Kerpely Kálmán Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)
Agrártudományi doktori tanács
D53
tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok
Doktori programok:
- Kertészeti tudományok
(programvezető: Dr. Holb Imre) - Növénytermesztési tudományok
(programvezető: Dr. Pepó Péter) - Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Kerpely Kálmán Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "adatgyűjtés"
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A növénytermesztés eredményeinek elemző értékelése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébenTakács, István; Sinóros-Szabó, Botond; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési IntézetA dolgozatomban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságát vizsgáltam a gazdálkodók véleményein, tapasztalatain keresztül. Kutatást végeztem a kukorica és az őszi búza, mint két legfontosabb szántóföldi gabonaféle termesztésével foglalkozó szervezetek között. A pályázati irányultság szempontjából vizsgáltam a megye agrárgazdaságának jellemző értékeit. A GMO termesztés megítélését, az öntözéses vagy a precíziós gazdálkodás bevezetését, az érdekképviseletek megítélését, a külső-belső környezet feltérképezését tűztük ki célul. A megyei szintű ökonometria meghatározása, terményfeldolgozás mértéke, a tulajdon- és a termeléskoncentráció, a kutatások hasznosulása a gazdálkodásban, témakörökkel kapcsolatban. Szükséges a minél alaposabb, részletesebb megismerés, mert modernkori mezőgazdaságunkkal szembeni kihívás, hogy a növekvő igényű és számú népesség egészséges élelmiszer igényét csökkenő területen kell előállítani. Ennek megoldására fel kell tárni a jellemző erősségeket, gyengeségeket. Ezek birtokában lehet elemezni a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat a veszélyek és lehetőségek gyújtópontján keresztül. A mezőgazdaságnak, mint értékteremtő és termék előállító tevékenységnek, különleges feladata van a regionális fejlesztésben. Élelmiszertermelési válság közepette kell helytállnia, csökkenő nemzetgazdasági szerepben. A fejlesztés jelenségeit, folyamatait és irányvonalait alapvetően befolyásolja, illetve meghatározza. A mezőgazdaság és a regionális fejlesztés egymást kölcsönösen feltételező meghatározottsága rendszerszemléletben vizsgálható, s ennek eredménye jelöli ki a gazdasági, technológiai fejlesztésen alapuló társadalmi kohéziót elősegítő, környezetet óvó fejlesztési attribútumokat. E gondolkodásmód még inkább érvényesül, ha határszomszédos térkörnyezeteket vizsgálunk. A fejlesztési folyamatok összekapcsoló jellege a különböző társadalmi, gazdasági és természeti környezetekben jól kivetíthető. Alkalmazásának alapját, az adaptív megoldások adják. Dolgozatom időszerűségét megerősíti, hogy a mezőgazdaság fenntarthatósági szemlélete az agrárkutatások elsődleges célterületévé vált az utóbbi években. A hagyományosnak tekinthető hatékonyságot, terménymennyiséget és terményminőséget vizsgáló kutatásokat megelőzte a mezőgazdaságnak a vidéki térszerkezetre gyakorolt hatásait kutató munkák. A növénytermelés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye eredményeire vonatkozó kérdések vizsgálatára, kukorica- és/vagy búzatermelést végző termelők között, saját kérdőíves és félig strukturált interjús felmérést végeztem. A kutatómunka során a mezőgazdaság több területére vonatkozó szakirodalmat dolgoztam fel és rendszereztem annak érdekben, hogy a kutatás területi egységét adó megye mezőgazdaságának jellemzőit meghatározhassam és értékelni tudjam. A primer kutatás során az alábbi ismérveket vizsgáltam: • a kukorica- és búzatermesztés eredményességének vizsgálata a megyében, • az egyes járásokból kapott adatok alapján a gazdálkodás eredményességének értékelése, • az értékek koherenciájának vizsgálata, • az öntözéses gazdálkodás bevezetési hajlandósága, • a precíziós gazdálkodás bevezetésének hajlandósága, • az érdekvédelem és összefogás hatékonysága a beszerzésekhez és az értékesítésekhez kapcsolódóan, • a termelési és a tulajdon összpontosítódása irányába mutatott hajlandóság felmérése, • a termelésszerkezet kialakításának összetevői és befolyásolási képességük mértéke, • a munkaerő minőségi és mennyiségi adatainak felmérése és értékelése, • a mezőgazdaságunkra jellemző alapanyaggyártó, alacsony hozzáadott értéket képviselő szemléletben várható átalakulás, • a feldolgozó befogadóképesség jelenlegi szintjétől mikor és milyen mértékben várható változás, • az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megítélése a megyében dolgozó gazdák véleményén keresztül. A szakirodalmi áttekintés alapján a kukorica és a búza termesztési rendszerek vizsgálata esetében az agronómiai kérdéseket minden esetben szükséges kiterjeszteni a társadalomtudományi területekre is. A vizsgálatokat kérdőíves és interjús módszerrel végeztük, az adatokat matematikai statisztikai módszerekkel elemeztük. Feladatul tűztem ki a termények előállításával foglalkozó különböző méretű gazdaságokat megkeressek, hogy személyes tapasztalataik által, jobban megismerjem a statisztikai összegzések mögött rejlő összefüggéseket és a valóságot leíró elemzéseket készíthessek. Az adatgyűjtés legfőbb tapasztalata volt, hogy nagymértékben kiszolgáltatott a mezőgazdasági árutermelés. Diverzifikáció alacsony szinten van jelen az alapterméket előállító ágazatban. Súlyos gondként került elő a mezőgazdasági ágazat alacsony fokú integrációja és az integráción belüli munkamegosztás elégtelen volta. Az alapanyag termelés magas aránya, a feldolgozott termékek alacsony mértéke és a dömpingtermelés a minőségi termék gyártásával szemben. A területalapú támogatás csökkenti a motivációt. Gátolja a minőségi és a nagyobb hozzáadott értéket képviselő terméket előállító gazdaságok kialakulását, megerősödését. A háztáji gazdálkodások szinte minta nélküli eltűnése tovább nehezíti a magyar agrárium termelési nehézségeit. Minden megkérdezett gazda közeli jövőbeni célként tűzte ki maga elé a feldolgozó képesség növelését. A termelési integráció Magyarországon a szomorú történelmi tapasztalatok okán is alacsony szintű. A hagyományos családi gazdálkodások érdekérvényesítő képessége alacsony. Napi tapasztalatok azt mutatják, hogy integrált fellépés a termelés, feldolgozás, értékesítés, érdekvédelem területén, szükségszerű és hasznos. A 2013-2017-es évekre vonatkozó kérdőíves vizsgálat célja az volt, hogy a megyében gazdálkodó, több mint 37000 agrárgazdálkodó környezetét és azt befolyásoló tényezőket felmérjem. Azok hatását számszerűsítsem. A megkérdezett 59 gazdaság és a falugazdászokon keresztül elért több ezer gazdálkodó véleménye, tudása, tapasztalata adta a gerincét az egyedi adatbázisnak. A kapott válaszok statisztikai vizsgálatai során a megyei gazdálkodásra, a szántóföldi kukorica- és búzatermesztés vonatkozásában jellemző eredményeket igazoltam.