlatban hasznosítható javaslatokat fogalmaz meg a szerbiai kis- és középvállalatok minőségügyi és élelmiszer-biztonsági felkészültségének az előmozdítása érdekében. Ez kiterjed az ágazat emberi erőforrás fejlesztését célzó oktatási rendszeren belüli változtatásokra, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér és intézményi struktúra hiányosságainak az orvoslására is. A dolgozat rámutat az élelmiszerlánc szemlélet-, valamint az állami szerepvállalás jelentőségének a fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Környezetkímélő alma termesztéstechnológiák összehasonlító vizsgálataDremák, Péter; Gonda, István; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Kertészettudományi IntézetA világ gyümölcstermesztése nagyobb mértékben növekszik, mint a népessége. Ez napjainkra gyakori értékesítési válságokhoz illetve kedvezőtlen túltermelési nehézségekhez vezet. A gyümölcs eladhatóságának feltétele az ellenőrzötten, környezetkímélő technológiával előállított gyümölcs. A fogyasztók egyre inkább csak azért hajlandóak fizetni, ami ennek a feltételnek megfelel. Vizsgálatainkban termesztésből kiszorult hagyományos és rezisztens, illetve termesztésben lévő világfajtákból álló fajtagyűjteményben hasonlítottuk össze az integrált és az ökológiai termesztéstechnológia hatásait az almafajták vegetatív és reproduktív teljesítményére, valamint gyümölcsük minőségi paramétereire. Módunkban állt a teljesítményeken túlmenően az évjárati hatásokat is elemezni, különös tekintettel a téli fagykárosodásokra és növényvédelmi helyzetre. A Pallagi Kísérleti Telepen 1997-ben 40 fajtával, M26 alanyon, 4*1,5 méteres térállásban, szabad orsó koronaformával telepített fajták jó lehetőséget biztosítottak ennek tanulmányozására.Eredményeink szerint a tapasztalt jelentős különbségek a kondicionális és a növényvédelmi eltérésekkel hozhatók összefüggésbe. Ennek alapján megállapítottuk, hogy az integrált termesztési körülmények elősegítik, míg az ökológiai termesztéstechnológia megakadályozza az intenzív térállású, méretű és felépítésű koronaformák kialakítását és fenntartását. Azt is bizonyítottuk, hogy integrált körülmények között 30-40%-kal nagyobb a termésbiztonság, azaz a terméshozamok és a jó minőség kedvezőbben alakul az ökológiai termesztéshez képest. A téli fagykárosodások mértéke is nagyobb volt ökológiai termesztésben. Növényvédelmi vonatkozásban bizonyítottuk, hogy a varasodás- és molykártétel szintén az ökológiai termesztésben jelentősebb, ugyanakkor a fajták között varasodás vonatkozásában jelentős különbségek vannak. A rezisztens fajtakör tagjai ezzel bizonyították a mostohább körülmények közötti ökológiai termesztésre való alkalmasságukat. Eredményeink figyelem felhívóak arra vonatkozóan, hogy az újabb fajták és az ökológiai termesztésben engedélyezett hatóanyagok további kutatása sürgetően fontos feladatot jelentenek, amivel versenyképesebbé tehető az ökológiai almatermesztés. The world fruit production growth greater then the world human population. By now marketing crisis and/or on favourable over production cause great difficulties in fruit production. Conditions for fruit selling are controlled enviromental friendly produced fruit. This is what the consumers willing to pay. In our study old and resistant apple cultivars were compared in integrated and organic fruit production system including performance of vegetative and reproductive ability of apple cultivars as well as quality parameters. Year effect was also analysed with special attention to winter frost damage and plant protection status. The study was performed at Pallag Experimental Station planted in 1997 on 40 apple cultivars. Trees were grafted on M26 rootstock with 4x1.5 m distances on free spindle crown form. Our results showed that differences among parameters were associated with conditional and plant protection features of the trees. Integrated production system promoted, while organic production delayed the maintainance and performance of intensive crown forms. It was also proved that yield safety (yield and good fruit quality) is greater in integrated growing conditions with 30-40% compared to organic growing production. Winter frost was also greater in organic production compared to integrated production. In case of plant protection, apple scab and codling moth damages were also greater in the organic production system compared to integrated one. However, cultivars showed great differences among each other. Members of the resistant cultivar group showed ability to grow under less favorable conditions in organic production. Our results clearly showed that researches on newer cultivars and on approved plant protection product are one of the most essential tasks for competetive organic apple production.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Műtrágyakezelések hatása az őszi búza ásványianyag- és fehérjetartalmáraBurján, Zita Kata; Győri, Zoltán; Hankóczy Jenő növénytermesztési és kertészeti tudományok doktori iskolaDolgozatom célja volt annak vizsgálata, hogy hogyan változik az ásványi anyag- és fehérjetartalom a búza termésében és a lisztben a műtrágyázás és az eltérő termőhelyek hatására. Ennek során megfigyeltük a K, P, S, Mg, Ca, Fe, Mn, Zn, Cu, Sr és a fehérje mennyiségi alakulását különböző adagú NPK kezelések mellett az egységes Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) nagyhörcsöki kísérleti állomásáról származó búzaszem és liszt mintákban. Az eredményeket összevetettük az OMTK más kísérleti állomásairól – Karcagról, Kompoltról, Iregszemcséről, és Putnokról – betakarított szemminták ásványi anyag- és fehérjetartalmával. Ezek a termőhelyek eltérő klimatikus viszonyokkal, és különböző talajtípusokkal rendelkeznek. A mintavétel 2001-ben, 2002-ben 2004-ben és 2005-ben történt. A minták elemtartalmának meghatározása induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel történt. A méréseket a minták oldatba vitele előzte meg HNO3-H2O2-os nedves roncsolás formájában. A fehérjetartalmat Khjeldal módszerrel határoztuk meg. A kezelések hatásának szignifikanciáját SPSS for Windows 13.0 programcsomag segítségével, két mintás t-próbával vizsgáltuk, az évek közötti összefüggéseket és a termőhelyhatást egytényezős varianciaanalízissel (One-Way ANOVA) állapítottuk meg, post hoc analízis során Duncan-tesztet alkalmaztunk. Mindezek mellett a különböző műtrágya kezelések hatásának megfigyelése a nettó fehérje hasznosulásra állat etetési kísérletben történt. Teszttápként búza és borsóörlemény is szerepelt. A búzatápoknak az aminosav összetétele is meghatározásra került. In this study the effect of different growing places and NPK doses on the contents of P, K, Ca, Mg, S, Fe, Mn, Zn, Cu, Sr and protein were investigated in the whole grain and flour of winter wheat (Triticum aestivum L.). Plant samples were collected of the year 2001, 2002, 2004 and 2005. Samples were harvested and collected from five experimental sites of the Hungarian National Long-term Fertilization Trials which were set up in 1966 to study the effect of different NPK levels. These sites are as follows: Iregszemcse, Karcag, Kompolt, Nagyhörcsök and Putnok. These experimental fields have different soil types and climatic conditions. The element content of samples were measured using inductively coupled plasma optical emission spectrometer (ICP-OES) followed by digestion with HNO3-H2O2 solution. The protein content was determined using Khjeldal method. Data analysis was done using SPSS for Windows 13.0 software package. During investigation of the effect of different growing areas on the element and protein content of the whole grains and flours, all data were subjected to ANOVA method and after detection of significant differences (p<0.05) data were subjected to Duncan’s test to allow separation of means. The analysis of the effect of NPK treatments was made using statistical method of independent samples T-test. The effect of NPK fertilizer on the Netto Protein Ratio of wheat and peas had been also examined through animal feeding experiment. Amino acid composition of samples has been also determined.