Kerpely Kálmán Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)
Agrártudományi doktori tanács
D53
tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok
Doktori programok:
- Kertészeti tudományok
(programvezető: Dr. Holb Imre) - Növénytermesztési tudományok
(programvezető: Dr. Pepó Péter) - Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Kerpely Kálmán Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 192)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A talaj és környezeti kölcsönhatások értékelésének módszerei(2000) Huzsvai, László; Nagy, János; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--Összefoglaló Napjainkban a statisztikai módszerek fejlıdésének és a nagyteljesítményő számítógépek gyors elterjedésének köszönhetıen olyan matematikai statisztikai módszerek alkalmazása vált lehetıvé, amelyek a talaj és környezeti kölcsönhatások értékelésének minden szakaszában (a kísérlet tervezése, beállítása, kiértékelése) nagy segítséget nyújtanak a kutatók számára. A módszerek legtöbbje évek óta ismert, és eredményesen használják más tudományágakban. Az itt szerzett kedvezı tapasztalatok indokolják a módszerek alkalmazását a földmővelési kutatásokban, és az alkalmazás feltételeinek vizsgálatát a mezıgazdasági kutatásban. A kísérletek beállítása és kivitelezése egyre drágul a feleslegesen beállított kezeléskombinációk indokolatlan ráfordításokat eredményeznek. A korszerő kísérlettervezési módszerek segítséget nyújtanak a hatások felderítésének pontossága és a gazdaságosság kérdésének összehangolásához. A földmővelési kutatások sajátosságainak ill. az alkalmazhatóság feltételeinek figyelmen kívül hagyása azonban téves következtetések levonását okozhatja. A kapott eredmények így sokszor tévesek, félrevezetık lehetnek, a nagy munkaráfordítással kapott adatokban rejlı információmennyiség gyakran torzulhat, vagy szélsıséges esetekben teljesen el is veszhet. A nagy költséggel elvégzett kísérletek a gyakorlat számára nem adnak hasznosítható eredményt. Dolgozatom készítése során az alábbi célkitőzéseket tartottam szem elıtt: 1. A kísérlet tervezésében használható korszerő módszer bemutatása. 2. Meghatározni kukorica és ıszi búza kultúrákban az adott pontosságú becsléshez szükséges minimális megfigyelések számát. 3. A szántóföldi kísérletezés sajátosságainak figyelembe vétele a kísérlettervezés során a hibaöröklıdés törvényszerőségének segítségével. 4. Kísérleti és matematikai módszer bemutatása a talajheterogenitás és a növény egyedi változékonyságának szétválasztására szántóföldi körülmények között. 5. A variancia-analízisek és középérték összehasonlító tesztek alkalmazhatósági feltételeinek megvizsgálása többéves szántóföldi kísérletben. 6. Alternatív módszerek bemutatása, ha a paraméteres próbák alkalmazási feltételei nem teljesülnek. 7. A variancia-analízis alkalmazása multifaktoriális tartamkísérletben, a szakember számára levonható következtetések értékelése. 8. Útmutatás a legfontosabb többszörös összehasonlító tesztek (szimultán döntések) alkalmazása során. 9. A mennyiségi tényezık és kölcsönhatások kimutatása a földmővelési kísérletek sajátosságainak megfelelıen. 2 A dolgozat eredményeként, korszerő kísérlettervezési módszert mutattam be szántóföldi kísérleten keresztül. Meghatároztam kukorica és ıszi búza kultúrában a napjainkban köztermesztésben lévı hibridek ill. fajták esetében a középértékek adott pontosságú becsléséhez szükséges minimális mintaszámot. A hibaöröklıdés törvényszerőségét felhasználva kimutattam, hogy a kísérleti körülmények között a parcellánkénti szórásért a növény egyedi változékonysága mellett, sokkal nagyobb mértékben a parcellánkénti tıszám eltérés a felelıs. Saját kísérlet beállításával szétválasztottam a talajheterogenitást és az egyedi produkció változékonyságát kukorica állományban. Az általam javasolt módszer alapján a kísérlet helyszínén az egyedi produkció szórása sokkal jelentısebb volt, mint a talaj heterogenitása. Javaslatot tettem a szántóföldi kutatásokban gyakran használt osztott parcellás kísérleti elrendezésben a variancia-analízis alkalmazásához nélkülözhetetlen függetlenség feltételének átértékelésére, és tesztelésének új lehetıségére. Kimutattam, hogy normál termesztési körülmények között a kukorica egyedi produkciójának eloszlása nem normál eloszlás. Az eloszlás jobbra ferde, a kis egyedi produkció elıfordulásának valószínősége nagyobb. Tartamkísérletbıl származó többéves adatsort elemezve a szórások azonosságának feltétele teljesül a talajmővelés, mőtrágyázás és tıszám kezelés esetében. A termésátlag és a szórás között nem állapítható meg összefüggés. A vizsgálatok azt igazolták, hogy az egységnyi területre vetített termés additív jelenség. Felhívtam a figyelmet arra, hogy osztott parcellás kísérletben, ahol a függetlenség feltételébıl engedményt kell tenni, a varianciaanalízis F-próbáját ki kell egészíteni a Greenhouse-Geisser és Huynh-Feldt próba eredményével, és ezek figyelembe vételével kell meghozni a döntést. Javaslatot tettem, ha a szórások azonosságára vonatkozó feltétel nem teljesül a szórás-elemzés során, milyen alternatív eljárást lehet alkalmazni. Többéves kutató munka tapasztalatai alapján útmutatást adtam a Welch és Brown-Forsythe által kidogozott variancia-analízis mezıgazdasági alkalmazásához. Könnyen értelmezhetı módszert mutattam be a tápanyag- és vízellátottság kölcsönhatásának elemzésére. A maximum likelihood módszer alapján történı varianciakomponensek felbontása a tápanyag- és vízellátottság pozitív kölcsönhatását igazolta. A biztonságos termelés ill. a tervezett termés elérése érdekében e két tényezıt együttesen, ugyanabban az irányban érdemes változtatni. Summary Due to the development of statistical methods and to the wide spread use of personal computers the application of such mathematical methods has been made possible that can be of great help to researchers in different phases of evaluating soil and environmental interaction (experimental designs, setting up, analysis). The majority of the methods have been used for many years. The gathered favourable experience makes the application of these methods necessary. The setting up of experiments gets more and more expensive and the up-to-date planning reduces these costs significantly. By not considering economical factors, the results we obtain through research can be misleading. The expensive research in these cases has no practical value. When making my thesis, the following factors were considered: The introduction of up-to-date methods in planning experiments. Determining the minimal umber of observations in maize and winter wheat cultures. The consideration of individual features of defection inheritance in tillage experiments. Introduction of experimental and mathematical methods to separate soil heterogeneity and individual features of plants. Examining the mean value and variance analysis comparison in tillage experiments. Introducing alternative methods if the conditions of parameter probes are not fulfilled. Application of variance analysis in multi-factorial long-term experiments. Guidance in the application of multi-factorial comparing tests (simultaneous decisions). Showing the quantitative factors and interaction in soil cultivation experiments. As the result of my thesis, I have introduced an up-to-date design method for tillage experiments. I have determined the minimal number of samples for maize and winter wheat cultures as well as for other hybrids commonly cultivated. By using the regularities of defection inheritance, I have shown that among research conditions the deviation within a plot is greatly effected by the deviation in plant density. I have separated soil heterogeneity and the individual difference in maize crop stands. On the basis of the method suggested by me, the deviation of individual production was more significant than soil heterogeneity. I have suggested the re-evaluation of the condition of independence in the split-plot experiments where variance analysis has been widely applied. I have shown that among normal cultivating conditions the distribution of maize production is not normal. The possibility of small individual production occurrence is more likely. By evaluating the data collected from long-term experiments, I have found that the similarity of deviation occurs in the case of tillage, fertilisation and plant density treatments. No correlation can be found between yield average and standard deviation. The experiments proved that yield projected on a unit area is an additive phenomenon. I have called the attention to the fact that in a split-plot experiment where from the condition of independence allowances have to be made, the F-probe of the variance analysis has to be complemented with the result of the Greenhouse-Geisser and Huynh-Feldt probe. Decisions have to made by taking these into consideration. I have made suggestions that if the condition of deviation is not fulfilled an alternative method can be applied. I have given guidance on how to apply the Welch and Brown-Forsythe variance analysis in agriculture. I have introduced an easily applicable method to evaluate nutrient and water supply correlation. The breaking down of variance components, on the basis of maximum likelihood, has proved the positive interaction between nutrient- and water supply. In order to achieve a safe production these two factors have to be changed simultaneously.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A belvizek hatása az alföldi régiók fejlesztésére(2002) Vámosi, Sándor; Nagy, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető A nedvességforgalom modellezése növénytermesztési modellekben(2002) Fodor, Nándor; Nagy, János; Huzsvai, László; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÁS A szimulációs növénytermesztési modellek célja, hogy a légkör-talaj-növény rendszer folyamatait matematikai eszközökkel leírják, és számítógép segítségével szimulálják. A számítástechnika fejlődése csak a 1970-es években tette lehetővé, hogy a kutatók (és programozók) az addig felhalmozott természettudományos ismereteket számítógépes algoritmusokban megfogalmazva elkészítsék az első szimulációs modelleket. Mivel a modellezett rendszer folyamatainak egyik fő mozgatórugója a víz, a szimulációs növénytermesztési modellek egyik legfontosabb része a talaj nedvességforgalmát leíró modul. Mivel a talajban történő vízmozgást leíró differenciálegyenlet (Richards egyenlet), számítástechnikai okokból, a gyakorlatban alkalmazhatatlan volt, az 1970-es és 80-as években olyan vízmozgás modelleket dolgoztak ki, melyek kevesebb és/vagy egyszerűbben meghatározható bemenő adattal és jóval kevesebb számítással, de még mindig elég pontosan képesek leírni a modellezett talajszelvény vízforgalmát. A számítógépek sebességének növekedésével az 1990-es években egyre több olyan növénytermesztési modellt készítettek melyek a talaj nedvességforgalmának leírására a Richards egyenlet valamilyen numerikus megoldását alkalmazták. A Talajtani Társaság keretein belül megalakult Rendszermodellezési Szakosztály működteti a Magyar Mezőgazdasági Modellezők Műhelyét (4M), amely egy magyar kutatók által fejlesztett növénytermesztési modell megalkotását tűzte ki célul. A 4M növénytermesztési modell (szoftver) fejlesztésekor két cél elérésére törekszünk: 1. Célunk, hogy a modellezett rendszer egyes részfolyamataira a program több modult/eljárást is kínáljon föl, melyek közül a felhasználó, a céljaitól és a rendelkezésére álló bemenő adatoktól függően, választhat. 2. Célunk, hogy olyan becslőeljárásokat építsünk be a 4M-be, melyek segítségével nehezen meghatározható bemenő adatok, egyszerűbben kivitelezhető mérések eredményeinek felhasználásával megbecsülhetők. A 4M programozását/fejlesztését a mai napig egyedül én végeztem. Mivel érdeklődésem elsősorban a talaj nedvességforgalmára irányult, a 4M-et ennek megfelelően kezdtem fejleszteni. Növénytermesztési modellekbe ágyazva a nedvességforgalmi-(al)modellek (modulok) célja, hogy a gyökérzóna nedvességeloszlásának időbeli változását valósághűen írják le. Működésükhöz a modellezett talajszelvény fizikai tulajdonságain túl, természetesen a rendszer kezdő állapotának (talaj nedvességeloszlása, gyökéreloszlás stb.) ismerete is szükséges. Három fő csoportjuk van: 1. Mérleg modellek 2. Kapacitív modellek 3. Konduktív modellek A 4M modellbe beépítettem egy kapacitív és egy konduktív modult. Szabadföldi kísérletek/mérések eredményeit felhasználva, megvizsgáltam, hogy a 4M melyik nedvességforgalmi modullal írja le legpontosabban a talaj nedvességforgalmát. Elvégeztem továbbá az érzékenységvizsgálatot az újonnan beépített konduktív modul bemenő adataira, továbbá több más nedvességforgalommal kapcsolatos modellkomponensre. A TAKI adatbázisának (Rajkai et al., 1981, Várallyay, 1987g) felhasználásával olyan pedotranszfer függvényeket17 (PTF) készítettem, amelyek segítségével a konduktív nedvességforgalmi modul inputigénye becslés útján kielégíthető. A Fodor féle pedotranszfer függvények becsléseit, a TAKI adatbázisán összehasonlítottam, egy nemzetközi összefogással készült PTF együttes becsléseivel. Megvizsgáltam, hogy a Fodor féle pedotranszfer függvények becsléseivel helyettesíthetők-e a mérésből származó talaj-inputadatok (víztartóképesség függvény paraméterei) a 4M növénytermesztési modellben. NEDVESSÉGFORGALMI MODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A 4M SEGÍTSÉGÉVEL Az összehasonlító vizsgálat alapján megállapítható, hogy bár a kapacitív modul egyszerűbben meghatározható bemenő adatokkal, egyszerűbb számításokkal és gyorsabban dolgozik, mint a konduktív modul, mégis gyakorlatilag ugyanolyan jól képes leírni a talaj nedvességforgalmát. A talajfelszín közelében mind a kapacitív mind a konduktív modul esetében komoly eltérések adódhattak a mért értékekhez képest, a felszíni vízelfolyást számító modul, vagy a csapadék bemenő adatok pontatlanságai miatt. Az eredmények alapján az is megkérdőjelezhető, hogy a hervadás pont megfeleltethető a laborban mért pF = 4,2-höz tartozó nedvességtartalomnak. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 17 Pedotranszfer függvények: Olyan, általában statisztikai függvények (regressziós egyenletek), amelyek segítségével a víztartó- és vízvezetőképesség függvények paraméterei, vagy egyes értékei, egyszerűen mérhető talajjellemzők, mint független változók, felhasználásával megbecsülhetők. ÉRZÉKENYSÉG VIZSGÁLATOK Megvizsgáltam, hogy a víztartóképesség leírására alkalmazott függvény típusa milyen különbséget okozhat a modell eredményeiben. Modellfuttatásokat végeztem, a van Genuchten féle, majd Brooks-Corey féle víztartóképesség függvényekkel és megvizsgáltam, hogy pusztán ez a különbség mekkora változást eredményez a növényi produkciós modell számításaiban. A 4M modell által számított termésben, átlagban 18 %-os különbséget, a biomasszában, átlagban 11 %-os különbséget. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen víztartóképesség függvényt használunk a nedvességforgalom modellezése során. Nedvességforgalmi modulban a van Genuchten féle függvény használatát javaslom, mert az szinte kivétel nélkül jobban illeszkedik a mért pF adatokra. Megvizsgáltam, hogy a van Genuchten féle víztartóképesség függvény paramétereinek megváltozására mennyire érzékeny a 4M modell. A talaj felszínéhez közeli rétegek (A szint) paramétereinek megváltozására a modell érzékenyebben reagál, mint a B és C szintek paramétereinek megváltozására. A paraméterek az alábbi módon rendezhetők sorba annak megfelelően, hogy mennyire érzékeny rájuk a modell (kevéssé érzékenytől az igen érzékeny felé): r, KS, , S, n. Növénytermesztési modellek számára kritikus a talajszelvény A szintje paramétereinek pontos meghatározása. Vékony termőrétegű szelvények esetében a mélyebben fekvő rétegek paramétereinek pontos meghatározása is elengedhetetlen. Az és n paraméterek pontos meghatározására homokoknál a pF = 0,4 és pF = 2,0 vályogoknál a pF = 1,5 és pF = 3,4 agyagoknál a pF = 2,3 és pF = 4,2 közötti tartományba eső szívóerők mellett mért nedvességtartalmak pontos mérésére illetve a mérési pontok sűrítésére van szükség. A nedvességforgalom modellezésében, bimodális talajok esetén, a bimodális víztartóképesség függvény használata elengedhetetlen. Mivel a bimodalitás figyelembevételével a számítások alapját képező víztartóképesség függvény leírása válik pontosabbá a modell számítási pontossága is egyértelműen jobb kell, hogy legyen. A modell ilyen irányú fejlesztése tehát mindenképpen előremutató, ugyanakkor viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Megállapítottam, hogy nem szélsőséges vízgazdálkodású talajok esetében a hiszterézis modellezése elhagyható növénytermesztési modellekben. Megállapítottam, hogy az elkerülő áramlás figyelembevétele a nedvességforgalom modellezésében csak akkor lehetséges (illetve akkor van értelme), ha a napi csapadék napon belüli eloszlása is ismert. A 4M modell meglehetősen nagy érzékenységet mutat arra, hogy milyen algoritmussal számítja a potenciális evapotranszspiráció aktuális értékét. A rendelkezésre álló bemenő adatoktól függően tehát potenciális evapotranszspirációt számító modult kell választanunk. Amennyiben minden bemenő adat rendelkezésre áll, a Szász féle eljárást javaslom használni, mivel az kimondottan a magyarországi körülményeknek megfelelő tapasztalati számítási módszer. Relatív páratartalom adatok hiányában a FAO-Penman algoritmust javaslom, mivel az elméletileg jobban megalapozott, szélsebesség adatok hiányában pedig kizárásos alapon a Priestley-Taylor féle eljárás marad. PEDOTRANSZFER FÜGGVÉNYEK ALKALMASSÁGA TALAJADATOK BECSLÉSÉRE A TAKI adatbázisában található 244 nem szikes talaj adatait (mechanikai összetétel, térfogattömeg, szervesanyag-tartalom, pF adatok) felhasználva pedotranszfer függvényeket készítettem a van Genuchten féle víztartóképesség függvény paramétereinek becslésére. A TAKI adatbázisán, egy nemzetközi összefogással készült pedotranszfer függvény együttest (ennek kidolgozásakor nem használtak magyarországi talajokat) összehasonlítottam az általam készítettel, és megvizsgáltam, hogy a PTF-ekkel nyert víztartóképesség függvények a TAKI-ban rendszeresített szívóerőknél elfogadható becslését adják-e a mért nedvességtartalmaknak. A közepes tenziótartományban (pF = 1,0 – pF = 3,4) az általam kidolgozott módszer ad jobb nedvességbecslést, míg a két szélső tartományban a két módszer közelítőleg egyforma eredményt ad. A Fodor féle pedotranszfer függvényekkel nyert víztartóképesség függvények 80-95 %-os biztonsággal adtak elfogadható nedvességbecsléseket. Ezek alapján feltételezhető, hogy amennyiben sikerülne a TAKI adatbázisát egy olyan nagyságú és változatosságú talajadatbázissá kibővíteni, amely kellőképpen reprezentatív a magyarországi talajok tekintetében, még jobb pedotranszfer függvényeket készíthetnénk. Modellfutások segítségével megvizsgáltam, hogy az általam készített pedotranszfer függvények becsléseivel helyettesíthetők-e a pF mérésből származó talaj-inputadatok (a víztartóképesség függvény paraméterei) a 4M növénytermesztési modellben. Megállapítottam, hogy… • A talaj-adatbázis további bővítésével valószínűleg megnövelhető a pedotranszfer függvénynek becslési hatékonysága. • Csapadékos évben a pedotranszfer függvények becslései nagyobb biztonsággal használhatók növénytermesztési modellekben. • Az esetek többségében elegendő, ha csak az A szint paramétereit határozzuk meg méréssel a többi szintre nagyobb biztonsággal alkalmazhatunk becsléseket. • Amennyiben csak a biomassza gyarapodásának modellezése a cél, a pedotranszfer függvények becslései több mint 85 %-os (csapadékos évben több mint 90 %) biztonsággal helyettesíthetik a méréssel meghatározandó talaj-paramétereket csernozjom talajok esetében. TALAJPARAMÉTEREK BECSLÉSE A SHAO-HORTON MÓDSZERREL A megvizsgált Shao-Horton féle módszert (Shao and Horton, 1998) nem találtam alkalmasnak a talajok víztartóképesség-függvényének becsléssel történő meghatározására. A módszer gyengéje, hogy csak bolygatott talajokra alkalmazható. Az eljárás elméleti kidolgozásakor alkalmazott közelítések, és a hagyományos módszertől igen eltérő elv miatt a Shao-Horton féle módszerrel meghatározott víztartóképesség-függvények nagymértékben eltértek a mérés során meghatározottól. Összehasonlítás alapján a pedotranszfer függvényeket jobb módszernek tartom a pF-görbe becslésére. 4M VER.: 2.0 A talaj nedvességforgalmának, mint témának tanulmányozása közben megismert eljárásokat számítógépes algoritmusokkal leírtam és beépítettem a 4M modellbe. A CERES átalakításával született 4M szoftvercsomagba az elmúlt másfél évben 15 új eljárást, modult illetve segédprogramot építettem be. Elkészítettem továbbá a TAKI adatbázisában található 44 nem szikes talajszelvényének 4M-es talaj-inputfájlját, és a modellt összekapcsoltam a SOTER adatbázissal (Várallyay et al., 1994). SUMMARY The purpose of the crop models is to describe the processes of the atmosphere-soil-plants system with mathematical tools and to simulate them with the help of computers. The development in information technology enabled scientists only in the 1970’s to create the first crop model software using the accumulated scientific knowledge. Since the main driving force of the system is water movement, the water balance routine/module is one of the most important parts of crop models. Given that the base equation of the water movement in soils (Richards equation) was practically insolvable (due to the slowness of computers) in the 1970’s and 1980’s approximate routines were developed. As computers became faster in the 1990’s more and more model developers began to use one of the numeric solutions of the Richards equation in crop models, however several well-known crop models kept using the approximate solutions, because they were accurate enough and required easily determinable inputs. In the year 2001 a new workshop, called 4M, was set up within the Hungarian Soil Science Society with the specific purpose of creating a crop model (4M) developed by Hungarian scientists from various institutes in the country. We have been developing this model/software having two main goals: estimate 3. Our goal is to create a model that enables the user to choose from different modules, which describe the same element of the system depending on his aims and input data. 4. It is also our goal to develop and incorporate data estimators that enable 4M to estimate input data that are difficult to determine. Since my main interest is in the water movement in soils, I started to develop 4M in this direction. The purpose of the water balance sub-models/modules in crop models is to accurately describe the changes in the water distribution of the soil profile in space and time. All of these modules require the knowledge of the physical properties of the soil and the initial conditions of the system. They can be grouped into 3 groups: 1. Simple water balance modules 2. Capacitive modules (tipping buckets) 3. Conductive modules (using the Richards equation) A capacitive and a conductive module have been incorporated into 4M. I investigated and compared the accuracy of each water balance module by comparing their results to water content data of field measurements. Then I carried out a complete sensitivity analysis for the parameters of the van Genuchten type of retention curve. Along with this I carried out sensitivity analyses for several components of the conductive water balance module. Using the database of RISSAC (Rajkai et al., 1981, Várallyay, 1987g) I developed new pedo-transfer functions (PTF) for predicting the parameters of the van Genuchten type of retention curve. I compared the predictions of my PTFs to the estimations of another PTF developed by Wösten and his colleagues (Wösten et al., 1999). Following that I investigated the possibility of substituting the measured soil input data with data estimated by pedo-transfer functions. COMPARING THE WATER BALANCE MODULES WITH THE HELP OF 4M Even though the capacitive module requires more easily determinable inputs and works faster than the conductive module they both gave very similar results in describing the water movement of the investigated soils. Nearer to the soil surface (10-30 cm depth) both the capacitive and the conductive modules gave considerable errors in some cases. These discrepancies might be due to the error either in the surface runoff module or the precipitation data. Analyzing the results, the equivalence between the wilting point and the water content at pF4,2 appears to be questionable. SENSITIVITY ANALYSES I made model runs first using the van Genuchten type of retention curve and then with the Brooks-Corey type of retention curve. Simply by using a different type of retention curve 18 % difference (in average) in the calculated yield and 11 % difference (in average) in the calculated biomass were observed. Therefore it is vital that the user decide which retention curve he wants to use. I suggest using the van Genuchten type of curve, because it fits the pF data much better in most of the cases. I investigated the sensitivity of the model outputs for the changes of parameters in the van Genuchten type of retention curve. The model (4M) is more sensitive to the parameters of the A horizon than the parameters of the B and C horizons. It is crucial for the crop models to precisely determine the parameters of the A horizon. In order to accurately determine the and n parameters it is very important to carry out precise pF measurements in the range of: pF = 0,4 and pF = 2,0 for sandy soils, pF = 1,5 and pF = 3,4 for silty soils and pF = 2,3 and pF = 4,2 for clayey soils. It is indispensable to use bimodal retention curves for soils showing bimodal characteristics. I pointed out that for soils having normal water economy the effect of hyteresis on the model outputs is negligible. I have also found that for taking the effect of preferential flow into account in the water balance it is essential to know the distribution of the daily rainfall during the day. The model showed considerably large sensitivity to the way of calculating the potential evaporation. Therefore the user must select a routine for calculating potential evaporation depending on the data he has. In cases where the user has all the necessary types of data (relative humidity, wind speed, etc.) I suggest using the method of professor Szász, since it is an empirical method developed especially for Hungary. If the relative humidity data is missing the FAO-Penman method is better because it has more solid theoretical basis. In cases where the wind speed data is missing I suggest using the Priestley-Taylor method. ESTIMATIONS OF PEDO-TRANSFER FUNCTIONS AS MODEL INPUTS Using the dataset of RISSAC (particle size distribution, bulk density, organic matter content and pF data of 244 non-salty soils) I developed pedo-transfer functions for predicting the parameters of the van Genuchten type of retention curve. On this dataset I compared the estimations of my pedo-transfer functions to another that were developed by an international group which used the data of more than 5.000 soils (none of them from Hungary). The retention curves that were generated by my pedo-transfer functions gave better estimations for the water content in the pF range: pF = 1,0 – pF = 3,4. In the two side-ranges (pF = 0,0 – pF = 1,0 and pF = 3,4 – pF = 6,2) the retention curves derived with the two types of pedo-transfer functions gave the same results. Retention curves derived with my pedo-transfer functions gave acceptable water content estimations with 80-95 % certainty. Based on these findings, if we had the opportunity to enlarge the database of RISSAC so that it would be more representative for the Hungarian soils we are much more likely to derive better pedo-transfer functions. With the help of model runs I investigated whether the estimations of my pedo-transfer functions can substitute measured input data in crop models. I pointed out that… • With enlarging the soil database the estimations of the pedo-transfer could be improved. • In rainy years the estimations of pedo-transfer functions can be used with greater certainty in crop models. • In many cases it is enough to determine the parameters of the A horizon using measured data and using estimations for the B and C horizons. • If modeling the biomass is the only purpose, the estimations of pedo-transfer functions can substitute soil data inputs with more than 85 % confidence (in rainy years more than 90 %) in chernozem soils. ESTIMATING THE SOIL HYDRAULIC PARAMETERS WITH THE SHAO-HORTON METHOD The investigated Shao-Horton method (Shao and Horton, 1998) was found to be inadequate for estimating the soil hydraulic parameters. The main weakness of the method is that it can be carried out only with disturbed soil samples. The differences between the fitted and estimated retention curves were very large because of the different approachings that the two methods use. According to the comparison the estimations of the pedo-transfer functions were more precise. 4M VER.: 2.0 As I was investigating the topic of water movement in soils, I created computer modules for several algorithms that I became familiar with, and incorporated them into 4M. During the past year as I was continuously improving the 4M software package I incorporated over a dozen new modules, 3 of which were procedures developed by me. Furthermore I made the corresponding soil input files for 4M for all the soil profiles that are described in the database of RISSAC. Finally, I linked 4M with the SOTER database (Várallyay et al., 1994).Tétel Szabadon hozzáférhető A kukoricahibridek herbicidérzékenysége a környezeti viszonyok függvényében(2002) Molnár, István; Grasselli, Gábor; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat öt év – 1996, 1997, 1998, 1999 és 2000 szántóföldi kísérleteinek eredményeit dolgozza fel. A vizsgálatokat két eltérő talajtípusú helyszínen: Debrecen-Látóképen, a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) – napjainkban Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum (DE ATC) Növénytermesztés- és Tájökológiai Tanszékének kísérleti telepén illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) (napjainkban Szent István Egyetem), Növénytermesztési és Vízgazdálkodási Tanszékének kísérleti telepén végeztem. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsuk a különféle szulfonilurea típusú hatóanyagok hatását a kukorica hibridekre változó környezeti feltételek esetén. Az öt év során az 59. táblázatban ismertetett 112 kukorica-hibridet vizsgáltuk. 8. táblázat. A kísérletek során, Látóképen és Gödöllőn 1996-tól 2000. évig vizsgált hibridek listája. Pi3515 Dahir Furio LG2447 Reseda X0965 V Virginia X0863 B Pi3752 Dante Furio Sumo Maraton Sahara Volens Pi3860 Dk 352 G.2390 Monessa 3905 Samoa PiX 0876Z 4361 TC DK 366 Gabriella Mv 444 Stira PiX 0935 N 4390 TC DK 471 Goldaris Mv 484 Sze SC 289 PiX 0935R Bonanza 3769 Clarisia DK 493 Goldena Mv 514 SzE SC 348 PiX 0996 A 4532 SC DK 527 H 2390 MV TC272 Sze SC 361 PiX 1026 J Alcyone DK256 Hella Norma SzE SC 424 PiX0956 R Alpha Dk386 Horus NX 2742 Sze SC 427 PiX1094 M Agana Alvina 3514 Dk443 Hypnos NX 2743 SzE TC 247 Pi xo965U Anjou 235 DK463 Kincs Occitan Sze TC 277 Pi xo978H AW 043 Dk471 KWS 313 Occitan Sumo SzE TC 294 Monalisa AW 143 Domingo KWS 353 Pelican SzE TC 358 AW 723 Dunia KWS-242 Peso SzE TC 367 Aztec Duplo KX 5364 pi 3730 SzE TC 373 Bella DUX CGS 2510 KX 6364 pi 3753 Sze TC 465 Borbála Emír KX 7366 pi X 0954D SzE TC 513 Caracas Evelina Lasko pi X 1005 Tornado Colomba Felike LG2231 (Limastar) Piroska Venusz Coralba 3437 Florencia LG2310 Reinold Veronika Az öt év alatt a kísérletekben 7 hatóanyagot illetve hatóanyag kombinációt vizsgáltunk, amit a 60. táblázatban ismertetek. 9. táblázat A kísérletek során vizsgált herbicid hatóanyagok 1996-2000 Gödöllő, Látókép Hatóanyag Dózis aktív hatóanyag g, ml, l/ha Dózis formulázott Termék g, ml, l/ha 25 % rimszulfuron 10-12,5 40-50 50 % rimszulfuron + 25 %tifenszulfuron-metil 10-12,5+4-6,25 20-25 rimszulfuron+dikamba 10+271 307 nikoszulfuron 40 1 l, 20 nikoszulfuron+dikamba 40 +271 1 l +o.3 l 75 % izoxaflutol 105 140 S/ metolaklór+atrazin 1200+960 3000 30 % UAN oldat* 3000 10000 90% etoxilált izidecil alkohol** 0.1 % cc permetlé *UAN oldat 28 %-os urea-ammonnitrát oldat ** nedvesítőszer * permetlé koncentráció V/V % Vizsgáltam a hibridek herbicid reakcióját eltérő növényfejlettség esetén való kijuttatáskor, mind 4-5 leveles (BBCH 14-15), mind 6-7 leveles (BBCH 16-17) növényfejlettség esetén. A herbicideket a kukoricára stresszállapotnak minősülő léghőmérséklet alatt juttattuk ki. A kukorica szempontjából a vizsgált herbicidek esetében stressz állapotnak minősül, ha a hőmérséklet a kezelés előtti hajnalokon + 10 C alá esik, vagy a kezelés időpontjában + 25 C fölött van. Három évben (1997, 1998 és 1999-ben) a kísérletekben összehasonlítottam a hazánkban két leggyakrabban használt szulfonilurea herbicidet (a rimszulfuront és a nikoszulfuront). Ezekben az években a két herbicidet 3 hibriden (Occitan, Bonanza és AW 043) vizsgáltam stressz körülmények között és eltérő növény fejlettség mellett (4-5 leveles (BBCH 14-15) és 6-7 leveles (BBCH 16-17) fejlettségű kukoricán). A herbicidek kijuttatása után 7-14 nappal majd 1,5-2 hónappal felvételeztük a herbicidek által okozott tüneti károkat, mint klorózis, deformáció, csavarodás, nekrózis és növekedés gátlás. A betakarítás előtt felvételeztük a kukoricacsöveken esetlegesen előforduló tüneti károkat. A tünetek felvételezésénél a kezelt növényeket a mechanikailag gyomirtott parcellák növényeihez hasonlítottuk. A tünetek értékelésénél figyelembe vettük, hogy a kezelt parcella növényein a tünetek milyen gyakorisággal jelentkeztek és a tünetek milyen intenzitással jelentek meg az egyes növényeken. A különböző herbicidekkel kezelt parcellák termését összehasonlítottuk egymással, illetve a mechanikailag gyomirtott parcellák termésével. Az eltérő növényfejlettség mellett végzett kezeléseket is összehasonlítottuk mind a tüneti károsodást vizsgálva, mind a termést elemezve. A kapott eredményeket statisztikailag elemeztük. A vizsgálatok eredményét az alábbiakban foglalhatjuk össze. A kukorica hibridek érzékenyen reagáltak a hideg-, illetve hő stressz alatti herbicides kezelésekre. Sőt a permetezés előtt, és a permetezés után fennállt stressz állapotnak számító környezeti feltételek (hideg vagy hőség stressz) is jelentősen befolyásolták a hibridek herbicid reakcióját. Számos esetben fitotoxikus tüneteket tapasztaltunk, melyek nagy része néhány hét elteltével eltűnt, hatása a termés mennyiségében nem jelentkezett. Ezt tapasztaltam az 1996-ban végzett kísérletekben, amikor az egész tenyészidő kedvezett a kukoricának. Csak a genetikailag is érzékeny Occitan hibrid esetén tapasztaltunk tartós herbicidkárt abban az esetben, ha 6-7 leveles (BBCH 16-17) fejlettségben kezeltük. Ekkor mind a 4 herbicid tartós károsodást okozott ezen a hibriden. Számos esetekben termésveszteséget tapasztaltunk. A stressz állapotban végzett kezelések számos hibriden tüneti károsodást okoztak. A tünetek perzisztenciája és a termésre gyakorolt hatása főleg a hibridek genetikailag rögzült érzékenységétől és a növényállomány fejlettségétől függött. A vizsgált hibridek döntő többségénél a gyomirtás biztonságos volt, a növányállomány 3-6 leveles (BBCH 13-16) fejlettségi állapotában, ha a vizsgált herbicideket azok engedély okiratában foglalt dózisukkal továbbá a korlátozások betartásával alkalmaztuk. A hibridek genetikailag rögzült tulajdonságuk alapján reagáltak a stressz állapotban történt kezelésre. Így a genetikailag is érzékeny hibridek, pl. Emír, Occitan, Samoa, Pactol stressz állapotban való kezelés esetén különösen, ha a kezelés 4-5 leveles BBCH 14-15 fejlettségük után történt erős károsodást mutattak , és jelentős termésveszteséget szenvedtek . A hibridek 7-8 leveles BBCH 17-18 fejlettségi állapotukban érzékenyebben reagáltak a stressz állapotban történő kezelésekre. Az érzékeny hibridek kezelésekor tartós lehűlés (+10 C° 24 óráig vagy tartósan +25 C° feletti hőmérséklet esetén növekedett a herbicidek által okozott károsodás. Egyes hibridek 6-7 leveles (BBCH 16-17) fejlettség mellett hő stresszben is kezelhetőek voltak a rimszulfuron+tifenszulfuron, illetve a rimszulfuron+dikamba herbicidekkel tüneti károsodás illetve termésük csökkenésének veszélye nélkül. Ezek a hibridek, pl. PI x1094 M, AW 723, KX 7366, Maraton, LG 2310, DK 366, Hypnos, PI x1026 J, Sahara, Reseda, Monessa, Sze SC 424. A hibridek átlagában a legfitotoxikusabbnak a rimszulfuron+tifenszulfuronos kezelés bizonyult. A dikamba jellegzetes hormontüneteket produkált a stresszállapotban végzett kezelés esetén, vagy ha a kezelés utáni napokban emelkedett a hőmérséklet. A rimszulfuron és nikoszulfuron között 3 év átlagában (1997, 1998 és 1999) 3 hibridet (Occitán, Aw043 és Bonanza) vizsgálva tünetikárosodás tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget. Az Occitán hibrid mindkét herbicidre érzékeny volt. A termését mind két herbicid csökkentette. A két herbicid között viszont nem volt különbség. A 6-7 leveles (BBCH 16-17 ) növényfejlettség alatt kijuttatva mindkét herbicid erősebb tüneti károkat okozott, mint 4 leveles (BBCH 14) növényfejlettség alatt kijuttatva. Az alapérzékenységen belül a hibridek között különbséget találtunk a hatóanyagokkal szembeni érzékenységben. A herbicidek egyes hibridek termését jelentős tüneti károsodás nélkül is csökkentették. Így pl. az AW 043 hibrid esetében 1997-ben minimális tüneti károsodás mellett szignifikáns termés csökkenést tapasztaltunk. Egyes hibridek jelentős tüneti károsodás esetén sem szenvedtek termésveszteséget. Így pl. a Sze TC 277 1999-ben. Az egyes herbicidek okozta fitotoxicitás mértéke a hibrid érzékenységén és a hibrid fejlettségén (a permetezéskor) kívül függött a permetezés előtti, alatti és utáni környezeti tényezőktől, mint a hőmérséklet. A szulfonilurea hatóanyaggal szembeni ellenállóságra nemesített új hibridek (Occitán SUMO, Furio SUMO) stressz körülmények alatt kezelve magas toleranciát mutattak. A hibrid-hatóanyag-környezeti feltételek összefüggéseinek feltárása, ismerete és gyakorlati alkalmazása hatékonyan segítheti a termelőket a herbicidek okozta károk elkerülésében. A termelő az adatok birtokában a kezelés előtt dönthet, hogy milyen herbicidet használ illetve a táj és a környezeti adatok, gyomosodás, környezeti feltételek ismeretében már a vetés előtt tervezheti a hibridválasztását. Szükséges lenne egy nemzeti adatbázis létrehozása, amely tartalmazná a táj, a zóna környezeti adatait az adott zónára javasolt hibrideket. Továbbá a hibridek herbicid reakcióját nem csak alapérzékenységi szinten, hanem az adott zónában-tájban várható környezeti stresszhatások alatti herbicid reakciót is. SUMMARY The data of this summary were based on experiments in1996-1997-1998-1999- 2000 of field trials conducted at two locations: at Debrecen-Látókép, at reseach center of Plant Production Department of Agrosciences Center of University of Debrecen (at that time Agricultural University of Debrecen) and at research center of Plant Production Department of St. Stephan’s University (at that time Agricultural University of Gödöllő. Purpose of trials were: to determine the response of different corn hybrids to sulfonylurea type herbicides under different environmental factors as temperature, to determine the effect of temperature to the respons of cultivars treated sulfonylurea herbicides . Also to determine selectivity of corn hybrids to sulfonilurea herbicides applied at different development stage of hybrids. The metabolisation of sulfonylurea type herbicides can be delayed under cold or heat stress conditions as temperature below than + 10 C during coupple of days before treatment or over + 25 C in time of treatment. Delayed degradation could lead damages. During field studies in 1996, 1997, 1998, 1999 and 2000 112 corn hybrids were examined. Pi3515 Dahir Furio LG2447 PiX0965 V PiX0863 B Pi3752 Dante Furio Sumo Maraton Sahara Volens Pi3860 DK 352 G.2390 Monessa 3905 Samoa PiX 0876Z 4361 TC DK 366 Gabriella Mv 444 Stira PiX 0935 N 4390 TC DK 471 Goldaris Mv 484 Sze SC 289 PiX 0935R Bonanza 3769 Clarisia DK 493 Goldena Mv 514 Sze SC 348 PiX 0996 A 4532 SC DK 527 H 2390 Mv TC272 Sze SC 361 PiX 1026 J Alcyone DK 256 Hella Norma Sze SC 424 PiX0956 R Alpha DK 386 Horus NX 2742 Sze SC 427 PiX1094 M Alvina 3514 DK 443 Hypnos NX 2743 Sze TC 247 Pi xo965U Anjou 235 DK 463 Kincs Occitán Sze TC 277 Pi xo978H AW 043 DK 471 KWS 313 Occitán Sumo Sze TC 294 Monalisa AW 143 Domingo KWS 353 Pelican Sze TC 358 AW 723 Dunia KWS-242 Peso Sze TC 367 Aztec Duplo KX 5364 pi 3730 Sze TC 373 Bella DUX CGS 2510 KX 6364 pi 3753 Sze TC 465 Borbála Emír KX 7366 pi X 0954D Sze TC 513 Caracas Evelina Lasko pi X 1005 Tornado Colomba Felike LG2231 Piroska Venusz Coralba 3437 Florencia LG2310 Reinold Veronika During field studies in 1996,1997,1998,1999,and 2000 7 herbicides and combinations were examined. Examined herbicides /active ingredient/ Examined rate active ingredient g, ml, l/ha Examined rate in formulated p. g, ml, l/ha 25 % rimsulfuron 10-12,5 40-50 50 % rimsulfuron + 25 %thifensulfuron-methyl 10-12,5+4-6,25 20-25 rimsulfuron+dicamba 10+271 307 nicosulfuron 40 1 l, 20 nicosulfuron+dicamba 40 +271 1 l +o.3 l 75 % isoxaflutole 105 140 S- metolachlor+atrazine 1200+960 3000 30 % UAN liquid* 3000 10000 90% etoxy izodecil alcohol** 0.1 % cc * UAN liquid 28 % urea-ammonnitrát solution ** surfactant ** concentration of spray volume V/V % Herbicides were applied at two application time regarding corn development stage . Early application was carried out at 4-5 leaves (BBCH 14-15) stage of corn and the late application was carried out at 6-7 leaves (BBCH 16-17) stage of corn. The data of temperature was recorded 5 days before and 5 days after the application. Application was carried out under stress condition as the temperature was permanently under +10 C or over +25 C. The development stage of corn also was recorded. The effect of two most common used sulfonilurea herbicides as rimsulfuron and nicosulfuron on 3 hybrids as Occitan, Bonanza and AW 043 were determine in 1997, 1998 and 1999. These hibrids were treated under stress condition at two development stage. The visual symptoms as deformation, stunting, necrosis, chlorosis and rat tailing were recorded 1-2 weeks after the treatment at first time, than secondly 6-8 weeks after the treatment. Before harvesting the cobs also was assest to determine any effect on them. The treated plants were compared with plants located at mechanicaly controlled plots. During assessment the frequency of symptoms on the treated plants and the intensity of symptoms on the plants were calculated. The yields of treated plots were compare each others and compare to the yield of mechanicaly controlled plots. The datas were examined statistically too. Summarising the result: Corn cultivars responded differently to the treatments. Hybrids responded to the herbicides treatment regarding their genetic component. Heavier and more permanent symptoms were observed if herbicides were applied at 6-7 leaves (BBCH 16-17) stage. Herbicides applied younger stage of corn at 4-5 leaves (BBCH 14-15) caused lighter symptoms and the plants recovered fast. Genetically susceptible hybrids like Occitan, Pactol, Emir and Samoa responded to the herbicides aggressively and yield lost was observed if the treatment was applied at 6-7 leaves (BBCH 16-17) stage. Even severe phyto and large yield lost was observed if susceptible cultivars were treated under hot temperature. These hybrids were Occitan, Emir, Pactol, Samoa. Low or hot temperatrure before, during and after the application influenced the response of hybrids to the herbicides. But some hybrid treated under hot temperature did not show strong visual symptoms and did not lost yield even the treatment was carried out at 6-7 leaves (BBCH 16-17) stage. These hybrids were PI x 1094, AW 723, KX 7366, Maraton, LG2310, DK 366, Hypnos, PI x 1026, Reseda, Monessa, Sze SC 424. Regarding average of hybrids the most damage was caused by rimsulfuron+thifensulfuron-methyl based herbicides. Dicamba herbicides caused tipical hormon symptoms if was applied during hot temperature. Symptoms were more severe and permanent if the temperature was increasing suddenly after treatment. No difference was found between nicosulfuron and rimsulfuron regarding response of 3 hybrids (Occitan, Aw o43 and Bonanza) during 1997, 1998 and 1999. The most susceptible hybrids amoung them was Occitan. Both herbicide reduced it’s yield but no difference was found between nicosulfuron and rimsulfuron. Both herbicide caused more severe injury if were applied at 6-7 leaves (BBCH 16-17) stage. Other experience was found that herbicides reduced some hybrids’ yield without remarkable visual injury. Like AW 043 responded in 1997. But some hibrids responded to the treatment with remarkable visual injury without any yield lost. Like Sze TC 277 responded in 1999. The special sulfonylurea tolerant hybrids like Occitan SUMO and Furio SUMO showed high tolerancy against these herbicides even they were treated under stress temperature. These data can help the growers, farmers to select hybrids to cultivate under unfavorable environmental condition. I suggest to use these test methods to find out the response of hybrids to herbicides during under hot and cold temperature. It would be useful to establish a data base reachable for growers to help him/her choice of hybrids.Tétel Szabadon hozzáférhető A belvizek hatása az alföldi régiók fejlesztésére(2002) Vámosi, Sándor; Nagy, János; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÁS 1. A téma indoklása A választott téma aktualitását két szempontból tartom fontosnak. Az egyik: az ország vezetése jelentős erőfeszítéseket tesz az ár- és belvíz által érintett földrajzi és termőhelyi térségek fejlesztésére. A korábbi fejlesztési programok többnyire ”vízelvezető” jellegű programok voltak, kevésbé vették figyelembe az agrár-, vidék- vagy területfejlesztési feladatokat. Ez az újfajta gondolkodásmód, valamint az utóbbi évek ár- és belvízhelyzete, illetve ennek évszázados szélső értékei szükségessé teszik, hogy a magyarországi belvízkérdést újragondoljuk. Egyrészt ismét figyelembe vesszük a teljes Kárpát-medence adottságait és lehetőségeinket, másrészt az egész belvízrendezési kérdéskört a komplex szemlélet keretében a környezetvédelem, a térségfejlesztés és vidékfejlesztés elvárásainak megfelelően végezzük. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy hazánkban a nagytömegű víz megjelenése nem kiszámíthatatlan katasztrófa, hanem földrajzi elhelyezkedésünk és helyünk természetes velejárója. Lehet rá számítani és kell rá számítani! Ezzel az adottsággal együtt kell élnünk. A másik szempont a téma aktualitását illetően, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén állunk. Ez jelentős mértékben befolyásolja elképzeléseink megvalósítását műszaki-technikai és pénzügyi kérdésekben egyaránt. Közismert tény, hogy az EU elvárásai között szerepel a hazai mezőgazdasági termőterületeknek mintegy 10%-os csökkentése. Ez a területnagyság megközelítően azonos az állandó belvizes elöntéssel fenyegetett termőterülettel. Miután a mezőgazdasági művelésből való területkivonást az EU anyagilag is támogatja, gondolkodni kell ezen területek egyéb irányú hasznosításáról (pl.: erdősítéssel, mivel ezt is támogatja az EU). Fentiekre tekintettel tehát, ha vizsgáljuk a belvizeknek a természeti környezet elemeire gyakorolt hatását –különös tekintettel a talajvízre és a talajra– nem szabad megfeledkeznünk annak társadalmi és környezeti hatásairól sem. 2. Társadalmi hatások elemzése Az utóbbi évek ár- és belvizei újrafogalmazták vizeink földrajzi, társadalmi hatását, az egyes területek életében játszódó szerepét, egyúttal ösztönözték az egyes térségek helyzetét és jövőjét funkcionálisan is meghatározó fejlesztési tervek kidolgozását. Nem fogadható ugyanis el az, hogy Európa közepén a harmadik évezred küszöbén ilyen módon legyünk kiszolgáltatva a vizeknek. Ami a vízgazdálkodás problémáinak megoldását illeti, egyet kell értenünk azokkal a módszerekkel, amelyek nem a természettel szemben, hanem a természettel való együttműködésben keresték és keresik a kiutat. A legutóbbi ár- és belvíz számtalan mentális problémára is rámutatott. Erre azért is fontos figyelni, mert a magyarországi vidékfejlesztés amúgy sem képzelhető el egy nagyon erőteljes és mindenre odafigyelő mentális offenzíva nélkül. Ennek azonban még előtte vagyunk! Mentális kérdés a felelősség kérdése is. A károkért nyilvánvalóan felelős a károsult, az önkormányzat és az állam. Bár jelenleg a legfőbb cél a kárt szenvedett emberek megsegítése, fel kell ismerni valamennyi szereplő érdekeit, felelősségét, tennivalóit, és jövőben aszerint kell cselekedni. 3. Környezeti hatások vizsgálata A hazai belvízkárok elhárítása és megelőzése részben a határainkon átnyúló regionális –nemzetközi forrásokra is támaszkodó– programoktól, részben a hazai feladatok megvalósításától függ. A hazai mezőgazdaság fejlesztését az ár- és belvizes adottságainktól nem elkülönülten, hanem ezek összefüggéseiben szükséges kezelni, mégpedig a fenntartható agrárfejlődés keretében, természetesen az EU ismert elvárásaival összhangban. A vízfelesleg-vízhiány viszonyában, hosszú távon, a víz a jövő aranya, olaja, az élet létfeltétele, ezért valamennyi víznyerő hely (csapadék, felszíni- és felszín alatti vizek) megóvása kulcskérdés. A várható környezeti hatások attól függően alakulnak, hogy milyenek – az adott helyen a természeti adottságok, – a rendelkezésre álló pénzügyi források, – a célorientált ismeretek minősége, – a vállalkozók érdekeltsége, hajlama és mennyiben sikerül megnyerni, kiválasztani – a szervező ember(eke)t. A mezőgazdaság fejlesztése (vidékfejlesztés-nemzetfejlesztés) érdekében nem elegendő csupán általánosságban intenzív-extenzív fejlesztési irányokról beszélni, hanem olyan gazdálkodási és üzemi rendszereket célszerű kidolgozni, amelyek ötvözik a termőhely adottságait, az üzemi méreteket, a termelési szerkezetet, az integrált technológiát, a minőség- és környezetmenedzsmentet. 4. Várható eredmények 4.1. Új és újszerű tudományos eredmények várhatók: a belvizek várható kialakulásának előrejelzésénél, a belvíz által okozott károk meghatározásánál, a környezetvédelem szempontjainak érvényesítésénél, a belvizes területek hasznosítási módjainak kidolgozásánál. 4.2. Az eredmények felhasználhatók: politikai (agrárpolitikai) döntések előkészítésénél, EU csatlakozási programban, régiófejlesztési irányelvek kidolgozásánál, külföldi támogatások pályázati anyagának összeállításánál, agrárfejlesztési koncepciók kidolgozásánál, optimális termőterületek kijelölésénél, terület- és településfejlesztési feladatoknál, oktatásban (közép- és felsőfokú, szervezett tanfolyamok), K+F feladatok kijelölésénél (K=kutatás; F=fejlesztés) jogi és műszaki szabályozások módosításánál, környezetvédelmi feladatok megfogalmazásánál. Az elmúlt száz évben előforduló belvizek keletkezésének és hatásainak vizsgálata, valamint a napjainkban is tartós veszélyhelyzet és a kialakult károk azt is megmutatták, hogy a belvízrendezést a területfejlesztéssel szoros egységben kell vizsgálni. Fentiekre tekintettel elengedhetetlen egy új, a mai követelményeket is figyelembevevő közmegegyezés létrehozása és az ennek megfelelő „Országos Belvízvédelmi Stratégia” kidolgozása. 5. Javaslatok az Országos Belvízvédelmi Stratégia kidolgozásához 1. A belvízképződés törvényszerűségeinek –az ár- és belvíz kölcsönhatásait is figyelembevéve– az agrár-, vidék- és területfejlesztésre vonatkozó feladatait meg kell határozni. 2. Ki kell jelölni azokat az ár- és belvíz sújtotta területeket amelyek a legtöbb kárt szenvedték és a prioritások figyelembevételével hasznosításukra tervet kell készíteni. 3. El kell végezni a főművi, üzemközi (társulati) és üzemi (magán) rendszerek teljes körű felülvizsgálatát –az elmúlt évek során legtöbb vízkárt szenvedett régiókban– és ennek alapján a szükséges felújításokról gondoskodni kell. 4. Gondoskodni kell arról, hogy a Fejlesztési Stratégiában felvetett problémák megoldásához szükséges K+F feladatok alapozzák meg teljes egészében a program teljesítését. 5. Felül kell vizsgálni mezőgazdasági és vízügyi szempontból is a meglévő és készülő Településrendezési Terveket, valamint a folyamatban lévő építési engedélyezési eljárásokat és ahol szükséges módosítani kell. 6. Fel kell mérni a vízitársulatok működési területén a tározási lehetőségeket és az adatok ismeretében az FVM hirdesse meg és koordinálja a „Tározóépítési Programot” 7. Felül kell vizsgálni „Magyarország Vízügyi Politikája”-t az agrár-, a vidék- és a területfejlesztéssel összhangban. 8. El kell kezdeni a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek képzését a közép- és felsőfokú agrároktatás területén. 9. Növelni kell a vízügyi hatósági ellenőrzések számát és hatékonyságát. Meg kell teremteni annak a jogi lehetőségét, hogy a vízitársulatok a működési területükön hatósági jogkörrel is rendelkezhessenek, az Európai Uniós rendszerekhez hasonlóan. 10. A stratégiában rögzített feladatok végrehajtásához szükséges a jogi és a műszaki szabályozási háttér biztosítása, az idevonatkozó teljes joganyag áttekintésével és a szükséges módosítások végrehajtásával. 11. A Magyar Topográfiai Program eredményeire és termékeire alapozva létre kell hozni az agrár-, vidék- és területfejlesztési erőforrás adatbankot. 12. Meg kell teremteni a program megvalósításához szükséges pénzügyi hátteret a Kormány, az EU felzárkóztatási támogatásai és egyéb forrásai (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) valamint a hazai és külföldi kockázati tőke bevonásával. SUMMARY 1. Reasons for the project I reckon the chosen topic currently has a twofold importance. One of them is the fact that the Government and the Parliament make great efforts to develop the geographical and productive areas affected by flood and inland waters. The earlier development programmes were mostly water-diversion programmes and took less into account the tasks of agriculture- rural- and regional development. This new way of thinking, and the inland waters and flood waters situation of the past years make it necessary to rethink the Hungarian inland water problem. On the one hand, once again we have to take into consideration the natural conditions of the whole Carpathian basin and our possibilities, on the other hand, it is necessary to settle the excess water management with regard to a complex observation of the prospects of environment protection, rural and regional development. We have to accept the fact that in Hungary the appearance of excess water is not an unpredictable catastrophe, but naturally originating from our geographical situation. We can and we have to face it. We have to live together with these parameters. Another important factor is that we are at the threshold of joining the EU. This significantly influences the realization of our plans both in technical and in financial questions. It is well-known fact that among the expectations of the EU there is the decrease of the Hungarian agricultural lands by 10%. The area of this territory more or less equals to the area constantly threatened by inland waters. Since the EU financially supports taking areas out of agricultural production, we have to think about utilizing these territories in other ways (for example with creating forests, which is also supported by the EU). With regard to the above mentioned factors, if we examine the effect of inland waters on the elements of the natural environment –with special regard to ground water and to soil– we also must not forget about their effect on society and the environment. 2. The analysis of sociological effects The floods and inland waters gave a new role to our waters in geographical and sociological aspects and at the same time influenced the future and the development plans of the areas proper. It is not acceptable that at the dawn of the thirdmillennium we are so much at the mercy of our waters. As regards to the possible solutions of water management, we have to agree with the views according to which we have to find our way not against nature but in harmony with it. The latest flood and inland water threw light to some mental problems too. We have to pay special attention to is since the rural development of Hungary cannot be imagined without a mental offensive which is ahead us. The question of responsibility is also a mental problem. The victim, the town council and the state are obviously all responsible for the damage. Although at the moment the greatest task is to help victims, in the future we have to observe the interests, responsibility and tasks of all the participants. 3. The analysis of environmental effects The decrease of the damage caused by inland waters in Hungary depends partly on across-the-border programmes and partly on the realization of Hungarian tasks. The development of Hungarian agriculture should not be handled without taking into consideration our flood and inland water parameters, within the boundaries of sustainable agricultural development, in accordance with the well-known priorities of the EU. Talking about water surplus and the lack of water, in the long run water is the gold of the future, the prerequisite of life, thus it is a key question to protect all water sources (rain, surface and subsurface waters). The expectable environmental effects depend on – the environmental parameters of a given territory, – the available financial sources, – the quality of target-oriented knowledge, – the interests and inclination of entrepreneurs, – the organizing people. It is not enough to speak about intensive and extensive improvement directions in general but it is advisable to work out such economic and production systems which combine the qualities of the place, the size of the plant, the production system, the integrated technology, the quality and environment management. 4. Expectable results 4.1. New and partly new scientific results can be expected in: the prediction of coming inland waters, the determination of damage caused by inland waters, the observation of the rules of environment protection, the formulation of the utilization possibilities of the areas with inland water. 4.2. The result can be used in: the preparation (agricultural) political decisions, the EU accession programme, the elaboration of principles of regional development, the compilation of tender material for international tenders, the elaboration of agriculture development conceptions, the assignment of optimal arable lands, tasks of area and settlement development, education (intermediate, advanced organized courses), at the assignment of R&D tasks (R=research; D=development), the modification of legal and technical regulations, the formulation of environment protection tasks. Suggestions for the creation of the National Strategy of Excess Water Control 1. We have to outline the tasks of agrarian, rural and regional development taking into account the basic principles of the appearance of excess waters and the interaction of flood and excess waters. 2. We have to designate the flood and excess water areas with the most damage and - observing priorities - plans have to be made for their utilization. 3. The total overhaul of the state-owned waters, the local government-owned waters and the private waters is necessary in the regions with the most damage caused by water and based on this the necessary renovations have to be made. 4. We have to make sure that the program is based on the R+D tasks necessary for the solution of the problems highlighted in the Development Strategy. 5. We have to supervise the Settlement Development Plans existing or being born from an agricultural and water management point of view as well, together with the on-going construction licensing processes and modify wherever needed. 6. We have to assess the river basin possibilities on the territory of water associations and in possession of the data the Ministry of Agriculture and Rural Development should announce and coordinate a Programme of River-basin Building. 7. We have to revise `The Water Policy of Hungary` in accordance with agricultural, rural and regional development. 8. We have to start educating experts on rural development in secondary and higher agrarian education. 9. The efficiency and number of water authority checks should be increased. We have to establish the legal possibility for water associations to have an authority status on their own area similarly to the system of the European Union. 10. It is necessary to have the legal and technical background for the execution of the tasks determined by the strategy, together with the whole referring legal body of text and the execution of the needed modifications. 11. Based on the results and products of the Hungarian Topography Programme a database of the agrarian, rural and regional development sources should be created. 12. We have to make a financial basis for the execution of the programme with the help of the Government, the support programmes and other sources of the EU (PHARE, ISPA, SAPARD etc.) and the domestic and international venture capital.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Talajok tömörödöttségi állapotának jellemzése penetrométeres vizsgálatokkal(2003) Szőllősi, István; Stefanovits, Pál; Nagy, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Szent István Egyetem--Gödöllő; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető Talajok tömörödöttségi állapotának jellemzése penetrométeres vizsgálatokkal(2003) Szőllősi, István; Nagy, János; Stefanovits, Pál; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÓ A talajt fenyegető degradációs folyamatok közül világszerte az egyik legelterjedtebb, legna-gyobb károkat okozó és legnehezebben kivédhető a talaj fizikai degradációja, ezen belül a talajszerkezet leromlása és tömörödése. A talajtömörödés kialakulása és a talajtömörödés hatására bekövetkező változások többnyire bonyolult kölcsönhatásokkal jellemezhetők. A tömörödés kialakulása a talaj fizikai állapotában végbemenő változás, így annak jellemzése a talaj fizikai, mechanikai rendszerének jól megválasztott paramétereivel végezhető el. A talajtömörödöttség vizsgálata során egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a penetrométeres talajellenállás-mérés. Ennek hátránya, hogy a nedvességállapot ismerete nél-kül önmagában a penetrációs ellenállás nem jellemzi kellően a talaj tömörödöttségét. A kü-lönböző nedvességtartalomnál kapott értékek nem vethetők össze. Az azonos nedvességi érté-kek melletti talajellenállás-mérés megvalósítása viszont nagyon időigényes és költséges. A fentieket szem előtt tartva az elvégzendő kutatások célkitűzéseit az alábbiak szerint hatá-roztam meg: 1. A talajellenállás és nedvességtartalom függvénykapcsolatának meghatározása külön-böző térfogattömeg és három fizikai talajféleség (homok, vályog, agyag) esetén. 2. A különböző nedvességtartalomnál mért talajellenállás értékek azonos nedvességi szintre történő átszámítási módszerének kidolgozása három fizikai talajféleségre. 3. Művelt és hosszabb ideje nem bolygatott talajok (homok, vályog, agyag) tenyészidei állapotváltozásainak vizsgálata, különös tekintettel a tömörödött réteg elhelyezkedésé-re és a tömörödés előrehaladására. 4. A Westsik-féle homokjavító vetésforgók öt jellemző változatának vizsgálata a talajál-lapotra gyakorolt hatás szempontjából. Eredmények: 1. Meghatároztam homok, vályog, agyag talajnál – 10 cm-es talajrétegeket jellemző tér-fogattömeg értékek mellett – az ellenállás és nedvességtartalom függvénykapcsolatát. A legjobb illesztést a negatív kitevőjű hatvány függvények adták (R2=0,8-0,95). 2. A három fizikai féleségű talajra kidolgoztam a különböző nedvességtartalomnál mért talajellenállás-értékek azonos nedvességszintre való átszámításának módszerét. 3. Szántóföldi vizsgálataim a talajok (humuszos homok, réti csernozjom, agyagos réti) művelt rétegének növekvő tömörödését mutatták a tenyészidőszak alatt. A növekedés mértéke (50-120%-ot) ért el. A tenyészidőszak végére a talajok a felső 15-20 cm-es mélységtartományban adtak kisebb ellenállásértékeket a művelés nélküli állapotokhoz képest. 4. Vizsgálataim azt bizonyították, hogy legnagyobb a talajellenállása a művelésmélység alatti 5-10 cm-es talajmélység tartománynak. 5. Megállapítottam, hogy a 3 MPa-kritikus értékhatárt meghaladó tömörödés a tenyész-időben a maximális talajellenállást jellemző mélységtől felfelé szélesedik ki a művelt réteg 15-20 cm mélységű tartományáig. 6. Réti csernozjom talajon lazított, valamint szántott területek állapotában jelentős kü-lönbséget találtam. A szántott talaj 4,8 MPa maximális talajellenállásával szemben a lazított területen csak 3,5 MPa maximális ellenállásértéket mértem, 80 tf%-os nedves-ségérték mellett. A 3 MPa-t meghaladó tömörödés réteg is lényegesen keskenyebb volt (27-42 cm; 20-60 cm). 7. A tenyészidőszakban végzett vizsgálataim szerint a művelt talajok tömörödöttségi ál-lapota a 0-45 cm-ig terjedő rétegben változott. E réteg alatt a művelések hatása nem volt kimutatható. A művelt talajok 45 cm-es mélysége alatt nagyobb volt az ellenállás, mint a nem művelt területeken. Ennek oka az erő- és betakarítógépek járószerkezetei-nek talajra gyakorolt terhelésében kereshető. 8. A Westsik-féle homokjavító vetésforgókban végzett vizsgálataimmal igazoltam, hogy a szervesanyagok talajba juttatása nem csak a talaj termékenységére, hanem annak szerkezetességére, ezzel együtt lazultságára szignifikáns hatással van. 9. Kimutattam, hogy a zöldtrágyázás kedvező lazító hatása a teljes vizsgált talajrétegre kiterjed. A többi vetésforgóhoz viszonyítva itt a felső és az alsó rétegben is kedvező lazultsága. Az istálló- és szalmatrágyázással kezelt vetésforgó kedvező hatása a felső talajrétegben, míg a gyökértrágyázással kezelt az alsóbb rétegekben érvényesült. Vizs-gálataim alapján az istálló- és szalmatrágyázott vetésforgók talajtömörödöttségre gya-korolt hatását azonosnak ítélem. SUMMARY Physical degradation of the soil is one of the harmful and wide spread processes, endangering soil, soil compactness and deterioration of the soil structure. There is a complicated interaction between soil compactness and their effect on soil changes. Soil compactness is a change in the physical state of the soil, therefore it can be tested by the parameters of the physical and mechanical system of the soil. The measurment of soil resistance by penetrometer is a common method for soil compactness studies. Although without the knowledge of soil humidity, soil resistance does not determine soil compactness. Values, obtained various soil humidity values, cannot be compared. Soil resistance measurements at the same humidity values is a time consurming and expensive process. Considering the above mentioned facts, my research objectives are as follows: 1. The determination of the function connection between soil resistance and soil humidity for 3 types of soil (sandy, loamy and clay soils). 2. The realization of the method of converting the soil resistance values at various humidity values to identical ones. 3. The examination of changes of cultivated and uncultivated soils (sandy, loamy and clay ones) during the vegetation period with regard to the position of the compacted layers, and the advance of compactness. 4. The examination of the effect of the 5 types of the crop rotation, introduced by Westsik, on soil compactness. Achievements 1. The function connection between soil resistance and soil humidity was determined for sandy, loamy and clay soils at 10 cm long soil layers. Functions of negative exponent gave the best fittings (R2=0,8-0,95). 2. A method of converting the soil resistance values at various humidity contents values, into identical ones for all soil types. 3. My arable land examinations (loamy, sand, meadow chernozem, meadow clay soils) showed an increase in soil compactness during the vegetation period. The amount of increase came to 50-150%. The lesser soil resistance values in the upper 5-20 cm soil layers. Were obtained during the vegetation period. Compared to uncultivated land. 4. My examinations proved that the greatest soil resistance values were obtained in 5-10 cm soil depth below the cultivation depth. 5. A compactness above 3MPa critical value is widening upwards from the maximum soil resistance depth as far as a 15-20 cm depth of the cultivated soil. 6. There were significant differences between the loosened and ploughed lands on meadow chernozem. Contrary to a 4,8 MPa maximum soil resistance of the cultivated soil, there was only 3,5 MPa maximum soil resistance at 80 mass volume % humidity values. The compacted layer above 3MPa was significantly narrower (27-42 cm, 20-60 cm). 7. The compactness of the cultivated soils changed between 0-45 cm in the vegetation period according to my measurements. There was no effect of cultivation below this soil layer. Soil resistance was greater below 45 cm depth of the cultivated land, than in ucultivated land. The tyres of power machines and combines cause this effect. 8. My tests with the Westsik crop rotation proved, theat manuring has a significant impact not only on soil fertility, but also on soil structure. 9. It was proven, that green manuring has a loosening effect on all soil layers. Compared to the crop rotations, manuring has a good effect on both the upper and lower soil layers. Dung and straw manuring is beneficial in the upper layers, while root manuring was effective in the lower layers. Dung and root manuring has the same effect on soil compactness.Tétel Szabadon hozzáférhető Kísérleti területek egyenletes tápanyag kijuttatásának műszaki feltételei(2004) Hagymásy, Zoltán; Csizmazia, Zoltán; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető A területfejlesztés és a mezőgazdasági földhasználat összefüggései, területi monitoring(2004) Harsányi, Endre; Nagy, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető A területfejlesztés és a mezőgazdasági földhasználat összefüggései, területi monitoring(2004) Harsányi, Endre; Nagy, János; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÓ Doktori értekezésemben az Európai Unió és a hazai regionális politika célkitűzéseinek, hazánk regionális sajátosságainak helyzetelemzésével és értékelésével bemutattam, honnan hová jutottunk az elmúlt évtizedek során, mire számíthatunk az EU-csatlakozás első éveiben. Elemeztem az Észak-Alföldi Régió területi egyenlőtlenségeit, az elmaradottság okait, melynek eredményeként javaslatot tettem a fenntartható fejlődés biztosításának lehetséges változataira, a régió fejlesztési lehetőségeire. Európai Uniós csatlakozásunk hosszú történelmi folyamat eredménye és kezdete. Magyarország regionális helyzetét befolyásolják történelmi gyökerei, melyek egészen az államalapításig nyúlnak vissza. Az I. világháborút lezáró Trianoni békeszerződés után a megcsonkított, súlyos politikai, gazdasági, társadalmi válsággal küszködő Magyarország a területi revízióban reménykedett, és az országon belül nem alakított ki területi politikát. A következő korszakot az államszocializmus időszaka jelentette, ahol mindig jelen volt a „területfejlesztés” politikai síkon. A terület- és településfejlesztés 1990-ben új helyzetbe került. A rendszerváltás során a települések szembesültek gazdasági versenyképességük alacsony színvonalával. A tőkehiány és a válsághelyzet együttes hatása rávilágított a területfejlesztési politikánk hiányosságaira. Ennek a speciális történelmi helyzetnek a tükrében vizsgáltam az Európai Uniós csatlakozást követő lehetőségeket, melyben az Észak-Alföldi Régió területi sajátosságaira, és azon belül a mezőgazdasági földhasználat kérdéseire koncentráltam. Az Európai Unió - amelyhez 2004. május l-jén Magyarország is teljes jogú tagként csatlakozott - regionális politikájának fontos törekvése az egyenlőtlenségek mérséklése. A szolidaritás, a méltányosság és az igazságosság elvéből kiindulva az elmaradottság felszámolása, a régiók fejlesztése és felzárkóztatása a Közösség fontosabb stratégiai célja. Magyarország az EU teljes jogú tagjaként új lehetőségeket kap az elmaradott régiók, így az Észak-Alföldi Régió fejlesztésére. Az EU a fejlesztési programozás keretében a kedvezményezett térségeket hét évre előre határozza meg. Magyarország agrárgazdasági helyzetének, mezőgazdasági földhasználatának értékelése során megállapítható, hogy hazánk legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. A mezőgazdasági termelés alapvető erőforrásai (munkaerő, eszköz, föld) változó összetétel mellett még mindig kiaknázható komparatív előnyt jelentenek a nemzetgazdaság egésze, és így a vidéken élők számára. A statisztikai adatok szerint az ország 9,3 millió hektár összes területének közel 83 %-a termőterület, melynek 63 %-a áll mezőgazdasági művelés alatt, és ennek csaknem fele szántóként hasznosul. Hazánk mezőgazdasági jellegét bizonyítja az is, hogy a lakosság fele él falvakban és kisvárosokban. A mezőgazdaság aránya a GDP termelésben 1990 és 2002 között kevesebb, mint negyedére, az exportban és a foglalkoztatásban harmadára csökkent. A termelő ágazatok közül az agrárágazat volt az egyetlen, amely tartósan pozitív egyenlegével javította az ország fizetési mérlegét. Ma már mezőgazdasági termelés részesedése a bruttó hazai termék előállításából meglepően alacsony. Ennek ellenére a mezőgazdaság nemzetgazdaságban és a társadalomban betöltött szerepe ennél sokszorosan jelentősebb. A magyar agrárgazdaság jelenlegi teljesítő képessége alacsony. A jelenlegi helyzet ismeretében azonnali feladatok végrehajtására van szükség a versenyhátrány mielőbbi leküzdése céljából. A jövőben egyszerre exportorientált és fenntartható agrárgazdaság megteremtése lehet a reális cél. Hazánkban a mezőgazdaságilag hasznosított földterület az elmúlt évszázadban - az infrastrukturális létesítmények telepítése során –nagymértékben csökkent. A föld használatát és tulajdonviszonyait az elmúlt ötven évben három - céljaiban és következményeiben sok ellentmondást hordozó - földreform alakította. Ezek a változások megakadályozták a mezőgazdaság, a földtulajdon, a földhasználat összehangolt fejlődését. Az 1990-es évek elején kezdődött rendszerváltás célja a tulajdonviszonyok gyökeres átalakítása, a magántulajdon visszaállítása volt. Az átalakulás eredménye egy elaprózott, átláthatatlan tulajdoni szerkezet kialakulása lett. A biztonságos megélhetést nyújtó, életképes méretű gazdaságok aránya a tulajdonváltást követő több mint 12 év elteltével még mindig elenyésző. A termőföld 86%-a magántulajdonban van. Hazánkban a szántóföldi vetésszerkezet alakulását tekintve az utóbbi 10 évben jelentős változások nem történtek, azonban a rendszerváltozást megelőzőekhez képest a kukorica kivételével valamennyi ágazat esetében kisebb-nagyobb területcsökkenés következett be. Az Észak-Alföldi Régió kistájainak elemzése során megállapítható, hogy fejlesztését alapvetően meghatározza a legjelentősebb természeti erőforrása a termőföld. A régió mindhárom megyéjében a mezőgazdasági ágazat aránya meghaladja az országos és az Európai Uniós átlagot, itt a legnagyobb az ágazat GDP-ből való részesedése is. A mezőgazdasági terület átlagos aranykorona-értéke (15,32 AK) elmarad az országostól (18,15 AK). Magas a tőkeszegény mezőgazdasági vállalkozások száma és aránya. A természeti adottságok változatosak, egyes mezőgazdasági (pl. gyümölcs, cukorrépa, dohány, napraforgó, burgonya) és élelmiszeripari termékek esetében kiemelten jó feltételekkel és termelési tapasztalatokkal rendelkezik. A térség földhasználatát a termőhelyi adottságokhoz kell igazítani. A jövedelmezőség megteremtése céljából sürgősen ki kell alakítani a mezőgazdasági kistermelők között a termelési-értékesítési együttműködéseket, mint a versenyképes termelés elengedhetetlen alapfeltételét. Javaslatot tettem földhasználati zónarendszer kialakítására, amely maximálisan figyelembe veszi a különböző régiók agrártermelési és nem-termelési típusú lehetőségeit. A koordináták lehatárolják a régió eltérő adottságú területeit. Az így kialakuló zónákban eltérő agrár- és vidékfejlesztési prioritásokat kell alkalmazni. Az információs rendszer segítségével – a talajadottságok alapján - elvégezhető a tájgazdálkodási körzetek lehatárolása is. Tájgazdálkodási körzetenként javasoltam az adott talajtani és meteorológiai sajátosságok mellett legeredményesebben termeszthető növények körét, valamint a növényi sorrendet, és a vetésforgót. Az egyes kistérségek optimális tájgazdálkodásának meghatározásához nélkülözhetetlen a nagyobb gazdasági környezet (megye, régió) növénytermesztése komparatív előnyeinek, illetve a termelés korlátainak pontos meghatározása. Foglalkozni kell az egyes növénytermesztési ágazatok jelenlegi helyzetével, az életképes és fenntartható növénytermesztési struktúra kialakításának elsődleges feladataival. A régiók közötti fejlettségi különbségek alakulását a természeti adottságok mellett jelentős mértékben befolyásolják az adott térség gazdasági jellemzői, a humán erőforrások minősége, a régió megközelíthetősége, és a helyi életminőséget meghatározó tényezők. A regionális különbségek ezen szempontok alapján értékelhetők. Az Észak-Alföldi Régión belül nagyok a térségi – társadalmi-gazdasági – fejlettségbeli különbségek, az egyes kistérségekben kritikus a népességmegtartó erő. Reális veszélyt jelent a térségi egyenlőtlenségek további növekedése a magas munkanélküliség, valamint az alacsony gazdasági aktivitás miatt, ezért a területfejlesztés kiemelt jelentőségű. A nem mezőgazdasági jellegű új munkahelyek teremtése, a vidéken élők életminőségének javítása, a vidéki területek népességmegtartó erejének növelése ellensúlyozhatják a negatív tendenciák erősödését. Az elmúlt években az Észak-Alföldi Régió kapta az országos területfejlesztési célokra előirányzott támogatások egynegyedét, mégis az egy főre eső GDP-je nem növekedett, hanem csökkent. A támogatások elosztásánál nem érvényesült kellő mértékben az addicionálás és koncentráció elve, legalábbis rövidtávon még nem éreztető hatásuk. Az elemzések során arról is információt kaptam, hogy először 2002-ben készült kimutatás arról, hogy összesen, a különböző tárcáktól, pályázatok útján milyen célra és mennyi támogatást kapott egy-egy kistérség. A monitoring rendszer is még csak most van kiépülőben, ezért csak évek múlva lesz átfogóan értékelhető ezek hatása, illetve eredménye. A régió számára kulcskérdés a regionális versenyképesség erősítése, melyhez következetes fejlesztés-politika alkalmazása szükséges. Legfontosabb a gazdaságfejlesztés, mely, ha jól működik maga után vonja a jóléti infrastruktúrák megteremtésének lehetőségét is. Fontos a feldolgozóipar, a beszállítói hálózatok fejlesztése, a jelentős tőkeszegénység enyhítésére külső források bevonása. A gazdaság szerkezetének átalakításában fontos szerepe van az agrárgazdaság fejlesztésének is, mert a régió adottságai, tradíciói és hosszú távú versenyelőnyei kedvezőek, ezért az EU-átlagnál magasabb arányt fog képviselni a gazdaságon belül. Az agrárszektor modernizációját elősegíthetik a piacra jutás támogatása, a minőségi agrárfejlesztés, a termelői-értékesítői együttműködések ösztönzése. A régió fejlesztésében rendkívül fontos a közlekedési és informatikai infrastruktúra, valamint a humánerőforrás fejlesztése. Összefoglalva a jövőben - a régió erősségeire építve - olyan következetes területfejlesztési politika megvalósítása szükséges, amely a regionális politika alapelveinek érvényesítésével a területfejlesztési támogatások leghatékonyabb felhasználását szolgálja, és megakadályozza a régió visszafordíthatatlan leszakadását, illetve elősegíti mielőbbi felzárkózását. SUMMARY In my Ph.D. thesis, through evaluating and assessing the objectives of European Union and domestic regional politics and the unique Hungarian characteristics, I have presented our progress of the past decades and what we could expect in the early years of the EU accession. I have evaluated the disparities of the Northern-Plains Region, the reasons of underdevelopment and as result I have made suggestions for possible alternatives to ensure sustainable development in the region. The May 1st, 2004 date of our European Union accession is the result of a long historical process and also the beginning of a long historical process. The historical roots of Hungary have a great influence on the regional situation, which date straight back to the founding of the state. Following the Peace Treaty of Trianon, that ended the I. World War, Hungary was grappling with severe political, economic and social crisis and was hoping to get a territorial revision thus did not establish regional politics within the country. The next period was of state socialism, and „regional development” was always present on a political level. Regional- and settlement development got into a new era in 1990. During the change of regime, settlements had to face their low standard of competitiveness. The joint effect of the lack of capital and the crisis situation has reflected on the deficiencies of our regional development politics. I have examined the opportunities of European Union accession in the reflection of this special historical condition, where I have concentrated on the regional characteristics of the Northern Plains Region and especially on the issues of agricultural land use. The most important aspiration of European Union regional politics is to mitigate inequalities. Based on the principles of solidarity, equity and justice, the development of regions is the most important strategic objective of the Community. Hungary – as a full member of the EU – will have new opportunities to develop the disadvantaged regions such as the Northern-Plains Region. In the framework of EU development programming, the beneficiary regions are specified for seven years ahead, since the budget cycles lasts for seven years. During the evaluation of Hungarian agricultural conditions and agricultural land use, it can be stated that our most important natural resource is soil. The basic natural resources of agricultural production (labour force, tools, soil) mean an exploitable, comparative advantage for the whole national economy and thus for the rural population even with varying composition. According to statistical data, 83% of the total 9,3 million hectares is arable land, 63% of which is under agricultural cultivation and about 50% of this is utilized as ploughland. The agricultural nature of our country is also confirmed by the fact that half of the population lives in villages and small towns. The GDP share of the sector reduced to less than third of the original figure and the number of employed have also reduced by about two thirds, between 1990 and 2000. The agricultural sector is the only one from all production sectors that improved the fiscal balance of the country by ensuring lasting positive balance. Nowadays, the share of Hungarian agricultural production from the gross domestic product is surprisingly low. Its role in national economy and social structure is a lot more significant despite of this. Hungary, with its present low agricultural production capability, has signed the Accession Treaty in Copenhagen – on 13th December, 2002, - according to which, we have joined the European Union on the 1st May, 2004. With the awareness of present situation, it is necessary to execute the specific tasks immediately, in order to combat problems arising from economic handicap. The only realistic objective for the future is to establish an export oriented and sustainable agriculture. In Hungary, the land area utilized for agricultural purposes has decreased significantly in the past century – during the deployment of infrastructural establishments. The use of land and conditions of ownership have been transformed by three land reforms, that contained many contradictions in its objectives and consequences, in the past fifty years. These changes have set back the aligned development of agriculture, land ownership and land use. The aim of the regime change, in the beginning of the 1990’s, was to radically change the conditions of ownership and to re-establish private ownership. The result of the transformation was a frittered, intransparable ownership structure and 86% of all arable land is in private ownership now. The ratio of viable farms providing a safe livelihood is still very low, even 12 years after the change of ownership. There have not been significant changes regarding sowing structure in past 10 years in Hungary, though the size of agricultural areas have decreased in all sectors (excluding maize) compared to the period prior to the change of regime. During the evaluation of the small regions in the Northern-Plains Region we can state, that the most important natural resource is soil, thus from the aspect of agricultural development it plays a vital part in strategical planning. In all three counties of the region, the ratio of the agricultural sector exceeds the national and European Union average, and its share from the GDP is the highest in this region. The average “gold-crown” value (15,32 AK) of the agricultural area lags behind the national average (18,15 AK). The ratio and number of agricultural enterprises with poor capital resources is high. The natural conditions are variable and in case of some agricultural (e.g.: fruit, sugar beet, tobacco, sunflower, potato) and food products the conditions and production experiences are outstanding. The land use of the region have to be adjusted to the conditions and production-retail cooperations have to be established among agricultural producers urgently as an essential precondition of competitive production. I have made suggestions for the application of land use zone system, which considers the agricultural and non-production potentials of different regions, and categorizes the different areas of the region along these coordinates, thus applying different agricultural- and rural development priorities in the zones. The identification of landscape zones can be done with the help of an information system on the basis of soil conditions. On the basis of landscape zones, I have made suggestions regarding the type of crop rotation and series of plants, that could be cultivated with the best results. In order to determine the optimal landscape managemet of specific small regions, it is essential to accurately define the comparative advantages of plant production in the greater economic environment (county, region) as well as the limitations of production. The present conditions of specific plant production sectors have to be dealt with along with the primary tasks of establishing a viable and sustainable plant production structure. The differences among regions regarding development are significantly influenced by natural conditions, economic characteristcis of the specific region, the quality and quantity of human resources, the accessibility of the region and factors influencing the standard of living. The regional differences can be evaluated on the basis of these. Within the Northern-Plains Region the differences – social-economic – are great and the ability to keep the population here is critical. Increasing regional inequalities is a real danger thus regional development is of outstanding startegical importance. The establishment of non-agricultural workplaces, and regulations aimed at improving the living standards of rural population in the interest of keeping people in this region can compensate for strengthening negative tendencies. In the past years, the Northern-Plains Region has received the quarter of the fundings set aside for regional development objectives. However, the GDP per capita has decreased rather than increased. During the distribution of funds, the principles of additionality and concentration did not prevail or at least not in the short run. During the evaluations, I have received information that a detailed breakdown of fundings for the specific regions was only prepared in 2002 for the first time. The monitoring system is only being established, thus its result and effect will only be apparent years from now. The strenghtening of regional competitiveness is of key importance and it requires consistent development politics. Economic development is the most important, which – if operates well- includes the possibilities of establishing welfare infrastructures as well. The development of the processing industry and supply networks as well as involving outside sources to ease the lack of capital are all important. Developing agriculture plays an important role in the transformation of economic structures, since due to the characteristics of the region, the traditions and long-term competitive advantages it will represent a ratio in the economy greater than the EU average. The modernisation of agricultural sector can be promoted by supporting accession to the market, quality agricultural development and assisting production-retail cooperation. The development of transport and IT infrastructure along with human resource development are significantly important in the development of the region. In the future – based on the strengths of the region – such a consistent regional development policy is required, which serves the interest of efficient regional development fund utilization and prevents the irreversible setback of the region while promoting our endeavours to catch up with the rest of the EU by validating the basic principles of regional development politics.Tétel Szabadon hozzáférhető Trichoderma gombák faj- és törzsspecifikus gliotoxintermelő képessége(2004) Harcz, Péter; Kövics, György; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Korlátozottan hozzáférhető Trichoderma gombák faj- és törzsspecifikus gliotoxintermelő képessége(2004) Harcz, Péter; Kövics, György; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÁS Ebben a munkában Trichoderma törzseket vizsgáltunk, hogy jobban megismerjük a gliotoxin termelésük sajátosságait, illetve, hogy áttekintsük a gliotoxint termelő gombák taxonómiai helyét a Trichoderma nemzetségen belül. Szintetikus és komplex tápleveseket hasonlítottunk össze a táplevesben növekvő gomba gliotoxintermelése és szárazanyaggyarapodása szempontjából. Eredményeink azt mutatták, hogy a T. virens törzsek statisztikailag igazolhatóan intenzívebb micéliumnövekedést és magasabb gliotoxin-termelést mutattak a trofofázis ideje alatt 2 %-os maláta táplevesben, mint szintetikusban. A nagy mennyiségű gliotoxint termelő törzsek esetében gliotoxin szintézise kezdetben a biomassza növekedésével párhuzamosan fokozódott, majd hirtelen lelassult. Kilencvenhat, gliotoxin-termelő képesség céljából tesztelt Trichoderma törzsből mindösszesen tíz (10,4 %) törzs esetében tapasztaltunk gliotoxin termelést folyadékkultúrában. A tíz törzs a Trichoderma (syn: Gliocladium) virens fajt képviselte, a törzsgyűjteményekben szereplő fajmeghatározás alapján. Eredményeinkből azt a következtetést vontuk le, hogy a gliotoxin termelés a T. virens faj sajátsága, de ugyanakkor gliotoxint nem termelő T. virens törzseket is találtunk, ami a gliotoxintermelés képességének változatosságát mutatja a fajon belül. Továbbá, a gliotoxintermelés kinetikájában eltéréseket tapasztaltunk a termelő törzsek között is. Míg a nagy mennyiségű gliotoxint termelő törzsek esetében a termelés optimális időszakának az inkubáció 48-64. óra közötti intervalluma tűnt, addig a kis mennyiséget termelő törzsek ez időszakban nem, vagy alig termeltek giotoxint. A törzsek genetikai polimorfizmusának alátámasztására RAPD PCR analízist alkalmaztunk, hogy a véletlenszerűen összeállított primereket használva, az amplifikált sávok jelenlétét fenológiai analízissel értékeljük. A PCR amplifikáció analízisének eredményei összefüggést mutattak a gliotoxintermelés meglétével, a nem termelő izolátummnál ugyanakkor az RAPD PCR megközelítéssel nem tudtuk elkülöníteni a nagy mennyiségű gliotoxint termelő törzseket. A gliotoxin mennyisége nem korrelált a fenológiai analízis eredményeivel. Eredményeink azt mutatják, hogy a morfológiailag és gliotoxintermelő képességben egyaránt heterogén T. virens törzsek az ITS szekvenciájuk alapján egymástól nem különíthetők el. Más, a T. virens faj esetében specifikusabb DNS szakasz felszaporítása esetleg célravezetőbb lehet az egyes izolátumok elkülönítésénél. Konfrontációs antagonizmus tesztet végeztünk a T. virens (antagonista) és Rhizoctonia solani (patogén) gombák szembeoltásával, maláta-kivonat tartalmú agaron. A patogén és az antagonista sugárirányú telepnövekedését mértük, majd ebből következtettünk a gátlás mértékére, illetve a gátlás, illetve a gliotoxin-termelés ismeretében a gliotoxin antagonizmusban betöltött szerepére próbáltunk következtetni in vitro. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a gliotoxin-termelő T. virens törzsek gliotoxin produktuma nem állt összefüggésben az antagonizmus-teszt eredményeivel.Tétel Szabadon hozzáférhető Kísérleti területek egyenletes tápanyag kijuttatásának műszaki feltételei(2004) Hagymássy, Zoltán; Csizmazia, Zoltán; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÁS Hazánkban a szántóföldi kisparcellás kísérletek során a műtrágyaszórás gépesítése általában nem megoldott. Különösen igaz ez azoknál a kísérleteknél, ahol az egymást követő parcellákra különböző mennyiségű és hatóanyag tartalmú műtrágyát kell kijuttatni. Ennek a legtöbb helyen kézi úton végzett munkaműveletnek a gépesítésére kívántam megoldást adni. Elsőként egy FIONA/1.5 parcella-műtrágyaszóró gép munkaminőségi vizsgálatait végeztem el. Kimutattam az adagolás egyenlőtlenségének, szórásegyenlőtlenségének hibáit. Megállapítottam működésének hiányosságait. A vizsgálatok alapján szerzett ismeretek és a megfogalmazott célok alapján megterveztem és elkészítettem egy új parcella-műtrágyaszóró gépet. A fejlesztett parcella-műtrágyaszóró gép, különböző mennyiségű és összetételű műtrágyát képes az egymást követő parcellákra kijuttatni anélkül, hogy közben megállna. A berendezés végighaladva a parcellán, az előre kimért műtrágyamennyiséget juttatja ki, maradék nélkül. A parcellánként szükséges mennyiségű és összetételű műtrágyát, számozott dobozokban lehet előkészíteni. A kisparcellás műtrágyaszóró gép vontatható traktorral, ilyenkor a gépkezelő a traktor és a szórógép között kialakított ülésen ül. A műtrágyaszóró gép tolható kézzel, vagy üzemeltethető parcella traktorral. Munkaszélessége 1,5 m-ig fokozatmentesen állítható, a parcellahossz fokozatokban és fokozatmentesen is szabályozható. A fejlesztett gép előnyei: különböző összetételű műtrágyák kijuttathatók vele, érzéketlen a szemcsék alakjára, méretére, kis mennyiségek is biztonságosan kijuttathatók a géppel és a parcellára kijuttatott műtrágya mennyisége rendkívül pontosan beállítható. A fejlesztés során fontos volt, hogy a tervezés megfelelő elméleti alapokra helyezve történjen, ezért a tervezett műtrágyaszóró gép fő részegységeit (osztókúp, fogazott hevederes kiosztó, rotációs szétosztó) külön-külön vizsgálatok alá vontam. 1. Kimutattam az osztókúp beállításának fontosságát. Meghatároztam a maximálisan megengedhető eltéréseit (vízszintesség = 2-3º, egytengelyűség = 0,2-0,3 mm). 2. A tervező munka gyorsabbá és pontosabbá tételéhez kifejlesztettem egy-egy elméleti módszert az osztókúp és a beöntő tölcsér egytengelyűségének vizsgálatához és az osztókúp szögeltérés hatásvizsgálatához. Mindkét módszer egy-egy számítógépes matematikai program, amellyel modellezni lehet az egytengelyűség és a szöghelyzet hibájának hatását az osztókúp szétosztási egyenlőtlenségére. A matematikai módszerek az osztókúp tervezésekor nyújtanak segítséget. 3. Kimutattam a rotációs szétosztó fordulatszáma és szétosztási egyenlőtlensége közötti összefüggést, műtrágyák kijuttatása esetén. Meghatároztam az optimális beállítását (n=1000 150 1/min) (CV=2,6-4,3%). 4. Kifejlesztettem egy eddig még nem alkalmazott műtrágya kijuttató egységet (két oldalon fogazott heveder). A talajkerékhajtású heveder belső fogazása a csúszásmenetes járás miatt szükséges a külső fogazás pedig azért, hogy a heveder lassú mozgása közben a műtrágyaszemcsék ne mozduljanak el a helyükről. Bizonyítottam, hogy szoros összefüggés van a hosszirányú eloszlás és a heveder fogparaméterei között. Modellkísérletetekkel meghatároztam a vizsgált műtrágyákhoz az optimális értékét (fogosztás = 3-4 mm). 5. A műtrágya keresztirányú elosztásának egyenletesebbé tételére oszlató-ütköző lemezt alkalmaztam. Meghatároztam a lemez szögének hatását a szórás egyenlőtlenségre és megadtam az optimális beállítását (65-75º). A fejlesztett parcella-műtrágyaszóró gép jellemzőiről munkaminőségi vizsgálatokkal győződtem meg. 1. Bizonyítottam, hogy a fejlesztett berendezés a műtrágya mennyiséget nagyságrendekkel pontosabban szórja ki, mint a vizsgált folyamatos működésű géptípus. A kedvező adagolásegyenlőtlenség - (efejlesztett gép=0,28-0,42%), összehasonlítva a FIONA/1.5 szóró gépével (eFiona/1.5=4,8-7,6%), - a berendezés alapelvéből következik. 2. Kimutattam, hogy a gép keresztirányú szórásegyenlőtlensége (CVszakaszos=19,5-22,1%) kisebb, mint a kézi szórásé (CVkézi szórás=60-72%) vagy a vizsgált FIONA/1.5 folyamatos működésű géptípusé (CVFiona/1.5=24-26%). 3. Bizonyítottam, hogy a kísérleti parcella-műtrágyaszóró gép kedvezőbb szórási jellemzőkkel rendelkezik a parcella elején és végén, mint a kúpos rendszerű parcella gépek. SUMMARY In Hungary mechanization of fertilizer distribution during field small plot experiments is not solved. It is especially valid for those experiments where different amount of fertilizer with varying agent content is to be distributed to subsequent plots. I seek to find a solution for mechanization of this operation which is mostly executed manually. As the first step my purpose was to convert the FIONA Plot Fertilizer Drill/1.5 plot fertilizer distributor that was available for row distribution and improve the unevenness of spreading. Because of deficiencies in the choice of plot fertilizer distributors and the demand on behalf of researchers I designed and built a plot fertilizer distributor that dispenses different amount precisely on each plot. I consider it to be my important task to set the design work on proper theoretical basis, therefore I aimed at making separate examinations with each main part before designing and building the fertilizer distributor. 1. I elaborated a theoretical method by which the effect of the alignment fault of the cone dispenser and the feeding funnel on evenness of spreading can be modelled. I made a computed approximate model by which the effect of the cone dispenser angle fault on evenness of spreading can be simulated. Based on the findings gained by the two approximate models the optimal measures, settings of the cone dispenser can be determined. 2. I pointed out that even slight eccentricity (0.25-0.5 mm) and some degrees of angle deviation (2-3°) can also significantly increase the unevenness of spreading. 3. I determined the effect of the dispensing baffle plate angle on the unevenness of spreading and found the optimal setting (65-75°). 4. I revealed the correlation between the rotating dispenser’s working speed and unevenness of spreading in case of dispensing fertilizers. I determined its optimal setting (n=1000+150 l/min) (CV=2.6-4.3%). 5. I proved that there is close correlation between the longitudinal distribution and the cog dimensions of the conveyor, and I determined its optimal setting (cog spacing=3-4 mm). My research targets included making work quality examinations with different fertilizers with the prepared experimental fertilizer distributor. 1. I pointed out that the discontinuous working principle ensures more accurate and even distribution of fertilizer than the machine with continuous working principle or the manual spreading (u discontinuous= 0.28-0.42%) (ucontinuous=4.8-7.6%) (CVdiscontinuous =19.5-22.1%) (CVmanual spreading=60-72%) (CVcontinuous=24-26%). 2. I proved that the deviation of spreading is limited to the shortest path at the beginning and end of the plot with the developed conveyor distributor compared to the cone dispenser type of plot machines.Tétel Csak a leíró adatok érhetők el A művelés hatása a talajok rögképződésére és a rögaprítás energetikai összefüggéseire(2005) Virág, Sándor; Grasselli, Gábor; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Tessedik Sámuel Főiskola--SzarvasTétel Korlátozottan hozzáférhető Röpítőtárcsás műtrágyaszórógépek fejlesztésének alapösszefüggései(2005) Kőkuti, Attila; Csizmazia, Zoltán; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Korlátozottan hozzáférhető Műtrágyaszemcsék fizikai jellemzői és mozgásuk elemzése(2005) Battáné Gindert-Kele, Ágnes; Csizmazia, Zoltán; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskolaÖSSZEFOGLALÁS A kutatásban a mérőcsarnokban végzett műtrágyaszóró vizsgálatokat részben kiváltották a tárcsa közelében elhelyezett felfogó cellák alkalmazásával. A fejlett elméleti modellekkel kúpos röpítőtárcsák, ferdén elhelyezett lapátokkal is leírhatók. Ennek ellenére, csak a kényes paraméterekre kísérletileg optimált modell ad valósághű szórásképet. A szórásképet elvileg a kijuttató gép mechanikai sajátságai és a szemcsék fizikai jellemzői határozzák meg. A számítógépes modellezéssel a jövőben csökkenthető a költséges vizsgálócsarnokok kísérleti alkalmazása. Sok kísérleti eredmény felhasználásával a tanuló algoritmusok is megfelelően becsülhetik a várható szórásképet. Különböző fizikai elven működő érzékelőkkel lehet jellemezni a tárcsát elhagyó részecskeáramot. Az utóbbi módszereket gyors ballisztikai elemzéssel kombinálva „on line” szabályzott módon, helyspecifikusan lehet kijuttatni a kívánt tápanyagot. Kidolgoztam a röpítőtárcsás műtrágyaszórók elméleti szórásképének meghatározására alkalmas módszert, amelynek bemenő adatai a szemcsék fizikai és kezdeti kinematikai jellemzői. Az egyes szemcsék levegőben történő repülésének elemzéséhez a Kármán-féle hodográfos módszert elhanyagolások nélkül valósítottam meg. A pályaszámítások alkalmasak nagyszámú részecske mozgásának követésére és ezekből kiindulva a sugárirányú szórási hisztogram, a kereszt- és haladási irányú szórási kép előrejelzésére a mozgó szóróberendezés mögött. A módszer kipróbálásához - a hazánkban is használatos műtrágyákon végzendő számításokhoz - statisztikailag jelentős számú szemcse aerodinamikai, geometriai, tömeg és sűrűség jellemzőjét mértem meg. A vizsgálatokhoz a Géptani Tanszéken rendelkezésre álló illetve az általam fejlesztett mérőeszközöket használtam. Műtrágyaszemcsék légellenállási tényezőjének méréséhez új, folyadékos ejtőcsöves módszert dolgoztam ki, amely egyszerűbb, olcsóbb és pontosabb mint a korábbi módszerek. Ömlesztett anyagok térfogat-és sűrűség méréséhez kiterjesztettem a Mester-Sitkei féle légpiknométer alkalmazását. A hazai gyakorlatban gyakran használt ötféle műtrágya fontos halmaz tulajdonságait (nedvességtartalom, szitás mérettartományok, sűrűség, térfogattömeg, porozitás, felületi súrlódás, rézsűszög, belső súrlódás) meghatároztam és elemeztem. A röpítőtárcsán kialakuló szemcsemozgás körülményeinek megfelelő terhelés mellett az elmozdulás illetve a terhelés függvényében határoztam meg a súrlódási paramétereket. Az általam vizsgált műtrágyák egyes fizikai tulajdonságait (méret, tömeg, elutriátoros lebegtetési sebesség) 250 elemű mintákon szemcsénként mértem meg. Az adatokból többek között szemcsénként határoztam meg a sűrűséget és a légellenállási tényezőt. A mért paraméterek közül a CD alaktényező jól korrelál a gömbalakúsággel. Bizonyítottam, hogy a repítési távolság jó gömbalakúságú műtrágyák esetén típustól függetlenül a szemcseátmérő reciprokával arányosan csökken. Pályaszimulációkkal igazoltam, hogy hasonló alaktényezőjű szemcsék esetén a szemcseméret reciprokának a logaritmusa - igen széles mérettartományban - másodfokú függvény szerint adja a repítési távolságot. Az eredmények biztatóak abból a szempontból, hogy a precíziós szántóföldi alkalmazásoknál a repülő szemcsék méretéből és sebességéből - ballisztikai számítás nélkül - azonnal jósolható lesz a becsapódási hely. A számítások szerint a műtrágyák fizikai tulajdonságaitól függ a várható szóráskép egyenletessége. Értelmeztem a különböző műtrágyák eltérő szórásképére vonatkozó becsléseket, így az összetett műtrágya nagyobb szórásegyenlőtlenségét. Igazoltam, hogy a szokásos konstrukciókhoz képest a leválási sebesség, a tárcsa helyzet vagy a kúpszög további növelésével a repítési távolság nem növelhető ésszerű mértékben. A vizsgálatok során nyert nagyszámú adat és a szórásképek elemzése támpontokat ad az elérhető kijuttatási pontosságra, esetleg a műtrágya előállításának és a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gyártási technológiájának javítására. SUMMARY In the research, investigations in spreading halls are partly substituted with collection trays using compartments placed around the spinning disc. Recent theoretical models are able to characterize even conical discs with pitched vanes. However, high fidelity spreading patterns can only be predicted if sensitive parameters are experimentally optimized for the best fit. In principle, the spreading pattern is determined by the mechanical characteristics of the spreader and the physical properties of the fertilizer particles. The extent of the application of expensive spreading halls can be reduced by the application of computer modeling. Using learning algorithms and neural networks for the analysis of many experimental results spreading patterns can also be estimated properly. The particle stream leaving the disc can be characterized by sensors based on different physical principles. If the online measurements are combined with fast ballistic calculations the nutrients can be spread in a controlled, sitespecific way. I elaborated a computational method that is capable to calculate the theoretical spreading pattern from the physical properties of particles and their initial kinematic conditions. For the analysis of the particle flight in the air I applied Kármán’s hodograph method without neglections. These ballistic calculations are suitable to monitor the path of many particles and based on this, radial spreading histogram, longitudinal and transversal spreading patterns can be predicted behind the moving spreader. To test the method with the fertilizers used in Hungary, I measured the aerodynamical, geometrical, mass and density parameters for a large number of particles. For these investigations I used the equipments available at the Department of Machinery or the tools developed by myself. I elaborated a new, petroleum filled, descent pipe method to measure the air resistance factor of fertilizer particles. The new tool is simpler, cheaper and more accurate than conventional methods. For the measurement of the volume and density of bulk fertilizers I extended the range of application of the Mester-Sitkei air picnometer. For the same five type of fertilizers I measured and analyzed their bulk properties: humidity, size measured by sieves, solid density, bulk density, porosity, surface and inner friction and repose. Friction properties were determined as a function of displacement or load similar to the conditions of working spinning discs. The physical properties per particle (size, mass, floating velocity in air channel) were obtained on samples of 250 elements. From these data the density and air resistance factors per particle were derived. Among the measured parameters the CD drag coefficient is in good correlation with particle’s sphericity. I proved that the casting distance is decreasing as a function of the reciprocal radius of the particles - independently of fertilizer type – supposed that particles have good sphericity. It was also proved by path simulations that the logarithm of the reciprocal radius of the particles is a quadratic funcion the casting distance in a wide size range. The results are encouraging from the point of view that for precisional agricultural applications the impact points on the soil will be immediately predictable from the size and velocity of discharging particles - without any ballistic calculations. The large amount of data obtained and the analysis of spreading patterns in this study gives hints for the limits of the precisional spreading and potentially for the improvement of fertilizer production and manufacturing technology of spreaders.Tétel Szabadon hozzáférhető Az alternatív talajművelési rendszerek eredményességének vizsgálata(2005) Sulyok, Dénes; Rátonyi, Tamás; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető Az Észak-alföldi régió gyümölcstermesztésének elemzése(2005) Harsányi, Gergely Zsolt; Nyéki, József; Interdiszciplináris: agrártudományok és természettudományok doktori iskola; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--ÖSSZEFOGLALÁS Doktori értekezésemben elemeztem a régió gyümölcstermelésének jelenlegi helyzetét, és a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve vizsgáltam a fejlesztés lehetséges irányait a jövőre nézve. Feltártam és értékeltem azokat a makrogazdasági adatokat, melyek alapján megállapítottam a mezőgazdaság és azon belül a gyümölcstermelés kiemelkedő szerepét. Ezek alapján elmondható, hogy Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a termőföld. A termeléshez szükséges további erőforrások, a munka és eszköz megfelelő kombinációjával komperatív előnyt jelenthet az Észak-alföldi Régió számára. Az Észak-alföldi Régió hazánk egyik legelmaradottabb térsége, így a fejlesztése kiemelkedő politikai cél. A gazdasági ágakat elemezve látható a régióban a mezőgazdaság fontos szerepe, s az is megállapítható, hogy az iparnak és a tercier szektornak csak alternatív jövedelemképző szerepe lehet a jövőben is. Ezért tehát fontos, hogy a régió fejlesztését szolgáló Európai Uniós és hazai források közvetlenül vagy közvetve, de a mezőgazdaság fejlesztését és versenyképességét javítsák. Vizsgáltam a XX. század azon jelentősebb folyamatait, melyek döntő hatással voltak a mai helyzet kialakulására. Fontosnak tartom megemlíteni az alma részesedésének túlsúlyát, mely a régióban több mint 60%, s azon belül is megtermelt mennyiség jelentős részét képezi a Jonathan fajta. Gondot okoz az ágazatnak a termesztéstechnológia korszerűtlensége és a műszaki-technikai színvonal rossz helyzete. Az utóbbi hiányosságok a régióban termelt összes gyümölcsfaj esetében elmondhatók. A rendszerváltást követően rövid időn belül megszűntek a KGST piacok, mely már maga is válságba sodorta az ágazatot. Tovább nehezítette a helyzetet a termelő szövetkezetek gyors felbomlása, és a kárpótlás, melynek következtésben a birtokszerkezet felaprózódott. Ehhez hozzájárult a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar válsága és privatizációja. Ezek együttes hatásaként egy napjainkig tartó általános tőkehiányban szenved az ágazat. Napjaink fejlesztési irányát az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program foglalja össze. Ez céljaiban és prioritásában is tartalmazza azokat az elemeket, melyek versenyképessé tehetik az ágazatot. Dolgozatomban elemeztem Magyarország gyümölcstermelését és statisztikai adatokkal rámutattam az Észak-alföldi Régió kiemelkedő fontosságára az ágazatban. Az ország összes gyümölcsterületének közel 40%-a helyezkedik régiónkban. Kiemelkedően fontos a szerepe az alma-, a meggy-, a szilva- és a diótermelésnek. Ezek mellett jelentős mennyiségben termelünk bogyós-gyümölcsűeket is. A szakirodalom áttekintése után komplex javaslatot tettem a régió gyümölcstermelésének fejlesztésre. Az egyes gyümölcsfajoknál külön-külön elemeztem a fejlesztés lehetséges irányait. A sikeres termelés kulcsa a gondosan kiválasztott mikrokörnyezet kiválasztása. Figyelemmel kell lenni a talajadottságokra, az éves csapadékmennyiségre, a napsütéses órák számára, a tavaszi-fagyok és a jégeső gyakoriságára. Ezek alapján kell dönteni olyan technológiai beruházásokról, melyek a kiegyensúlyozott termelést biztosítják. Ezen túlmenően figyelemmel kell lenni az optimális közgazdasági környezetre is. Dolgozatomban megállapítottam, hogy az Észak-alföldi Régió e szempontokat figyelembe véve kiválóan alkalmas gyümölcsök termelésére. Az Észak-alföldi Régió faj- és fajtaszerkezetét elemezve a következő megállapításokat tettem. Az előzőekben említettem az alma kiemelkedő szerepét és azon belül a Jonathan fajta túlsúlyát. E mellett fontos szerepe van még a Red Deliciousnek és Golden Deliciousnek. Ezen túlmenően megállapítottam, hogy az ültetvény-rotáció nincs egyensúlyban. A húszéves és az idősebb ültetvények aránya eléri a 60%-ot, melyen minőségi almatermesztés nem lehetséges. A körte termelése régiónkban nem jelentős, korösszetétel szempontjából hasonlóakat állapítottam meg mint az almánál. Csonthéjasok közül a meggy dominanciája mutatható ki. Fejlesztésénél azokra a fajtákra kell összpontosítani, melyek június 25. és július 5. között érnek. Az alma termelésénél a nagy térállású hagyományos koronaforma a meghatározó. Így művelik jelenleg az ültetvények több mint 50%-át. Értekezésemben megállapítottam, hogy almatermesztésünk hosszú-távú jövőképéhez a modern koronaformák alkalmazása elengedhetetlenül fontos. Véleményem szerint e formák terjedésének fő gátját az alacsony földárak jelentik. Előnyei a hektáronkénti nagyobb tőszámban, a gyorsabb termőre fordulásban, az élőmunka fajlagos költségének csökkenésében és a hatékonyabb betakarításban rejlenek. A hagyományos művelési mód dominanciája minden gyümölcsfajnál megállapítható. Az intenzív termelésnek a régióban azoknál a fajoknál van jövője, ahol a gépi betakarítás lehetősége kizárt. Így az alany, fajta és művelési mód megválasztásánál elsősorban az előállított termés célpiacából kell kiindulni. Amennyiben a feldolgozó ipar számára termelünk, úgy a költségek csökkentése érdekében a gépi betakarításra kell kialakítani az ültetvényt, mely megfelelő térállást, alanyt és koronaformát igényel. A frisspiacra való termelés során a nagytőszámú intenzív ültetvények kialakítására kell törekedni. Ezeket a szempontokat a beruházás során kell figyelembe venni. Vizsgáltam azokat a termesztéstechnológiai elemeket melyek nélkül megfelelő minőségű és terméshozamú ültetvény kialakítása nem lehetséges, mint a talajművelés és tápanyag-gazdálkodás, metszés és azt kiegészítő eljárások, termőfelület és termésszabályozás, öntözés és betakarítás. Ezek közül a jövőben az öntözés és a termésszabályozás szerepe értékelődik majd fel. Az Észak-alföldi Régióban az ültetvények 87,5%-a nincs berendezve öntözésre, és 3,3%-án ugyan van de, nem használják. Az öntözés alacsony színvonala a magas bekerülési értékben keresendő, melynek költsége hektárokként 1,2-1,4 millió forintot is elérheti. A termésszabályozásnak a kiegyensúlyozott termelés biztosításában van kiemelkedően fontos szerepe. Ezekre elsősorban azért van szükség, hogy a termelő nagy valószínűséggel tudjon előre tervezni valamint, hogy kiegyensúlyozott termésmennyiséggel folyamatosan meg tudjon jelenni a piacon. Megvizsgáltam azoknak a technológiáknak az előnyeit és adaptálási lehetőségeit, melyek mára elterjedté váltak a fejlett mezőgazdasággal és gyümölcstermeléssel rendelkező országok körében, így az integrált- és ökotermelést. Az integrált termeléssel úgy állítunk elő jó minőségű és versenyképes gyümölcsöt, hogy a termelés során a felhasznált kemikáliákat a minimálisra csökkentjük. A biogyümölcs termelése során a kemikáliák alkalmazását teljesen kizárjuk. A jövőben az így termelt gyümölcsnek a jelentősége növekedni fog az egészségtudat fejlődésével. A gyümölcs értékesítését is nagyban meg fogja könnyíteni, ha a termelő igazolni tudja, hogy minimális szinten alkalmazott vegyszereket, s így a termék mentes a szermaradványoktól. Elemeztem a szüret, a tárolás és az áruvákészítés helyzetét. A betakarítás hatékonyságát növelni kell a korszerű koronaformák és a gépi-betakarítás alkalmazásával. Tárolókapacitásunk kevés, korszerű hűtőtárolók építése kiemelt feladat ahhoz, hogy az ágazat hosszútávon jelen lehessen a hazai és külföldi piacokon. A jövedelmezőség javítása érdekében a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítása a cél. Vizsgáltam a hazai és nemzetközi piacokat. A belföldi piacon növelni kell a fogyasztást, s a vásárlókat arra kell ösztönözni, hogy ezen az erősen versenyző piacon a hazai termékeket részesítsék előnyben. A vásárlási szokások az elmúlt időben megváltoztak, melyhez a hazai termelők még nem tudtak sikeresen alkalmazkodni. Ez a feladat elsősorban termelői értékesítési szervezetekre hárul majd. A nemzetközi piacok tekintetében Németország szerepe kiemelkedő. Az almaágazat fejlesztése érdekében fontos lenne a keleti piacokra való visszatérés. Ezért korlátozott mennyiségben ugyan, de fontos lehet a Jonathan fajta megtartása, ez ugyanis ismert az keleti piacokon és egyfajta „nosztalgia” érzés van iránta. Ezt kiválóan fel lehetne használni a piacépítéshez. Valószínű, hogy a korábbi színvonalon nem fogunk tudni értékesíteni, de folyamatos piacépítéssel jelentős mennyiséget lehetne exportálni. Elemeztem a gyümölcstermelés jövedelmezőségét, ahol a nehézségek fő okát a földpiac hiányában, a támogatások szerény mértékében állapítottam meg. Jelenleg a termelők nem képesek olyan hektáronkénti terméshozamot és minőséget produkálni, mellyel megállnák a helyüket a hazai és nemzetközi piacokon, ebből eredően a kellő jövedelem és árbevétel hiánya miatt nem tudják a szükséges beruházásokat elvégezni, mely a siker záloga lenne. Megvizsgáltam az agrárolló alakulását Magyarországon és arra a megállapításra jutottam, hogy a gyümölcsök termelői árindexe kevésbé növekszik, mint a mezőgazdasági termékek árindexe. Ennek oka, hogy a legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcsünk az alma, melynek döntő hányada hasznosul a rendkívül alacsony áron vásárló feldolgozóiparnál. Ezen a tendencián már azért is változtatni kell, mert Kína rohamosan növekvő almatermésével, melyet szintén léként és sűrítményként hasznosít nagyban csökkent a világpiaci árakat. Így az ágazat jövedelmezősége még tovább romolhat. Magyarország legjobb exportlehetőségekkel a meggy terén rendelkezik, ugyanis jó adottságaink vannak és kiváló fajtáink. Az ágazat fejlesztése érdekében növelni kell a termelés hatékonyságát, mely a birtokméret növekedésével illetve a fajlagos költségek csökkentésével érhető el. A régióra jellemző többi gyümölcsfaj közül a piacok igényeinek az elemzésével adtam meg a fejlesztés fő irányait. Ezt követően átfogóan elemezetem az eddig feltárt megállapításokat, és régióra nézve kerestem a fejlesztés lehetséges irányait. Ebben a SWOT elemzés volt a segítségemre, melyben meghatároztam az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a veszélyeket és együttesen értékeltem azokat. Legfontosabb versenyelőnyük az Európai Unióval szemben, hogy a termelés költségei relatíve alacsonyak az Unió fejlett gyümölcstermő országaihoz képest. A modern intenzív ültetvények elterjedésével hatékonyan vehetnénk fel a versenyt Olaszországgal, Franciaországgal. A termelési költségek alacsony színvonalát jól ki lehetne használni a keleti piacokon is, melynél újabb előnyt jelent, hogy a piacok közelebb helyezkednek el hozzánk. A gyümölcstermelés fejlesztése igen fontos eleme lehet a területfejlesztésnek is. Magyarországon a vidék számára mindig is meghatározó jövedelemszerzési forma lesz a mezőgazdaság. A gyümölcs termelése nagy élőmunka-felhasználású és ebből kifolyólag magas hozzáadott értéket képvisel az előállított termék. Ahhoz, hogy valóban versenyképes legyen az ágazat egyszerre kell fejleszteni a termelés teljes folyamatában, mely jelentős anyagi terhet jelent a termelők számára. A versenyhátrány gyors leküzdéséhez nélkülözhetetlen az állam szerepvállalása. SUMMARY In my Ph.D. dissertation I analysed the current situation of fruit production and examined the possible directions of development while also taking international tendencies into account. I revealed and assessed those macro economic data which enabled me to identify the outstanding role of agriculture and fruit production in specific. Based on this, it can be said that soil is the most important natural resource of Hungary. The appropriate combination of labour and tool, the additional resources required for production can provide a comparative advantage for the North Great Plain Region. The North Great Plain Region is one of the most underdeveloped region in Hungary, so its development is a political objective. When analysing the economic sectors in the region, the important role of agriculture is obvious and it is also clear that the industry and the tertiary sector can only have an alternative income generating role in the future too. Therefore, it is important that the European Union and domestic regional development funds are directly or indirectly aimed at improving agricultural development and competitiveness. I examined the those important processes of the XX. century, which had a crucial impact on the development of current situation. I think the dominance of apple is important to mention, which makes up more than 60% in the region and a significant portion of this comes from the type Jonathan. The low technical standard of cultivation technology is a serious problem in the sector. These deficiencies can be detected with all fruit types produced in the region. After the change of regime the COMECON markets ceased within a short period of time which in itself resulted economic slump in the sector. The fast disintegration of agricultural cooperatives further aggravated the situation along with the compensation process which resulted in the property structure partition. The crisis and privatisation of the food processing industry also contributed to problems in agriculture. The joint effect of these factors lead to a general lack of capital that even lasts today. Current development directives are summarised in the Agricultural and Rural Development Operative Programme. This contains those elements with objectives and priorities that can make the sector competitive. In my dissertation I evaluated fruit production in Hungary and pointed out the outstanding importance of the North Great Plain Region in the sector base on statistical data. Almost 40% of Hungary’s total fruit growing area is located in our region. Apple, sour cherry, plum and walnut production have a significant role. Berried fruit production is also noteworthy in the region. After reviewing professional publications I made complex recommendation for developing fruit production in the region. I evaluated the possible directions of development for specific fruit types separately. The key to effective production is the carefully selected micro-environment. Soil characteristics, annual rainfall, daylight hours, spring frost and frequency of hail all have to be taken into consideration. Technological investments have to be made based on this in order to ensure balanced production. Beyond this, optimal economic environment also have to be taken into consideration. In my dissertation I have found that the North Great Plain Region is excellent for fruit production. When evaluting the type and variety structure of the North Great Plain Region I have made the following observations. I have previously mentioned the outstanding role of apple and especially the dominance of the Jonathan type, while Red Delicious and golden Delicious also have an important role. Beyond this, I have found that plantation rotation is not in balance. Plantations over twenty or more years old make up around 60%, where quality apple production is not possible. Pear production in our region is insignificant, and regarding age composition I have made similar observations than previously with apple. Among drupaceous fruits, the dominance of sour cherry can be detected. Developments have to focus on those types that ripen between the 25th June and 5th July. Wide, traditional foliage structure is dominant in apple production. Over 50% of plantations are cultivated like this. In my dissertation I have found found that the epplication of modern foliage structures is essential for the long-term perspective of our apple production. I think that one of the main obstacles for the widespread application of these forms is the low price of land. Its advantages lie in greater plant density per hectare, faster ripening, decrease in labour costs and more effective harvest. The dominance of traditional cultivation methods can be detected with all fruit types. Intensive production has a future with such types in the region where harvest with machinery is impossible. So in the selection of subject, type and cultivation method we have to focus primarily on the target market of the produced yield. If we are producing for the processing industry, then we have to establish the plantation for machinery harvest which requires suitable spatial distribution, subject and foliage structure. When producing for the frsh market, the objective should be the establishment of high plant density, intensive plantations. These aspects have to be taken into consideration during the investments. I have examined those production technology elements, which are essential for establishing a good quality and yield output plantation, such as tillage and nutrient management, pruning and supplementary methods, production surface and yield regulation, irrigation and harvest. Out of these elements, the role of irrigation and yield regulation will be valorized in the future. 87.5% of the plantations in the North Great Plain Region are not equipped for irrigation, while 3.3% are but it is not applied. The low standard of irrigation roots in the high historical cost, which can reach 1.2-1.4 million HUF per hectare. Yield regulation has an outstanding role in ensuring a balanced yield. This is primarily needed for farmers to plan with great certainty, so that with balanced yield quantities they can constantly be present on the market. I have examined the advantages and adaptation possibilities of those technologies, such as integrated and eco-production, which are widespread by now in countries with developed agriculture and fruit production. Integrated production means that good quality and competitive fruits are produced by minimising applied chemicals during production. In the production of biofruits, chemicals are completely eliminated. The significance of fruits, produced this way, will increase significantly with the development of health consciousness. The realization of the fruit will be enhanced if the producer can prove that applied chemicals were minimised therefore the product is free of chemical traces. I have analysed the situation of harvest, storage and product preparation. The efficiency of harvest has to be increased with the application of modern foliage structures and machinery harvest. Our storage capacity is limited and its development is of primary importance to ensure long-term presence on domestic and foreign markets. In order to improve profitability, the production of higher added valued products is the objective. I have examined domestic and international markets. Consumption on domestic markets have to be increased and consumers have to be urged to choose domestic products on this highly competitive market. Shopping habits recently have changed and domestic producers could not yet adapt to this succesfully. This task will primarily fall on marketing channel organisations. As for international markets, the role of Germany is outstanding. In the interest of developing the apple production sector, it would be important to return to eastern markets. The retaining of the Jonathan type, in limited quantities, could be important since it is known and recognised on eastern markets and there is a feeling of „nostalgia” for this type. This could be used well for building markets. We probably will not be able to market it at previous levels, but through continuous market development, significant quantities could be exported. I have analysed the profitability of fruit production, where primary problems include the limited amount of funds due to the lack of land market. Currently, farmers cannot produce such yields and quality per hectare, which would sustain their position on domestic and international markets, and due to the lack of appropriate income and profit, required investments cannot be made, which could ultimately ensure success. I have examined the formation of price indexes in agriculture and concluded that the production price index of fruits is increasing by a smaller extent than the price index of agricultural products. A reason for this is that apple dominates production, and a major portion of this is utilised in the processing industry at very low prices. This tendency has to be changed, mostly because China with its rapidly increasing apple production, which is utilised as juice and concentrate, decreases world market prices significantly. The profitability of the sector can worsen further. The best export opportunities of Hungary rely in sour cherry, due to good conditions and excellent types. In the interest of development in the sector, production efficiency has to be improved which can be achieved through increasing of property sizes and specific costs. I have provided the main directions of development by evaluating the requirements of markets for the other typical fruit types. Following this, I have made a comprehensive evaluation of previous statements and searched possible directions of development in the region. I relied on SWOT analysis, which enabled me to identify strengths, weaknesses, possibilities and dangers to assess them collectively. Our most important competitive advantage compared to the European Union is that production costs are relatively low especially compared to the developed fruit producing countries of the Union. With the widespread application of modern, intensive plantations we could effectively compete with Italy and France. The low standard of production costs could be utilised well on eastern markets, where another advantage would be the close proximity of markets. The development of fruit production could be an important element regional development as well. Agriculture will always be an important form of income generation in rural Hungary. Fruit production requires great deal of hand labour and therefore the produced product represents high added value. In order to ensure real competitiveness in the sector, the whole production process has to be developed which inflicts great financial burdens for producers. Active participation from the government is essential for combating competitive handicaps.Tétel Korlátozottan hozzáférhető The Regional Assistance System Of The Eu And The North Great Plain Region(2005) Nagy, Attila János; Sinóros-Szabó, Botond; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Nem ismert Agrár-környezetvédelmi indikátorok gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a szántóföldi növénytermesztésben(2005) Csókáné, Pechmann Ildikó; Tamás, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum