Kerpely Kálmán Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Mezőgazdaságtudományi Kar
Kerpely Kálmán Doktori Iskola
(vezető: Dr. Holb Imre)
Agrártudományi doktori tanács
D53
tudományág:
- növénytermesztési- és kertészeti tudományok
Doktori programok:
- Kertészeti tudományok
(programvezető: Dr. Holb Imre) - Növénytermesztési tudományok
(programvezető: Dr. Pepó Péter) - Növényi termékek élelmiszerbiztonsági és -minőségi értékelése
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Kerpely Kálmán Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 184)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető IN VIVO, IN VITRO környezeti tényezők hatásának vizsgálata főbb termesztett növényeink ivaros nemzedékének fejlődésére(2008-04-02T09:26:50Z) Tímár, Ilona; Barnabás, Beáta; Nagy, János; Tősér, IlonaKomplex összehasonlító vizsgálati eredményeket kaptunk az in vio és in vitro környezetben nevelt növények hím és női gametofitonjáról a kialakulástól az érett állapotig sejttani, szövettani, morfológiai, fejlődésdinamikai szempontok szerint az eltérő genomu, ploidszintű triticum fajokról, melyet teljessé tesz ezen fajok fiatal embrióinak morfológiai jellemzése. In planta vizsgálatainkban az elemzés során sikeres metszetsorozat készült a petesejt kezdeti fejlődésétől a receptív állapotú petesejtig, a fázisokat mikrofelvételek fotói illusztrálják. A szabályos mintavételi intervallumokban excizált petesejtekből mikrotechnikai eljárást követően 1-2μm vastagságú metszeteket készítettünk, így részletes morfológiai, finomstrukturális elemzésüket tettük lehetővé. Ismereteink hozzájárultak, hogy megnyíljon az út az optimális kondíciójú petesejtek kiválogatásával a különböző mikromanipulációs céloknak megfelelő módszerek alkalmazására. A kukorica portoktenyészetekben, vagyis az androgenetikus indukciót követően az antérában található mikrospóra eredetű struktúrákat a heterogenitás jellemzi. Az egyszerre előforduló eltérő formák jelenlétét, a mikroszkópos vizsgálat mellett immunocitokémiai jelölés alkalmazása is igazolta, szolgáltatava részletesebb információt róluk. Nevezetesen az elhalt, nem jelölődött mikrospórákról, a soksejtes-, a soksejtmagvas- intenzív jelölést mutató mikrospóra struktúrákról. A szőlő pollen és termő fejlődési stádiumait részletesen leírtuk és dokumentáltuk, elősegítve az androgén és gynogén eredetű szövettenyésztési módszerek sikeres alkalmazhatóságát. The results of complex comparative examinations were obtained on the development of male and female gametophytes of plants grown under in vivo and in vitro circumstances. Cytological, hystological and morphological data were gathered on the gametophytes and young embryos of Triticum species with different genomes and ploid levels. During our in planta examinations, a series of sections were prepared from the initial development of the egg cell to the receptive egg cell. The phases were recorded by microscopic images. Sections of 1-2 μm were prepared from the egg cells excised periodically following a microtechnical procedure, thus the morphological and fine structural studies were made possible. The data gathered contribute to the selection of egg cells with optimal conditions for different micromanipulation methods. The microspore-derived structured in maize anther cultures are heterogeneous following the androgenetic induction. The existence of different forms were verified by microscopic examinations and immonocytochemical markings. Necrotic, non-stained microspores, multicellular and multinuclear microspore structures were investigated. The developmental stages of grape pollen and pistil were defined and documented, assisting the successful application of androgenic and gynogenic tissue culture methods.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cseresznyefajták terméshozása, gyümölcsminősége és tárolhatósága(2008-04-02T10:35:11Z) Thurzó, Sándor; Nyéki, József; Nagy, János; Thurzó, Sándor; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar --A világ cseresznyetermesztése 1,4 – 1,6 millió tonna között változik (FAOSTAT, 2007). Napjainkban az egyik legperspektivikusabb gyümölcsfaj, mivel a nyár eleji gyümölcsök egyikeként a fogyasztók körében kedvelt és értékesíthetősége ezzel összefüggésben kiváló. Nagyméretű, tetszetős és ropogós gyümölcsök azonban csak fejlett termesztéstechnológia mellett, a legújabb fajták tesztelésével, majd alkalmasságuk esetén termesztésbe vonásukkal biztosíthatók. Kísérleteink célkitűzése ezért az új fajták hazai intenzív körülmények közötti tesztelése, illetve a termesztéstechnológia egyes elemeinek fejlesztése volt. Az eredmények bemutatását a célkitűzésben felvázoltaknak megfelelően végeztük el. 1. A Nagykutason végzett kísérletek alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált hat fajta fagytűrés szempontjából három csoportba sorolható. Az első tagja a ’Regina’ fajta, amely a legellenállóbbnak bizonyult a mesterséges fagyasztásokkal szemben. A második csoportba három fajta tartozik, ’Kordia’, a ’Ferrovia’ és a ’Katalin’. Ezek a fajták a közepes fagytűrésűek közé sorolhatók. A harmadik csoportba az érzékenyebb fajták tartoznak, vizsgálatunkban a ’Sunburst’, valamint a ’Celeste’ fajta volt ilyen. A siófoki vizsgálatok során négy csoportot képeztünk. A legfagytűrőbb a ’Linda’ fajta volt, amely különösen jól szerepelt a decemberi, illetve a januári kísérleti időpontban. A következő csoportba, a közepes fagyérzékenységgel rendelkező fajták csoportjába tartozik a ’Katalin’, a ’Germersdorfi 45’, valamint a ’Germersdorfi 3’ fajta. A ’Bigarreau Burlat’ és a ’Van’ fajták a mélynyugalom idején jelentős fagyérzékenységgel rendelkeztek, különbséget a ’Bigarreau Burlat’ fajta kényszernyugalom alatti jelentősen rosszabb fagytűrése jelentett. 2. A Nagykutason végzett vizsgálatok során a 0-10 cm-es termőrészek esetében a legnagyobb virágrügysűrűséggel a ’Ferrovia’ fajta rendelkezett, de a következő méretkategóriában már a ’Ferrovia’ fajtának volt a legkevesebb virágrügye egy-egy cm-en. A legnagyobb virágrügysűrűséggel rendelkező fajta a ’Katalin’ volt. A 20-40 cm-es mérettartományban továbbra is a ’Ferrovia’ fajtának volt a legkevesebb virágrügye, a legtöbbel ismét a ’Katalin’ fajta rendelkezett. A 40 cm feletti méretkategóriában a fajták között statisztikailag bizonyítható különbséget nem figyeltünk meg. Siófokon a fajták között a virágrügysűrűség tekintetében jelentős eltérést figyeltünk meg. Egyes fajták között a különbség mértéke az 50%-ot is meghaladta. A legnagyobb virágrügysűrűséget a siófoki fajták közül a ’Bigarreau Burlat’ mutatta. A fajta minden méretkategóriában a legmagasabb értékkel rendelkezett. A ’Germersdorfi 3’ fajta, hasonlóan a ’Germersdorfi 45’ fajtához, egyetlen kivétellel minden méretkategóriában a rangsor második felében végzett, tehát az átlagnál kevesebb centiméterenkénti virágrüggyel rendelkezett. A ’Katalin’ fajta esetében az összes méretcsoportnál a hat fajta átlagához közeli értékeket tapasztaltunk. A ’Linda’ fajta a vizsgált fajták közül az egyik legkisebb rügysűrűséggel rendelkezett. A ’Van’ fajta a 40 cm alatti méretkategóriák esetében a második legnagyobb rügysűrűséggel bírt, az ennél hosszabb termőrésznél azonban a virágrügyek száma drasztikusan lecsökkent és a vizsgált fajták közül a legkisebb értéket mutatta. 3. Nagykutason a legjobb szabadtermékenyülési értékeket a két öntermékeny fajtánál, a ’Celeste’ és ’Sunburst’ fajtáknál mértük, ezeknél a gyümölcskötődés a két év átlagában meghaladta a 40%-ot, amely igen magas termésmennyiséget biztosított. Szintén kiemelkedő szabadtermékenyülés jellemezte a nem öntermékeny fajták közül a ’Katalin’ és ’Linda’ fajtát, melyek a két év átlagában 28%-os, valamint 40%-os gyümölcskötődést mutattak. A legrosszabb szabadtermékenyülés a ’Regina’ és ’Karina’ fajtákat jellemezte, ezeknél az átlagos érték 5%, illetve 6% volt. A Siófokon vizsgált fajták közül rossz szabadtermékenyülés jellemezte a ’Germersdorfi 3’, a ’Germersdorfi 45’ és a ’Linda’ fajtát, a ’Van’ szabadtermékenyülése közepes volt. Magas értékek jellemezték a ’Katalin’ és a ’Bigarreau Burlat’ fajtát. A ’Sunburst’ és a ’Celeste’ fajta öntermékenyülése 10±4% volt mindhárom évben, a ’Sunburst’ fajta kötődött gyümölcseinek száma a vizsgált évek mindegyikében meghaladta a ’Celeste’ fajtáét. 4. A keresztezéses megporzás eredményeit vizsgálva megállapítottuk, hogy a kísérletbe vont fajták legnagyobb része alkalmatlan a ’Regina’ fajta elégséges mértékű megporzására. Kivételt két fajta, a ’Sam’ és a ’Skeena’ jelentett, ezeknél a beérett gyümölcsök aránya 20% feletti, azaz a két fajta által megporzott virágokból elegendő mennyiségű gyümölcs keletkezik a magas termésmennyiség biztosításához. 5. A gyümölcsminőség tekintetében legfontosabb szereppel bíró gyümölcsátmérő tekintetében a legjobb eredményeket sorrendben a ’Regina’, ’Canada Giant’, ’Katalin’ és ’Sandra Rose’ mutatták, a legkisebb gyümölcsök a ’Kordia’ és ’Chelan’ fajtát jellemezték. A gyümölcstömeg esetében a ’Regina’, ’Katalin’, ’Canada Giant’ és ’Karina’ fajták emelkedtek ki átlag feletti értékkel. A Siófokon végzett vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a legkisebb méretű és tömegű gyümölcs a ’Bigarreau Burlat’ és ’Van’ fajtákat jellemzi, míg a legnagyobb értékeket a ’Germersdorfi 3’ és ’Germersdorfi 45’ fajtánál mértük. 6. A tárolási idő hossza jelentősen befolyásolta a monília-fertőzés terjedését, azonban annak mértéke fajtánként és kezelésenként eltérő volt. A ’Regina’ fajta gyümölcseinek a kezelések átlagában, hét napos tárolás után mindössze 4,6%-a fertőződött moníliával, ezzel a legellenállóbb volt. A leginkább fogékony fajta a ’Celeste’ volt, melynél a kezelések átlagát tekintve a fertőzés mértéke már egy hetes tárolás után meghaladta az 50%-ot. A kocsánnyal, illetve kocsány nélkül betárolt fajták között jelentős különbséget figyeltünk meg. A két kezelési hőmérséklet szintén befolyásolta a monília-fertőzés terjedését. A dobozban, illetve a papírlapon tárolt minták között szignifikáns különbséget nem tudtunk kimutatni egyik hőmérsékleten sem. Az előzetesen várttal ellentétben a monília-fertőzés terjedését nem befolyásolta számottevően a repedt gyümölcsök jelenléte sem. The total sweet cherry production of the world ranges between 1.4 and 1.6 million tons. Regarding the growing area, Europe has a leading role as more than 50% of sweet cherry is produced here. The second most important continent is Asia, where, due to the continuously increasing production potential of Turkey, the amount of production exceeded one-fourth of the world production. Most of the sweet cherry in North-America is produced by the USA, where four states produce a total amount of 200 000 tons in the order of Washington, California, Oregon and Michigan. Chile and Argentina have also become significant in the southern hemisphere, where modern, intensive management systems have been set up from European and North-American investments enabling a steadily increasing winter export of sweet cherry due to the lower production costs. In accordance of our objectives we present our results as follows. 1. In our experiments at Nagykutas, we found that the studied six cultivars can be classified into three groups based on their frost tolerance. The first group consists of cv. ’Regina’, which proved to be the most resistant to artificial freezing. The members of the second group are cvs. ’Kordia’, ’Ferrovia’ and ’Katalin’. These cultivars have medium frost tolerance. The sensitive cultivars belong to the third group, cvs. ’Sunburst’ and ’Celeste’ were such in our study. In the experiment at Siófok, four groups were made. The most tolerant cultivar was cv. ‘Linda’ which showed very good results in December and January. The second group is that of cultivars with medium frost tolerance including cvs. ’Katalin’, ’Germersdorfi 45’, and ’Germersdorfi 3’. Cvs. ’Bigarreau Burlat’ and ’Van’ showed great frost sensitivity during true dormancy, the frost tolerance of cv. ’Bigarreau Burlat’ was especially low during postdormancy. 2. In the experiments at Nagykutas, the highest flower bud density on fruit-bearing parts of 0-10 cm was measured on cv. ’Ferrovia’, but in the next size category, the same cultivar had the lowest number of flower buds per cm. Cv. ‘Katalin had the highest flower bud density. In the size category of 20-40 cm, the lowest and highest values were measured again on cv. ’Ferrovia’ and cv. ’Katalin’ respectively. In the category above 40 cm, no significant differences were observed between the cultivars. At Siófok, the difference between certain cultivars was higher than 50%. Here, the largest flower bud density was measured on cv. ’Bigarreau Burlat’. It had the highest values in all size categories. Cv. ’Germersdorfi 3’, similarly to cv. ’Germersdorfi 45’, was in the second half of the rank in all size categories except for one case. For cv. ’Katalin’, the measured values were around the average of the six cultivars in all size categories. Cv. ’Linda’ had one of the lowest bud densities among the studied cultivars. Cv. ’Van’ showed the second highest bud density in the case of 40 cm shoots, but for longer fruit-bearing parts, the number of flower buds drastically reduced and was the lowest for the studied cultivars. 3. At Nagykutas, the highest cross-pollination was observed for the two self-fertile cultivars, ’Celeste’ and ’Sunburst’, the fruit set for these exceeded 40% in the average of the two years resulting in very high yields. Among the not self-fertile cultivars, cvs. ‘Katalin and ‘Linda’ showed high cross-pollination with fruit set values of 28% and 40% in the average of two years. Cvds ‘Regina’ and ‘Karma’ had the lowest crosspollination values with 5 and 6%, respectively. At Siófok, low cross-pollination values were measured for cvs. ’Germersdorfi 3’, ’Germersdorfi 45’ and ’Linda’, while cv. ‘Van’ showed medium values. Cvs. ‘Katalin’ and ’Bigarreau Burlat’ had high crosspollination values. Self-fertilization in cvs. ’Sunburst’ and ’Celeste’ was 10±4% in all three years, the number of set fruit was higher in cv. ’Sunburst’ than in cv. ’Celeste’ in all years. 4. When analyzing the obtained results, we could state that most of the cultivars involved in the experiment were not suitable for a proper pollination of cv. ’Regina’. There were two exceptions, cvs. ’Sam’ and ’Skeena’, where the ratio of mature fruit was above 20% that is the amount of fruit from pollination by these two cultivars was sufficient for ensuring a high yield. 5. Regarding fruit diameter, the most important parameter in fruit quality, the highest values were measured in the order of cvs. ’Regina’, ’Canada Giant’, ’Katalin’ and ’Sandra Rose’, while cvs. ’Kordia’ and ’Chelan’ produced the smallest fruit. In the case of fruit weight, cvs. ’Regina’, ’Katalin’, ’Canada Giant’ and ’Karina’ had higher than average values. Based on the assessments at Siófok, we could state that cvs. ’Bigarreau Burlat’ and ’Van’ produce fruit with the smallest size and weight, while the highest values were measured in cvs. ’Germersdorfi 3’ and ’Germersdorfi 45’. 6. The length of the storage period had a significant effect on the spread of brown rot infection, however, the effect differed between cultivars and treatments. In the average of treatments, only 4.6% of the fruit of cv. ‘Regina’ were infected by brown rot after seven days of storage, with this value, it was the most resistant cultivar. , Cv. ‘Celeste’ was the most susceptible to brown rot, in this cultivar the degree of infection was higher than 50% after only one week of storage in the average of the treatments. A significant difference was observed between the cultivars stored with and without stalk. The two treatment temperatures also had an influence on the spread of brown rot infection. No significant differences were found between the samples stored in boxes and on paper sheets at either treatment temperature. On the contrary to our expectations, the presence of cracked fruit did not have a significant effect on the spread of brown rot infection.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kompetencia elvárások vizsgálata,különös tekintettel az idegennyelvtudásra az észak-alföldi régióban(2008-09-18T07:35:54Z) Hajdú, Zita; Baranyi, Béla; Hajdú, Zita; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar --Korunk egyik meghatározó trendje a globalizáció, amely a munka világában is érezteti hatását: a mobilitás nemcsak az áruk és a szolgáltatások, hanem a munkavállalók és a vállalatok esetében is egyre gyakoribbá válik. Ennek következtében élesebb versenyhelyzetbe kerültek a munkát kereső személyek, a befektetőket területükre vonzani igyekvő régiók és az oktatási intézmények is. A huszadik század végének másik fontos változása a tudás felértékelődése. A siker feltétele az ismeretekhez való gyors hozzájutás és azok hatékony adaptálása. Az információdömpingben azonban legalább ilyen fontos az ismeretek célokhoz igazított szelektálása. A közép- és felsőfokú oktatás huszadik század végén tapasztalható expanziójának, tömegessé válásának eredményeképpen a huszonegyedik század munkaerő-piacára a korábbinál nagyobb mennyiségű, magasabban képzett munkaerő kerül, amely a mennyiségi előrejelzéseken kívül felértékeli a minőségre és a konkrét elvárásokra vonatkozó, minél korábbi prognózisokat is. Ezek eredményei a munkaerőpiac minden szereplője számára kulcsfontosságúak. A jelenlegi munkavállalói túlkínálat miatt, a kiválasztások során, döntő fontossághoz jutnak a versenyelőnyöket biztosító, alapvégzettségen kívüli képesítések, készségek, kompetenciák. A foglalkoztathatóságot javító munkavállalói kompetenciák az Európai Unió – versenyképességet és foglalkoztatás-bővítést középpontba állító – oktatás- és foglalkoztatáspolitikájában is kiemelt szerepet kaptak az utóbbi években. Az Európai Unió számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat a foglalkoztatottság növelése. Az 1990-es évek növekvő munkanélküliségére reagálva, 2000-ben az Európai Unió Tanácsa célul tűzte ki, hogy „2010-re az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú gazdaságává teszi, amelyet a fenntartható gazdasági fejlődés, az egyre több és jobb munkahely és az erősebb társadalmi kohézió jellemez”. Ehhez az általános célkitűzéshez kapcsolódva 2002-ben további feladatként megjelölték még, hogy „Európa világelsővé váljon oktatási-képzési rendszereinek színvonalát illetően”. Ezen ambiciózus jövőkép megvalósítását az EU Foglalkoztatáspolitikai Stratégiája alapozza meg. A 2005–2008-as időszakra vonatkozó irányelvek kiemelik az oktatási rendszerek gazdasági igényekhez való alkalmazkodását: az oktatásnak igazodnia kell a munkaerő-piacon megjelenő, elsősorban a gazdasági és technológiai változások által indukált, új kompetencia igényekhez. A felhasználó oldal által a diplomás munkavállalóktól elvárt legfontosabb készségek egyike az idegennyelv-ismeret, amely versenyelőnyt biztosít az egyén számára munkaerő- piacon, és a szervezetek számára nemzetközi tevékenységük során. Az Európai Unió megbízásából végzett kutatások szerint az európai vállalkozások üzleti lehetőségeket, és ezáltal árbevételt veszítenek a nyelvtudás vagy a kulturális ismeretek hiánya miatt. Az idegennyelvtanulás ösztönzésének másik – az európai eszméhez kötődő – jelentősége a többnyelvűség fennmaradása, valamint a nyelvtanuláson és más kultúrák megismerésén keresztül az európai egység erősítése. Az európai politikák megvalósítása a tagállamokban és a régiókban történik. Az európai versenyképesség és a szociális kohézió megőrzése és erősítése érdekében szükséges a területi egyenlőtlenségek mérséklése. A régiók konvergenciáját célul kitűző, európai regionális politika egyik eszköze és prioritása a humán tőke fejlesztése. Egy régió humán erőforrásának és gazdaságának fejlődése számos módon kölcsönhatásban áll egymással. A helyi gazdaság nyújtotta munka és karrier lehetőségek befolyásolják a beiratkozott tanulók, hallgatók létszámát és motivációját, ugyanakkor az oktatási intézményekből a munkaerő-piacra kikerülő diákok meghatározzák egy régió humán tőkéjének adottságait, a munka termelékenységét, és így hozzájárulnak a régió gazdasági teljesítményéhez. A gazdasági teljesítmény viszont erőteljesen befolyásolja a régióba bevándorló munkaerő mennyiségét és minőségét, valamint az oktatás, képzés fejlesztésére fordítható összegeket is, amelyek aztán visszahatnak a helyi humán tőke színvonalára. Egy régió gazdasági termelékenységének növeléséhez, többek között, új ötletekre, modern technológiára és menedzsment módszerekre van szükség. A korszerű ismeretekkel rendelkező humán tőke képes a korszer_ technológiák integrálására, és újak kidolgozására. A jól képzett humán erőforrás területi koncentrációja megsokszorozza az adott régióban létrejövő technológiai fejlesztéseket. A magasan képzett munkaerő viszont a fejlettebb régiókat részesíti előnyben. Így a fejlettebb régiók még erősebbek, az elmaradottak még hátrányosabb helyzetűek lesznek. Kitörési pontot jelenthet, ha támogatják a munkaerő-piaci felmérések által, előre jelzett szakmák vagy kompetenciák képzését. Magyarországi vizsgálatok eredményei szerint az egyik legfontosabb diplomás munkavállalói kulcskompetencia, az idegennyelv-ismeret, terén nyújtott teljesítménnyel még mindig nem elégedettek a munkáltatók, és a magyarok idegennyelv-tudása az európai mezőnyben sereghajtónak számít. Az Észak-alföldi régióban pedig még Magyarországon belül is a legalacsonyabb szintű a nyelvismeret. Pedig hátrányos helyzetű régiók számára különösen értékes lenne a korszerű kompetenciákkal rendelkező humán tőke, amely a regionális versenyképességi mutatókat közvetlenül meghatározó gazdasági tényezők egyike. A nagy szervezetek humán erőforrás, illetve kutatás-fejlesztési stratégiájuk megalkotásakor valamint új telephelyek kiválasztásakor használják fel a foglalkoztatottakra vonatkozó előrejelzéseket. Munkanélküliséggel sújtott régiók, mint az Észak-Alföld, esetében a nagyfoglalkoztató, és magas jövedelmet nyújtó külföldi vállalatok régióba vonzása sokat lendíthetne a foglalkoztatottsági mutatókon és a gazdasági fejlettségen. A szakirodalom elemzése bebizonyította, hogy az idegennyelv-ismeret hozzájárul a munkavállalók, a szervezetek, a régiók és az egész Európai Unió versenyképességének javításához. Ahhoz azonban, hogy a nyelvtudás ezt a funkcióját be tudja tölteni, pontosan ismerni kell a munkaadók igényeit. Empirikus vizsgálataink elsődleges célja a foglalkoztatói elvárások elemzése volt, azzal a céllal, hogy az eredményeket a régió felsőoktatásának idegen nyelvi, illetve szaknyelvi tanterveiben felhasználják. A téma feldolgozását szolgáló kutatómunka megalapozását jelentette egy, munkaadóknak szóló kérdőív célirányos összeállítása, amely a diplomás alkalmazottakkal szemben támasztott elvárásokat méri fel az Észak-alföldi régióban. A kérdések elsősorban az iskolai végzettségen kívüli munkahelyi kompetenciákra, azon belül pedig az idegennyelv-ismeretre vonatkoztak, ezért irányított mintavétellel, csak idegennyelv-tudást igénylő feladatokkal bíró munkaadókat kérdeztünk meg. A mintában lévő 112 foglalkoztató 21,4%-a mezőgazdasági, 14,3%-a feldolgozóipari, 12,5%-a közigazgatási, 11,6%-a ingatlan vagy egyéb gazdasági szolgáltató, 9,8 %-a kereskedelmi, ugyancsak 9,8%-a oktatási, 6,3%-a logisztikai, postai, illetve távközlési, 4,5%-a pénzügyi, szintén 4,5%-a vendéglátó, 3,6%-a építőipari és 2,5%-a energia ellátással kapcsolatos területen tevékenykedik. Tulajdonosi viszonyok alapján 70,6 százalék magántulajdonban lévő cég – ebből 50,0% magyar, 16,1% külföldi és 4,5 % részben külföldi tulajdonú – 22,3% költségvetési és 7,1% nonprofit intézmény. A szervezeti méretet tekintve 14,3 százalék alkalmaz 1–9 főt, 32,1% 10–49 főt, 33,0% 50–249 f_t és 20,6% 250 vagy annál több főt. A válaszokat összesítve, illetve a gazdasági ágak, a létszám-kategóriák vagy tulajdonosi forma alapján elemeztük. Arra a kérdésre, hogy a vállalati, intézményi vezetők mennyire tartanák fontosnak, hogy a munkaadókkal egyeztetett tananyagok beépüljenek a felsőfokú képzésbe, az Észak-alföldi régió munkaadói átlagosan 3,9-es osztályzatot adtak az ötös skálán, ami a nagyon fontos (4) eredményhez közelít. A szakképzettségek tekintetében, a felhasználói oldal igényei alapján, az Észak-alföldi régióban műszaki és gazdasági végzettségű diplomás szakemberekre van szükség. A régió felsőfokú képzésében azonban, még mindig a humán tanulmányokat folytatók vannak többségben. A kérdések egyik csoportja az idegen nyelvi tananyagba is beépíthetőkészségeket vizsgálta. A foglalkoztatók összesített eredménye alapján megállapítottuk, hogy legfontosabb készségként elkülönül a problémamegoldás: ezt a munkaadók 4,3-ra értékelték az ötös skálán. A kompetenciák munkahelyi súlya és a velük való elégedettség között legnagyobb különbséget szintén a problémamegoldó készség esetében tapasztaltunk. A munkavállalói kompetenciákra vonatkozó elvárások főképpen a mikro és nagy szervezeteknél tértek el az átlagértéktől. A kommunikációs készségek blokkján belül pedig szignifikáns különbség mutatkozott a gazdasági ágak között; kiemelkedően fontosnak bizonyult a pénzügy, ezt követően pedig az oktatás területén. Az idegen nyelvi készségeket (magas szintű általános idegennyelvtudás, magas szintű szaknyelvtudás, jó tárgyalási készség, interkulturális kommunikációs készség, magabiztosság és kezdeményezőkészség az idegen nyelv használatában) hozzávetőleg azonos jelentőségűnek ítélték, ami a képzés szempontjából alapvető fontosságú információ. Az Észak-alföldi régió munkaadóinál a szaknyelv iránti szükségletet vizsgálva a nemzetgazdasági területeknek két csoportját különíthetjük el: szakmai idegennyelv-ismeretre legkevésbé az oktatásban, és a vendéglátásban van szükség, a többi területen átlag körüli vagy azt meghaladó értékek adódtak. A magas szintű szakmai nyelvtudásra legnagyobb szükség a kereskedelemben van: a kereskedelemben, különösen a külkereskedelemben a speciális kereskedelmi kifejezések, klauzulák ismerete nélkül szinte értéktelennek mondható a nyelvismeret. Az idegennyelv-tudást igénylő munkahelyi feladatok közül a levelezés és a telefonálás bizonyult leggyakoribbnak. A jelenleg használt nyelveket tekintve, az Észak-Alföldön, minden nemzetgazdasági ágban az angol a domináns idegen nyelv, a német és az orosz nyelv aránya viszont gazdasági áganként eltérő. Annak ellenére, hogy sem a régió, sem Magyarország külgazdasági kapcsolatai nem indokolnák, az angol nyelv kiugróan a legfontosabb és leggyakrabban használt idegen nyelv régiónkban is. A nyelvhasználatra vonatkozó, összesített adatok alapján a német nyelv a második, az orosz pedig a harmadik leggyakrabban használt idegen nyelv a régióban. A német nyelvet az átlagostól gyakrabban használják a vendéglátásban és az oktatásban, az oroszt pedig a kereskedelemben és a vendéglátásban. A jövő szempontjából elsősorban az orosz nyelv iránti igényt prognosztizálták a munkaadók. A jelenlegi munkahelyi nyelvhasználatra építve, a foglalkoztatók 87,9 százaléka – első helyen – angol nyelvtudást követel meg új alkalmazott felvételekor. A leggyakoribb idegen nyelvi elvárás az angol középfokú nyelvtudás. Ennek alapján kijelenthető, hogy az angol nyelv kulcskompetenciának min_sül az Észak-alföldi régió diplomás munkaerő-piacán. Az idegennyelv-tudás ellenőrzésének arányait létszám-kategória és tulajdonosi viszonyok alapján vizsgáltam meg. A nyelvtudás ellenőrzésének hiánya leginkább a mikroszervezeteknél jellemző (31,2%), majd a kis szervezeteknél (16,6%). Az 50–249 f_t alkalmazó foglalkoztatóknál ez az arány 13,6%, és a nagy szervezeteknél 4,3%, azaz a munkahely létszám-kategóriájával fordítottan arányos. A nyelvvizsga-bizonyítványokkal történ_ nyelvtudás ellenőrzés gyakorlata viszont a létszám-kategóriával arányosan növekszik: 1–9 fő közötti szervezeteknél 25,0 %, 10–49 főt alkalmazó munkahelyeken 30,5%, 50–249 fő esetén 43,2% és 250 foglalkoztatott felett 56,6%. A munkáltatók 13,5 százaléka egyáltalán nem ellenőrzi az idegennyelvtudást, annak ellenére, hogy a vizsgálatban részt vett minden vállalatnál, illetve intézménynél végeznek nyelvtudást igénylő feladatokat. A foglalkoztatók jelentős része csak a nyelvvizsgabizonyítványt tekinti meg. Ez sajnos tovább rontja a valódi nyelvtudás és főleg a szaknyelvi tudás megszerzésének motivációját a diákokban. A munkahely tulajdonosi formája is meghatározza, hogy a felvételi eljárásban ellenőrzik-e a valódi nyelvtudást. Leginkább a teljesen külföldi tulajdonú cégek (77,8%) azok, ahol a jelentkezők nyelvtudását a felvételi eljárás során ellenőrzik. A magyar vállalatok és a non-profit szervezetek is meglehetősen nagy arányban (51,8%, illetve 50,0%) maguk mérik le a jelöltek nyelvtudásának szintjét. Valamivel kisebb ez az arány (40,0%) a részben külföldi tulajdonú cégeknél, bár elméletben minden részben külföldi tulajdonú cég képviselője egyetértett a tényleges nyelvtudás bizonyítványokkal szembeni előnyével. A költségvetési intézményeknél a legalacsonyabb a nyelvtudás valódi szintjének felmérése (16%), és kiugróan magas (68%) a nyelvvizsga-bizonyítványok jelentősége. Összességében a munkáltatók közel 55 százaléka értett egyet azzal, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványoknál többet ér a nyelvtudás. A tényleges nyelvtudás nyelvvizsga-bizonyítványokkal szembeni elméleti preferenciája kiugróan nagyra értékelt a külföldi (77,8%) és főleg a részben külföldi tulajdonú vállalkozásoknál (100%). Ennek a kritériumnak a jelentősége a magyar tulajdonú vállalkozásoknál már kevésbé (51,8%), a non-profit szervezeteknél pedig még kevésbé (37,5%) fontos; legkevésbé a költségvetési intézményeknél értettek ezzel egyet (36,0%). Az empirikus vizsgálatok eredményei közül különösen a külföldi szervezetek véleménye mérvadó, hiszen a jövőre vonatkozó munkaerő-piaci tendenciákat leginkább ezeknél a vállalatoknál lehet megfigyelni. Mind a szakirodalmi áttekintés, mind az empirikus vizsgálatok elemzése során megállapítható, hogy az idegennyelv-tudás munkavállalói kulcskompetenciává vált a munkaerő-piacon valamint kiemelten fontos tényezővé egy régió humántőkéjének megítélésekor. Mivel idegennyelv-tudás tekintetében az Észak-alföldi régió jelenleg versenyhátrányban van, a jövőben ezt a kérdést mindenképpen a prioritások között célszerű kezelni. Globalisation, one of the most important determinants of our time, affects the world of labour, also. Mobility, which has been typical in the case of products and services for a long time, has become more and more common in the case of organizations and employees as well. Due to this, persons searching for jobs, educational institutions and regions trying to attract investors have had to face fierce competition. Another remarkable change at the end of the twentieth century was the upgrading of knowledge. Success lies in fast accession to knowledge and effective adaptation. However, in the flow of overwhelming information, adjusting the acquired knowledge to one’s goals is equally important. As a result of the expansion of secondary and tertiary education at the end of the twentieth century, a high number of highly qualified employees appeared in the labour market, which − apart from quantity forecasts − appreciates the value of early projections for concrete needs and quality. The results of these needs analyses are essential for all actors of the labour market. Because of the present employee surplus competencies and skills supplementing qualifications and providing competitive advantages for job seekers have gained vital importance in the recruitment process. Competencies helping employability and adaptability have been highlighted in the education and employment policies of the EU focusing on improving competitiveness and the rate of employment. Reducing unemployment is a challenge requiring sizeable efforts and adequate measures from both EU level and member state level administration. To respond to the high level of unemployment in the 1990s, in 2000 the European Council resolved to make the EU the most competitive and dynamic knowledge-based economy in the world capable of sustainable economic growth with more and better jobs and greater social cohesion by 2010. In 2002 a further objective of making Europe the world leader with respect to the quality of its education and training systems was agreed on by the European Council. In terms of enhancing employment the European Union’s activity is primarily based on the European Employment Strategy. The most recent (2005–2008) guidelines of the strategy emphasise the following goals to be integrated in the education strategies of member states: · to improve matching of labour market needs and · to adapt education and training systems in response to new competency requirements generated by economic and technological changes. One of the crucial skills expected of professionals are foreign language competencies which provide competitive advantage for the individuals in the labour market and also for organisations in their international activities. According to research commissioned by the European Union European enterprises lose business opportunities and thus sales because of the lack of foreign language or cross-cultural skills. Another important factor in encouraging the learning of foreign languages is the maintenance of multilingualism and − via the learning of other cultures − the reinforcement of European unity. Implementation of European policies takes place in the member states and regions. In order to maintain and strengthen the competitiveness and social cohesion of Europe the alleviation of regional disparities is essential. One of the priorities and tools of the European regional policy aiming at the convergence of regions is the development of human capital. The development of human capital and economy of a region are interrelated in several ways. The learning motivation and the number of students in schooling are affected by, besides some other factors, the employment and career possibilities in the local economy. At the same time enrolment determines work force skills, labour productivity, and the economic performance of a region. The economic performance strongly influences the quantity and quality of inward migrant employees and allows for further training or cross training activities. A quality improvement in the qualification and skill mix of employees will better the human capital stock of a region or an area. New ideas and technology, modern management strategies and methods are needed to boost a region’s economic productivity. Human capital equipped with up-to-date knowledge is a key factor in integrating new technologies in the economy and working out new, marketable technologies of its own. The territorial concentration of highly skilled professionals will multiply the creation of technological advances. However, highly skilled workforce prefers developed areas. Thus regions with an advanced level development become more developed and lagging behind regions more backward. Supporting the training of professions and skills needed by employers and detected by labour force surveys can stop the vicious circle. Based on research results Hungarian employers are still not satisfied with job seekers’ performance in one of the key labour market competencies for professionals, the knowledge of foreign languages. Hungary possesses an outstandingly poor ranking in this field in Europe; furthermore within Hungary the incidence of foreign language knowledge is lowest in the North Great Plain region. Although human capital equipped with up-to-date competencies would especially be useful for lagging behind regions, since it is an economic factor directly influencing regional competitiveness indicators. Forecasts on labour market needs are used by big business organisations when establishing their research and development strategies and selecting new premises for their activities. Underdeveloped regions in need of investors, like the North Great Plain region in Hungary, could particularly benefit from the improvement of human resources, for this element would make a region more attractive for potential investors offering jobs and higher income, and thus they could improve employment and the general economic development of the region. The analysis of technical literature justified the belief that speaking foreign languages contributes to the competitiveness of employees, (business) organisations, regions and the whole of the European Union. However, achieving this requires a thorough knowledge of employers’ expectations. The primary aim of the empirical research was the analysis of employers’ expectations with the aim of integrating the findings in the foreign/technical language curricula of higher education institutions of the region. The research started with the compilation of a questionnaire to the employers with the purpose of surveying expectations of professional employees in the North Great Plain region of Hungary. Questions referred to qualification demands, extra-curricular competency needs including foreign language skill requirements. Because of the focus on foreign languages directed sampling has been applied, i.e. the survey only involved organisations with international activities requiring foreign language skills. The sample included 112 elements with the following activity distribution: 21.4% agricultural, 14.3% processing industry, 12.5% public administration, 11.6% real estate and other economic services, 9.8% commercial, 9,8% educational, 6,3% logistics, postal and telecommunication services, 4,5% financial, 4.5% catering, 3.6% construction industry and 2,5% energy supply. In respect of the type of ownership 70.6% are private enterprises (50.0% Hungarian, 16.1% foreign and 4.5% partly foreign), 22.3% are government owned and 7.1% are non-profit institutions. As for the number of employees 14.3% employ 1–9 persons, 32.1% 10–49 persons, 33.0% 50–249 persons and 20.6% of the organisations have more than 249 employees. These three categories provided the basis for sub samples. One question asked the representatives of the organisations about the importance of involving employers in curricula planning for higher education institutions. Employers of the North Great Plain region have given a score of 3.9 on a scale between 1 and 5 (4 was the equivalent of very important). In terms of qualification requirements there is a need for professionals with technical and economic/business degree. However, the majority of students in the region study humanities. One question of the survey asked the employers which employee or management skills they expect of professionals. Skills having the possibility to fit in technical language programs have been selected only. The respondents weighted the importance on a scale between 1 and 5. On the basis of the overall results problem-solving skills emerged as the most wanted by employers, with a 4.3 value. Out of the listed skills it was problem-solving again where the difference between the importance and employers’ satisfaction with these skills proved to be the biggest. In terms of competency expectations the highest deviation from the average has been experienced in the case of micro (1–9 employees) and big (employing more than 249 persons) organizations. Significant difference has been found in the evaluation of communication skills by different branches of economy: it was valued highest by organizations in the field of finance and education. Foreign language skills (high level of general language proficiency, high level of vocational language knowledge, good negotiating skills, intercultural competency, confidence and initiative in using a foreign language) have been given nearly equal importance, which is a useful piece of information for course planning. Examining the need for the skills above the following can be established: vocational language knowledge is least needed in education and catering, in other areas average or above average values have been attributed to this skill. High level of technical language skills have most been required by organisations in the field of commerce. In the commercial areas especially in foreign trade language knowledge is almost useless without possessing the special technical terms, being aware of the meaning of clauses and provisions. From among tasks demanding foreign language competencies correspondence and telephoning proved to be the most needed. Regarding the languages currently used English is the dominant one in all branches of the economy in the North Great Plain. The incidence of German and Russian, the second and third most common languages in the labour market, proved to be different in different branches of economy. Although international relations of the region or those of Hungary would not justify the importance of English as the most important foreign language, it still enjoys an outstanding position, reflecting the global tendency of using English as the tool of international communication. Based on the total answers German is the second and Russian is the third most often used foreign language in the region. German has the most frequent incidence in catering and education and Russian in commerce and catering. With respect to foreign language use in the future − apart from the presently used languages in the particular organisation − Russian has been forecasted as the most useful language by employers. However, at the recruitment process English is the primary requirement of 87.9 per cent of employers, which reflects current language use. The most frequent expectation is English at intermediate level. Based on these findings English language command can be considered a key competency in the professional labour market of the North Great Plain region of Hungary. Checking language knowledge has been investigated in organisations with different number of employees and ownership forms. The results showed that the lack of verifying language command in the selection process is most typical in micro organisations (31.2%), then in small organizations (16.6%), while less common in organisations employing 50–249 employees (13.6%) and least typical in big organisations (4.3%). It can be established that checking language knowledge is in inverse proportion with organisation size whereas the verification of language knowledge by exam certificates is in direct proportion with organisation size: the relevant value was 25.0% at micro organisations (1–9 employees), 30.5% at organisations with 10–49 employees, 43.2% at organisations with 50–249 employees and at organisations with more than 249 employees it was 56.6%. 14.3% of employers do not check language command at all, although all organisations participating in the research perform tasks requiring language knowledge. A further 38 per cent of employers simply look at language exam certificates. Unfortunately these facts do not help in enhancing the value of real knowledge or the motivation of the students to gain that. The ownership form of the organisation also influences whether employers check applicants’ language knowledge themselves. It is typical at foreign companies (77.8%) and Hungarian and non-profit organisations also undertake this recruitment task in a fairly high proportion (51.8% and 50.0% respectively). Surprisingly, only 40.0% of partly foreign organisations check actual language command although in theory all of these employers agreed with the preference of real language knowledge to language exam certificates. Government owned organisations are the ones where actual language knowledge is least checked (16%) and the importance of certificates is the highest (68%). On the whole 55% of employers accepted the statement that real language knowledge was worth more than language exam certificates. The theoretical preference of real knowledge was outstandingly high at foreign and partly foreign companies (77.8% and 100%). Hungarian private enterprises attributed a lower significance to this issue, only 51,8% agreed with it, and with non-profit organisations it was even lower (37.5%); the value of this statement was lowest with state institutions (36.0%). The answers and results of foreign companies deserve special attention, as these organisations are the ones which best demonstrate future labour market tendencies. The analysis of both the technical literature and the empirical examinations show that foreign language skills have become key competencies in the labour market and a distinguished factor when evaluating the human capital stock of a region. Since currently the North Great Plain region of Hungary bears a competitive disadvantage this issue should be listed among the priorities of development plans.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Távérzékelési módszerek összehasonlító elemzése mezőgazdasági mintaterületeken(2008-09-18T08:00:20Z) Burai, Péter; Tamás, János; Burai, Péter; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar --A disszertáció elkészítésénél általános célul tűztük ki, hogy különböző távérzékelt adatok és adatfeldolgozási módszerek alkalmazásával vizsgáljuk meg a mezőgazdasági gyakorlatban meghatározó talajtani paramétereket és a növényzet térbeli változékonyságának tulajdonságait. Az általános és részletes célkitűzéseket a bevezetés fejezetében fogalmaztuk meg. A szakirodalmi áttekintésénél először a távérzékelés tudományos hátterét ismertettük. Az elektromágneses hullám fizikai tulajdonságai közül a távérzékelési folyamatokat leginkább meghatározó paramétereket mutattuk be a sugárforrástól a detektorig. Ismertettük a légkör és a természetes felszínek optikai tulajdonságait, különös tekintettel a talaj és a növényzetre. Csoportosítottuk és bemutattuk a szenzorokat a adatforrásokat a működési mechanizmusuk és a felvételek geometriai és radiometriai tulajdonságaik alapján. A távérzékelt adatok feldolgozását az előfeldolgozástól az eredmények értékeléséig lépésenként ismertettük. Részletesen foglalkoztunk a radiometriai és geometriai korrekció kérdésével, a képi jelerősítéssel, a képelemzési eljárásokkal, a képosztályozás eredményeinek értékelésével és az idősoros felvételek változásvizsgálatával. A távérzékelés gyakorlati alkalmazásai közül a talajtani vizsgálatokat, vegetációelemzés, földhasználat-vizsgálat és vízgazdálkodási szakterület szakirodalmát tekintettük át. Az anyag és módszer fejezetben ismertettük a vizsgálati helyszínek alapvető klimatikus és térbeli paramétereit. A vizsgálatok során előállított és alkalmazott felvételeket a szenzorok alapján csoportosítottuk, és ismertettük azok technikai paramétereit. A földközeli és alacsony repülési magasságból készített légifelvételezésre alkalmazott TETRACAM ADC multispektrális kamerának megvizsgáltuk a geometriai paramétereit, majd meghatároztuk a gyors terepi felvételezés alkalmazásának lehetőségeit. A kamerával különböző növényfajokról készített felvételeknél, 5-80% borítottság között a felvételekből számított borítottság és NDVI között szoros pozitív regressziót tapasztaltunk. A kamera a gyomosodott állományok borítási vizsgálatában eredményes eszköz volt, amely gyors, pontos, és olcsó földközeli valamint kis területek légi felvételezését teszi lehetővé. A kamera légi alkalmazása során készített felvétellel szikesedett területen őszi búza állományt vizsgáltunk. A felvételből számított NDVI index hatékony eszköznek bizonyult az őszi-búza állomány levélfelületének (LAI), szármagasságának és szemtermésének becslésében. A vizsgált mintaterületen az őszi búza jól indikálta a feltalaj vezetőképességének változását, így a számított NDVI indexből nem csak a növényállomány egyes biofizikai paramétereit, hanem a sótartalom térbeli változékonyságát is becsülni tudtuk. Megállapítottuk, hogy a feltalaj sótartalom növekedése csökkenti a növényi biomasszát (növénymagasság, termés). Savanyú homoktalajon, parlagfűvel (Ambrosia artemissifolia) gyomosodott napraforgó táblában vizsgáltuk az állományon belüli borítás és gyomösszetétel változását. A mintavételi eredményeket LANDSAT ETM+ felvétel reflektancia adataival hasonlítottuk össze. A számított NDVI adatok és a teljes borítás között gyenge determinisztikus kapcsolatot számítottunk, azonban a gyomok fajszintű becslését csak nagy bizonytalanság mellett lehetett a LANDSAT adatokból számítani. A szikesedési vizsgálatokat hipersektrális felvétel elemzésével is elvégeztük. A vizsgált mintaterület a felvétel készítésének idején kevert fajösszetételű növényállományt tartalmazott. Az általunk alkalmazott DAIS 7915 hiperspektrális felvételnek is csak néhány csatornának reflektancia /radiancia értékei mutattak statisztikai kapcsolatot a talaj sótartalmának változásával. A mintaterület vizsgálatánál megállapítottuk, hogy a hiperspektrális felvételek MIR és TIR tartományának bizonyos hullámhosszai alkalmazásával kaptuk a legpontosabb becslést a sótartalom változásra. A tedeji mintaterületen nagyparcellás növényvédelmi kísérlet keretein belül cukorrépa levélfelület térbeli változékonyságát vizsgáltuk. A mintaterületen különböző növényvédelmi kezeléseket alkalmaztak, amelynek a levélfelületben jelentkező hatásait vizsgáltuk a DAIS7915 felvétel feldolgozásával. Az egyes lombvédelmi kezelések térbeli mintázatát főkomponens analízis alkalmazásával vizsgáltuk, a növényzet változékonyságát reprezentáló első főkomponens értékeiből. A regresszió számítás alkalmával megállapítottuk, hogy a NIR csatornák mindegyikével jól becsülhető a levélfelület változása, azonban a MIR és TIR tartomány kevésbé érzékeny a vegetáció változásra. A számítások során az előfeldolgozás során számított NDVI, VEP (Red Edge Point, REP) értékeivel hasonlítottuk össze a levélfertőzöttség értékeit. A legszorosabb regressziót a 1,668 μm tartományból számított iterációs modell (R2 =0,731, p<0,05) tudtuk becsülni. A tedeji Puszta-mintaterületen 6 földhasználati kategóriát vizsgáltunk LANDSAT ETM+ és DAIS-7915 felvételekkel, ahol ellenőrzött és az ellenőrizetlen osztálybasorolást alkalmaztunk. A pontosságot a vizsgálatba bevont területek maszkolásával és a hiperspektrális felvételnél az ismétlések számának emelésével tudtuk növelni. A hiperspektrális vizsgálatnál a csatorna szám csökkentésére alkalmazott főkomponens analízissel (PCA) számított főkomponensek alkalmazásával tudtuk növelni az osztályozás pontosságát. Az osztályozások pontosságát a vizsgálatba bevont területek maszkolásával és a K-means módszernél az ismétlések számának emelésével tudtuk növelni. Az osztályozási módszerek közül a maximum likelihood módszere adta a legmegbízhatóbb eredményt, az átlagos pontosság a LANDSAT esetében 78,22% volt, míg a DAIS 7915 esetében 85,52%. A Szolnok-Túri-sík mintaterületen regionális szintű földhasználat elemzést végeztünk SPOT-5 multispektrális felvételek alkalmazásával. A felvételeket EOV vetületi rendszerbe transzformáltuk. A felvételek osztályozásánál az ellenőrzött osztálybasorolás maximum likelihood módszerével kaptuk a legpontosabb eredményt. A két időpont közül a kora őszi időszak osztályozásával kaptunk pontosabb eredményt, amelyet a két időpont összevonásával tovább javítottuk. Az osztályozott parcellák vizsgálatánál a hiba jelentős része a geometriai korrekcióból, a parcella méréséből és a szegélyhatásból származott. Az osztályozás értékelésére olyan módszert alkalmaztunk, amely a hagyományosan használt hibamátrixszal szemben parcellánként vizsgálja az osztályozás pontosságát, és az eredmények parcellánként is lekérdezhetőek. A vegetáció idősoros vizsgálatához MODIS felvételeket alkalmaztunk, ahol térben homogén mintatereket jelöltünk ki a vizsgálat céljára. A felvételek geometriai transzformációja után felvétel-páronként végeztük el az atmoszférikus korrekciót, a felhős területek leválogatására. A regionális vizsgálatnál alkalmazott MODIS felvételből számított NDVI-ből a növényzet fejlődésének idősoros dinamikáját számítottunk, majd trendvonal felvételével meghatároztuk a vegetáció dinamikáját. A SPOT-5 osztályozásból számított parcellák és az idősoros MODIS adatokból kialakított koncepcionális modell vázlatát dolgoztuk ki, amely további kutatásokkal alátámasztva alkalmazható regionális vízgazdálkodási modellek input paramétereként. The general objective of the dissertation was the examination of decisive soil parameters in agricultural practice in addition to the spatial variability of vegetation characteristics through the application of different remote sensing data and data processing methods. The general and the specific objectives were defined in the introduction chapter. The review of relevant literature contains the scientific background of remote sensing methods. Among the physical characteristics of electro-magnetic waves the primary parameters affecting remote sensing processes were presented from the radiance source to the sensor. The optical features of the atmosphere and natural surfaces were evaluated and reviewed with special regard to soil and vegetation. The introduction and categorization of sensors based on their data source, operation mechanisms and the geometric and radiometric features of the images were presented. Image processing of remotely sensed data, from pre-processing to the evaluation of the results, were reviewed. The problem of radiometric and geometric correction, feature determination and classification methods, as well as the valuation of classification and the analysis of time-series images were discussed comprehensively. Regarding the practical applications of remote sensing, the relevant literature of soil and vegetation analysis, land-use examinations and water management were reviewed. The fundamental climatic and spatial parameters of the model/sample area were presented in the materials and methods chapter. Images taken in the course of investigation were categorized according to the applied sensors and their technical parameters were presented. The geometric parameters of the TETRACAM ADC multispectral camera - used for the near-surface and low altitude airborne imaging - were examined then its applicability for fast field measurements/surveying were determined. A strong positive regression between vegetation coverage and NDVI were detected - within the range of 5-80% coverage - on images taken on different plant species with the camera. The camera proved to be a fast, accurate and cost-effective means of surveying weed infected crops with near-surface and low altitude airborne imaging. The camera was used for the examination of winter wheat crop in a salt affected area with airborne imaging. The obtained NDVI, derived from the taken image, demonstrated its efficiency for the estimation of leaf-area index (LAI), stem height and seed production of winter wheat crop. Winter wheat indicates changes in the conductivity of the upper soil layer; therefore the calculated NDVI not only allows the estimation of certain biophysical parameters of the crop, but the spatial variance of the salt content of the soil, as well. It was concluded that the increasing salt content of the upper soil layer negatively affects plant biomass (plant/stem height, seed production). Changes in weed coverage and composition were investigated in sunflower crop infested with common ragweed (Ambrosia artemisiifolia) on acidic sandy soil. The results of sampling were compared with reflectance data of LANDSAT ETM+ images. Weak deterministic relationship were discovered between the calculated NDVI data and total coverage, however the identification/estimation of weeds at a species level from LANDSAT data could be performed only with a high level of uncertainty. Examinations of salinization were also carried out by the analysis of hyperspectral images. At the time the image was taken the investigated model area was covered with a mixed composition of plant species. Only the value of a few reflectance/radiance bands of the applied DAIS 7915 hyperspectral image showed statistic connections with the changes in the salt content of the soil. Based on the examination of the model area it could be concluded that the most accurate estimations of salt content changes could be achieved with the application of certain wavelengths within the MIR and TIR range. The examinations of the spatial variability of sugar beet leaf area were performed in the frame of a large scale field pest control experiment in the Tedej model area. The effects of different pest control treatments on leaf area - applied on the model area - were studied by processing DAIS 7915 images. The spatial pattern of each treatment was examined by principal component analysis using the values representing the variability of vegetation as the principal component. Based on the regression analysis it could be concluded that each NIR channel is suitable for the estimation of leaf area changes, although MIR and TIR range is less sensible to vegetation changes. In the course of calculations NDVI, REP values were obtained from pre-processing and compared to values of leaf contamination/infestation. The highest regression rates could be estimated from the iteration model (R2 =0,731, p<0,05) calculated from the 1,668 μm range. Six land-use categories were examined in the Tedej model area with LANDSAT ETM+ and DAIS-7915 images, where supervised and unsupervised classification was applied. Accuracy could be improved by masking sample areas and by increasing repetitions of hyperspectral images. The accuracy of classification in hyperspectral examinations could be improved by the application of principal components calculated with principal component analysis for the reduction of channel number. The accuracy of classification could be improved by masking sample areas and by increasing repetitions when using K-means method. Among the different classification methods the most reliable results were provided by the maximum likelihood method, average accuracy being 78,22% in case of LANDSAT and 85,52% in case of DAIS 7915. In the Szolnok-Túri-Plain model area regional scale land-use analysis was performed with the application of SPOT-5 multispectral images. Images were transformed to the Hungarian national projection system (EOV). The most reliable results for the classification of the images were achieved by the maximum likelihood method with supervised classification. Between the two examined moments the early autumn date provided more accurate results, which could be further improved by merging/contracting the two moments. The majority of errors in the examination of classified plots could be linked to geometric correction, errors in plot measurement and border effect. For the evaluation of the classification such a method was used which - unlike the traditionally used error matrix - examined the accuracy of classification by plots and the results could be queried by plots, too. For the time-series examination of vegetation MODIS images were used, where spatially homogenous sample areas were defined for the examinations. Atmospheric correction was carried out on image pairs after the geometric transformation of images in order to select cloudy areas. NDVI - calculated from MODIS images applied in the regional examinations – was used for calculating the time series of vegetation growth dynamics, then define the dynamics of vegetation by drawing trend lines. A draft concept model was developed - based on the plots computed from the SPOT-5 classification and the MODIS time series data - which could be applied as input parameter for regional water management models in case it is supported by further research.Tétel Szabadon hozzáférhető A Berettyó-folyó biológiai vízminősítésének és hidrológiai jellemzőinek összefüggései(2008-09-18T12:14:23Z) Pregun, Csaba; Tamás, János; Pregun, Csaba; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar --Kutatásaim során a Berettyó koncepcionális modelljére alapozva kialakítottam a folyó és környezetének virtuális hidrológiai – hidraulikai modelljét. Ezzel az EU Víz Keretirányelv javaslatait is figyelembe véve megalapoztam egy dinamikus térbeli döntéstámogatási rendszert. A hidroökológiai vizsgálatok és a folyamatok modellezése egy természetközeli, önfenntartó, és környezete számára kisebb kockázatot jelentő folyókörnyezet kialakítását célozta meg. Az így nyert alapadatok felhasználásával elemeztem a hidroökológiai szempontból jelentős tényezők közötti összefüggéseket, a VKI ajánlásainak megfelelően. A hidraulikai elemzések során felmértem a vizsgált keresztszelvényekre vonatkozóan a folyó morfológiai és hidrológiai jellegét, és áramlási viszonyait. Megállapítottam, hogy a bakonszegi keresztszelvény a benne uralkodó szélsőséges hidraulikai viszonyok miatt ökológiai barrierként viselkedik. Kimutattam, hogy átlagos körülmények között, adott vízhozam esetében a meder geometriai viszonyai összefüggenek az áramlási tényezőkkel, de kis, illeve nagyvízi viszonyok között ez a kapcsolatrendszer lényegesen meggyengül, vagy megszűnik. A hidroökológiai és vízminőségi körülmények egyaránt indokolják a vízáramlás környezetvédelmi célú szabályozását, végső esetben a mederátalakítást is. Sokváltozós statisztikai módszerek felhasználásával elemeztem a vízminőségi mutató-csoportok összefüggéseit, kapcsolatokat kerestem az élő és élettelen környezeti tényezők, valamint az élő és élettelen környezet által együttesen meghatározott mutatók között. A terepi mintavételezések során nyert adatok alapján elvégeztem a Berettyó és közvetlen környezetének környezet- és vízminősítését a vizsgált időszakra vonatkozóan. Megállapítottam, hogy a szennyeződések jelentős részben határon kívüli eredetűek. A folyó öntisztuló képessége ugyanakkor jelentősnek mondható, a környezeti állapot az alsóbb szakaszok felé haladva javul. A Spencer-féle környezetminősítési gyorsteszt alapján összeállítottam egy alföldi vízfolyásokra alkalmazható, az igényeknek megfelelően bővíthető vizsgálati módszert, amely felhasználja a hazai négy vízminősítési rendszer eredményeit. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a fizikai-kémiai-biokémiai vizsgálatok esetében nem elegendő az alkalmankénti mintavétel, hosszú távú monitoringra van szükség. A felhasznált Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer (MMCP) használhatóbb volt, mint a más eseti mintavételezések eredményeit alkalmazó értékelési módszerek. Nem a mintavétel idejében fennálló környezetminőséget reprezentálja, hanem összegzi a makroszkópikus vízi gerinctelen életközösségek indikátor-fajainak addig eltelt fejlődési periódusát. Ennek alapján eredményei jobban összevethetőek a hosszú távú fizikai-kémiai adatsorokon alapuló MSZ 12 749 szerinti vízminősítéssel. In the course of my researches I developed the virtual hydrologic – hydraulic model of the Berettyó River and its environment, based on the Berettyó`s conceptual model. The developed conceptual model served as a basis for the establishment of a dynamic spatial decision-making support system taking into consideration the recommendations of the EU Water Framework Directive. The objective of monitoring and modelling of hydroecological processes aimed at providing a tool, which facilitates the natural, self-supporting river-environment, which is less risky for his milieu. I analyzed the relationship between the important hydroecological and water-quality significant factors according to the recommendations of the EU Water Framework Directive. In the course of the hydraulic analysis I investigated the hydrological and morphological character of the river, and the conditions of the flow in the examined cross-sections. I concluded that the cross-section of Bakonszeg is an ecological barrier, because of the extreme hydraulic conditions. I demonstrated that under normal circumstances the bed-geometrical and flow coefficients were in correlation in case of given run-off, but this relationship weakens or breaks off in extreme low-water and high-water conditions. Both hydroecological and water-quality status give reason for the application of environmental stream regulation methods, or the bed regulation in the last resort. I analyzed the relationship of the indicator-groups of water quality with bivariate and multivariate statistical methods, and investigated connections among environmental indicator groups determined primarily by physical-chemical factors, and determined principally by biotic factors, and determined by the collective effect of abiotic and biotic factors. I completed the environmental assessment and water qualification of the Berettyó River and its surrounding area in the examined periods. I appointed that the water pollution origins mostly from transborder sources. The self-purification capacity of the ecosystem of the Berettyó is significant; its environmental status improves toward the downstream. I framed an environmental qualification method based on the Spencer environmental rapid tests, which includes some elements of the four accepted Hungarian water-qualification systems. This method is adaptable for streams of the Hungarian Great plain, can be completed and customized for special instances. In the course of the research it was proven that in case of physical, chemical and biochemical examinations long term monitoring is needed, the occasionally sampling is not appropriate. The used MMCP-index (the point-system of the Hungarian macrozoobenthos family taxons) was more applicable than other short term evaluation methods, which use results of other occasionally samplings. This method summarizes and averages the environmental quality conditions for the life cycle of the macroscopic invertebrate biomes till the time of sampling. On the basis of these results the MMCP proved to be more effectively comparable with the results of the long term physical, chemical and biochemical analysis which were achieved according to the MSZ 12749 standard.Tétel Szabadon hozzáférhető Különböző növekedési erélyű alanyok hatása az alma termés-önszabályozására(2008-09-18T12:30:50Z) Racskó, József; Szabó, Zoltán; Holb, Imre; Racskó, JózsefKutatómunkánk alapvető célja volt, hogy az alma terméshozási tényezőinek tudományos szintű vizsgálatával olyan új ismeretekhez jussunk, amelyekkel az ültetvények rendszeres terméshozása fenntartható. Az előbbiekben megfogalmazott alapvető cél elérése érdekében 2003. tavaszán szabadföldi és laboratóriumi vizsgálatba kezdtünk az alma termés-önszabályozási mechanizmusainak (alternancia, gyümölcshullás és primigen dominancia) jobb megismerése érdekében. A vizsgálatok és adatfelvételezések egymást követő 5 év folyamán Nyugat-Magyarországon, Nagykutason az Alma 2000 Kft. alany-fajtakísérleti ültetvényében folytak. A 33 fajtából álló ültetvényt 1,2 ha felületen 1999 őszén telepítették 3,5 x 0,5 m térállásban. Minden fajtát három – eltérő növekedési erélyt képviselő – alanyra szemeztek: M.9, MM.106 és vadalmamagonc. Újdonságnak számító megfigyeléseink közé tartozik a magtartalom termésszabályozásban betöltött szerepének további tisztázása. Mind az alternáló, mind az alternanciára nem hajlamos fajták esetében a termő fáknál a lehullott és fán maradt gyümölcsök magtartalma között jelentős volt a különbség, mely a szürethez közeledve egyre csökkent. A fán maradt gyümölcsök magtartalma rendszerint magasabb, közel kétszerese volt a lehullottakénak. Az alternanciára való hajlam pontos számszerűsítése érdekében meghatároztuk a fajtakísérleti alany-nemes kombinációk esetében az Alternancia Indexet (AI). Mivel a mutató képzése a terméshozamok változásából indult ki, nem fejezte ki pontosan az alternancia mértékét. Ennek érdekében kifejlesztettük a Módosított Alternancia Indexet (AIm), s értékei alapján a fajtákat csoportokba soroltuk. Gibberellinsav-tartalom vizsgálataink kiválasztott mintafajtákon (’Gala Royal’ és ’Vista Bella’) feltárták a GS3 és GS7 negatív, valamint a GS4 pozitív szerepét a virágképzésben így közvetlen alternancia kialakulásában. A GS1 szakirodalomban leírt inhibitor szerepét nem sikerült bizonyítanunk, statisztikailag igazolható különbséget nem tapasztaltunk a termő és kihagyó fák között. Ennek magyarázata lehet, hogy a GS1 nem egyszerű inhibitorként funkcionál, hanem más hormonokkal kölcsönhatásban bonyolult mechanizmusokon keresztül szabályozza a virágképződést. Az alanyok között jelentős különbséget nem figyeltünk meg a gibberrellinsav-tartalomban. Az ’Arlet ’almafajta esetében részletesen bemutattuk a különböző növekedési erélyű alanyok hatását a gyümölcshullás menetére, mértékére, a gyümölcs/levél arány változására, a gyümölcsminőségre valamint a gyümölcsök magtartalmára. A vizsgált 33 fajta átlagában a terméskötődés és a gyümölcsönkénti magtartalom között szoros pozitív korrelációt tapasztaltunk. Összefüggést mutattunk ki továbbá a fánkénti virágszám és a terméskötődés között. Minél nagyobb a fánkénti virágszám, annál alacsonyabb mértékű terméskötődésre és nagyobb arányú gyümölcshullásra számíthatunk. A primigen dominancia vizsgálatainkban az egy virágzatból fejlődő virágok nyílási ideje között rendszerint 2-4 nap különbséget figyeltünk meg. Elsőként a domináns (centrális helyzetű) virágok nyíltak ki, melyet centripetális sorrendben követnek a dominált (periferiális elhelyezkedésű) virágok. A szabadtermékenyülés és öntermékenyülés, a gyümölcsönkénti magtartalom valamint az összgibberellinsav-tartalom a domináns virágok esetében szignifikánsan magasabb volt, mint a domináltaknál. A dominált gyümölcsök között különbséget nem tapasztaltunk. Szignifikáns különbséget az alanyok között sem sikerült kimutatni, tehát a különböző növekedési erélyű alanyok azonos hatást gyakoroltak az azonos virágzatból fejlődött gyümölcskezdemények magtartalmára és gibberellinsav-tartalmára, így a primigen dominancia érvényesülésére. The main aim of this study, with the examination of the productivity of apple, was to reach new knowledge with that, regular production of the orchards can be provided. For reaching above aim, field experiments and laboratory trials were established in the spring of 2003 in order to clear the mechanisms of the crop autoregulation of apple (biennial bearing, fruit drop and primigenic dominance). Examinations and data collection were being done in five consecutive years in West Hungary at Nagykutas, at the variety-testing research orchard of the Apple 2000 Inc. The orchard was planted in the autumn of 1999 with the spacing at 3.5 x 0.5 m and consists of 33 apple scion varieties. Each variety was grafted onto three different growth inducing rootstocks: M.9, MM.106 and crabapple seedling. Description of the role of seed content in the crop autoregulation can be concerned as a new fact. Difference in number of seeds per fruit between dropped and persisting fruits was found in both on- and off-year trees. This difference was getting lower closing to harvest. The seed content was usually higher in the persisting fruits and the difference between persisting and dropped fruits was almost twice. For the exact description of the alternate bearing cropping habit, ‘Alternate Bearing Index’(AI) was calculated for each rootstock-scion unit. As the calculation of this parameter is based on the yearly alternation of the yield, it could not exactly represent the alternate bearing habit. Therefore, we developed the so called ‘Modified Alternate Bearing Index’ (AIm) and grouped the varieties based on its values. Our analytical examinations on selected varieties (‘Gala Royal’ and ‘Vista Bella’) proved the inhibitory role of GA3 and GA7 in the flowering, thus in the alternate bearing. GA4 showed promoting effect on flowering. We could not prove the inhibitory role of GA1 described in the literature; significant difference between the on- and off-year trees was not found. The possible explanation is that GA1 does not act as a single flower inhibitor but regulates the flower initiation with other hormones through complicated physiological processes. Significant differences among rootstocks were not observed. Effect of different growth inducing rootstocks in the time course and rate of fruit drop, fruit/leaf ratio, fruit quality and seed content of ‘Arlet’ variety were described in details. In the average of the studied 33 varieties, close positive correlation was found between fruit set and seed content. Relationship was also found between flower and number per tree and fruit set; flower number per tree the higher, fruit set the lower and fruit drop the higher. Primigenic dominance examinations showed that 2-4 days difference can be found among single flowers formed in an inflorescence. Firstly, the centrally located dominant flower started to bloom then the peripherially located ones, in centripetal order. Fruit set from open and self pollination, seed number per fruit and total amount of gibberellic acids were significantly higher in the dominant flowers and fruits compared to the dominated ones. Significant differences were not observed among dominated flowers in an inflorescence. Significant differences among rootstocks were not observed too; the different growth inducing rootstocks had the same effect on the seed number per fruits and the total amount of gibberellic acids, thus on the expression of the primigenic dominance.Tétel Szabadon hozzáférhető Szervopneumatikus pozícionálás pontosságának növelése dsp alapú csúszómód szabályozással(2008-09-19T07:21:35Z) Gyeviki, János; Csizmazia, Zoltán; Véha, Antal; Gyeviki, JánosA kutatás célkitűzése egy olyan egyszerű, robusztus pneumatikus szervo-rendszert elkészítése, amelynek a pontossága nagyobb a szakirodalomban eddig fellelt legnagyobb pontosságú rendszernél (0.01 mm). Munkám során először a munkahenger és az útváltó szelep modelljét készítettem el. Megterveztem és megépítettem a kísérleti berendezést. A kísérleti berendezés használata olyan egyszerűnek és rugalmasnak bizonyult, hogy a továbbiakban a fizikai modellen végzett méréseket helyeztem előtérbe, szemben a számítógépes szimulációval. Kísérletileg igazoltam, hogy a célul kitűzött pontosság és stabilitás a klasszikus csúszómód szabályozással nem érhető el. Új eljárás kidolgozása vált szükségessé. A csúszómód szabályozó megtervezése három fő lépésből áll: Első lépés a csúszófelület tervezése, a második lépés egy olyan szabályozási törvény kiválasztása, amely az állapotváltozók trajektóriáját a csúszófelületre kényszeríti, majd azon tartja, a harmadik a legfontosabb lépés, csattogásmentes (chattering free) megvalósítás. A tézisek a csúszómód szabályozók tervezésének e három fő lépéséhez kapcsolódnak. A kutatás során elért eredményeket számos hazai és nemzetközi konferencián adtam elő és folyóiratban közöltem. A kutatás jól kapcsolható a felsőfokú oktatáshoz is, a szerzett ismereteket felhasználtam az oktatásban, a hallgatókat bevontam a kutatásba. A számos hazai TDK-s siker mellett nemzetközi versenyben is helytálltak hallgatóim (http://www.handson.org.tw/ http://www.handson.org.tw/video2/3/3.mpg). A pneumatika-gyártóktól, az ipari alkalmazóktól és oktatási intézményektől érkező érdeklődés arra ösztönöz, hogy a továbblépés irányául elsősorban egy önálló, intelligens, az ipari számítógépekkel és Programozható Logikai Vezérlőkkel (PLC) kommunikálni képes pozícionáló egység kifejlesztését jelöljem meg. Az egység az irányító berendezéstől kapja a kért pozíciót, elvégzi a pozícionálást, majd jelzi azt az irányító berendezésnek. A PhD értekezésem elkészítésének végén ismerkedtem meg Ming-Chang Shih – vel a taiwani National Cheng kung University professzorával, aki megerősítette feltevésem, hogy a pozícionálás pontosságának elsősorban az útadó felbontása szab határt. A Shih által elért pozícionálási pontosság 20 nm [103, 104]. Célom beszerezni egy 4μm felbontásu Heidenhein inkrementális útadót és egy jelfeldolgozó elektronikát, mellyel 1024-szeres aláosztás valósítható meg. Így lehetővé válik, hogy a nanométeres tartományban is méréseket végezzünk. The aim of the research is to construct a simple and robust pneumatic servo-system, the precision of which is higher than the system of the highest precision which can be found in special literature (0.01 mm). During my work I designed firstly the model of the cylinder and the control valve. I designed and constructed the experimental device. The usage of the experimental device seemed to be so simple and flexible, that hereafter I privileged the measurements carried out on the physical model rather than the computer simulation. I proved experimentally, that the precision and stability, that our aim was, cannot be reached with the classical sliding mode control. The development of a new method was needed. The design of the sliding mode controller consists of three steps: The first step is the design of the sliding surface, the second step is the design of the control which holds the system trajectory on the sliding surface, and the third is the most important step, the chattering-free realization. The thesises are connected to these three steps of the design of the sliding mode control. I presented the results that were achieved during the research in numerous national and international conferences and I also published them in journals. The research can also be well-connected with the higher education, I used the gained knowledge during education, the students were also involved in the research. Apart from the numerous national TDK successes my students performed well in international competition, too (http://www.handson.org.tw and http://www.handson.org.tw/video2/3/3.mpg). The interest coming from the pneumatic-manufacturers, the industrial appliers and the educational institutions motivates me to appoint primarily as the direction of the further steps the development of a seperate and intelligent positioning unit that can communicate with industrial computers and PLCs (Programmable Logic Controllers). The unit gets the requested position from the controlling device, executes the positioning and then gives signal to the controlling device. At the end of the completion of my PhD paper I got to know Ming-Chang Shih, professor of the National Cheng kung University of Taiwan, who affirmed my assumption that the precision of the positioning is limited primarily by the resolution of the transducers. The positioning precision reached by Shih is 20 nm [103, 104]. My aim is to get hold of a 4μm resolution of incremental encoder from Heidenhein and a subdivision and counter electronics subdivide the sinusoidal input signals up to 1024-fod. Thus, it becomes possible to perform measurements in the nanometric range.Tétel Szabadon hozzáférhető Spad-érték és a kukorica (zea mays l.) Termésmennyisége közötti összefüggés elemzése különböző tápanyag- és vízellátottsági szinten(2008-10-06T06:57:50Z) Ványiné Széles, Adrienn; Huzsvai, László; Széles, Adrienn; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a műtrágyázásnak, az öntözésnek és az évjáratnak, valamint a három tényező kölcsönhatásának milyen hatása van a kukorica SPAD-értékére és a termésre, továbbá a közöttük lévő összefüggésre. Célkitűzésünk volt megállapítani, hogy a klorofillmérővel kapott eredmények használhatók-e a kukorica trágyázási szaktanácsadó-hálózatban. A műtrágya kezelések hatáselemzésének megbízhatóságát nagymértékben növeli, hogy az egyetemi szántóföldi tartamkísérletben a kezelések tartamhatása meghaladja a húsz évet. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Látóképi Kísérleti Telepén, középkötött mészlepedékes csernozjom talajon 1984-ben alapított háromtényezős sávos elrendezésű szántóföldi tartamkísérletben végeztük 2003 és 2007 között. A műtrágya-hatóanyagok: 1 N : 0,75 P2O5 : 0,88 K2O konstans arányú NPK dózisok. A nitrogén alapdózis 30 kg N/ha. A műtrágyázás nélküli kontroll mellett ennek 1, 2, 3, 4, 5-szörös dózisát alkalmaztuk. A szántóföldi tartamkísérletnek nem öntözött és öntözött változata van. A kukoricalevél relatív klorofill koncentrációját a SPAD-502 típusú hordozható klorofill mérőműszerrel mértük, és értékeltük a növény tenyészidőszak alatti N-koncentrációját. A méréseket N-kezelésenként, továbbá annak nem öntözött és öntözött változatán végeztük. A vizsgálatban szereplő hibridek: Debreceni 377, DK 391, Mv 277 és a Szegedi SC 352. A méréseket minden évben már 6 leveles állapotban megkezdtük. A további méréseket a kukorica 12 leveles korában és az 50%-os nővirágzás időszakában végeztük. A vetéstől a betakarításig eltelt napok száma a hibridek átlagában vizsgálva évenként eltérő volt: 2003-ban 84-, 2004-ben 80-, 2006-ban 78- és 2007-ben 71 nap, ami a hőösszeg évenkénti alakulásával hozható összefüggésbe. A betakarítást 2003-ban 09.18-án, 2004-ben 10.27-én, 2006-ban 10.16-án és 2007-ben 10.08-án végeztük. A kukorica SPAD-értékei és a termesztési tényezők, valamint a termés és a termesztési tényezők közötti kapcsolatot általános lineáris modellel (GLM) értékeltük. A SPAD-értékek és SPAD-klorofillkoncentráció, valamint a termés középértékeinek összehasonlítását Duncan-teszttel végeztük. A N-műtrágya és a SPAD-érték közötti összefüggést, valamint a N-műtrágya és a termés közötti összefüggést logaritmikus függvénnyel vizsgáltuk. A SPAD-érték és a termés közötti kapcsolatot lineáris függvény segítségével értékeltük. A függvényeket regresszió-analízissel, az eltérésnégyzetösszeg minimalizálásával illesztettük. A függvények illeszkedésének megbízhatóságát az R-értékkel és a Hiba MS nagyságával adtuk meg. A kiértékelést az SPSS for Windows 13.0 statisztikai programcsomaggal végeztük. A műtrágyázás hatását a SPAD-értékre a debreceni szántóföldi tartamkísérlet nem öntözött változatában évenként, valamint száraz és átlagos csapadékellátottságú évekre elkülönítve elemeztük. A műtrágyázás a vizsgált évjáratok mindegyikében mindhárom mérési időpontban szignifikánsan (P<0,001) növelte a SPAD-értékeket. Az év x NPK (A x B) kölcsönhatás 0,1%-os szinten volt szignifikáns. Ez a kölcsönhatás azt mutatja, hogy a műtrágyázás hatása évjárattól függően változott, valamint az 50%-os nővirágzás időpontjához közeledve az évjárat hatása egyre jelentősebb. Az átlagos csapadékellátottságú évjáratban a 12 leveles állapotig az évjárat módosító hatása nő, a virágzás időpontjában ez a hatás csökken. Dunkan-féle teszttel 5%-os szignifikancia szint mellett igazoltuk, hogy nem öntözött körülmények között a száraz és az átlagos évjáratban egyaránt a 6 leveles állapotban 60 kg N/ha műtrágya-hatóanyag, a 12 leveles és az 50%-os nővirágzás időpontjában a 120 kg N/ha N-hatóanyag szinten mértük a nagyobb SPAD-értékeket. A legalacsonyabb SPAD-értékeket a vizsgált évek mindegyikében – mindhárom mérési időpontban – az 1984 óta nem műtrágyázott parcellákon mértük. A nitrogén hiány következtében kevés klorofill képződött a levelekben, így a sárga pigmentek, karotin és a xantofill került túlsúlyba (sárga levél). A legnagyobb SPAD-értéket 2004-ben (60,3) mértük. A műtrágyázott parcellák átlagos SPAD-értékei a száraz évjáratban, a 6 és 12 leveles állapotban (53,6; 53,4) nagyobbak voltak, mint az átlagos évjáratban (45,1; 51,5). Az 50%-os nővirágzás időpontjában viszont az átlagos évjáratban mértünk nagyobb SPAD-értéket (53,7), mint a száraz évjáratban (49,9). A különbség minden esetben szignifikáns (P<0,001) volt. A trágyahatást a vízhiány 2007-ben csökkentette a legnagyobb mértékben. Száraz évjáratban a műtrágyázás kontrollhoz viszonyított SPAD-értéket növelő hatása 6 és 12 leveles állapotban kisebb, míg 50%-os nővirágzáskor nagyobb volt, mint az átlagos évjáratban. A műtrágyázás és a SPAD-érték közötti kapcsolatot regresszió analízissel vizsgáltuk. A két változó között szoros kapcsolat 2004-ben 12 leveles (r=0,694) és 50%-os nővirágzás időpontjában (r=0,737) volt. A leggyengébb összefüggés a vizsgált évek közül a legszárazabb 2007 évben volt. A műtrágyázás hatása öntözött változatban is a vizsgálat mind a négy évében mind a három mérési időpontban statisztikailag (P<0,001) bizonyított. Az év x NPK kölcsönhatás 0,1%-os szinten volt szignifikáns, vagyis az NPK hatása a SPAD-értékre évenként változott. A nem öntözött változathoz hasonlóan az átlagos csapadékellátottságú évjáratban az év x NPK kölcsönhatás SS értéke 12 leveles állapotig nőtt, majd csökkenést mutatott. A 6 leveles állapotban a 30 kg N/ha dózis a kontrollhoz viszonyítva megbízhatóan növelte a SPAD-értéket. A N-dózis további növelése nem indokolt. A 12 leveles és az 50%-os nővirágzású kukoricánál a kontrollhoz viszonyítva csak a hektáronkénti 120 kg/ha adagú N-hatóanyag eredményezte a SPAD-érték szignifikáns növekedését. A műtrágyázás hatása öntözött változatban az 50%-os nővirágzás időpontjában jelentősebb volt, mint a nem öntözött változatban. Mind a száraz, mind az átlagos csapadékellátottságú évjáratban 6 leveles állapotban, a műtrágya-hatóanyag kezelések átlaga jelentős mértékben eltért, a 12 leveles és az 50%-os nővirágzás állapotban a két évjárat, hasonlóan alakult. A regresszió analízis eredménye alapján megállapítottuk, hogy mindhárom mérési időpontban a két változó között szignifikáns (P<0,001) kapcsolat van. Az 50%-os nővirágzáskori mérések esetében a legszorosabb összefüggést (r=0,728) 2003-ban kaptuk. A vizsgált évek mindegyikében az 50%-os nővirágzáskori adatok szorosabb összefüggést mutattak, mint 6, illetve 12 leveles állapotban mért adatok. Az öntözés 6 leveles állapot kivételével megbízhatóan befolyásolta a kukorica SPAD-értékét. Száraz évjáratban (P<0,001), átlagos csapadékellátottságú évjáratban (P<0,05) szinten. Számszerű hatása viszont kisebb, mint a műtrágyázásé. A nem műtrágyázott kezelésekben az öntözés – 50%-os nővirágzás állapotot kivéve – csökkentette a SPAD-értékeket, ennek mértéke az átlagos csapadékellátottságú években szignifikánsan nagyobb volt. Az öntözés hatása az aszályos 2007-ben – 50%-os nővirágzás állapotban – volt a legjelentősebb. Hazai és külföldi kutatásokkal egyezően kísérleti adataink is igazolták, hogy az öntözés csökkenti a klorofillkoncentrációt és ezáltal a nitrogénkoncentrációt is. Az öntözés SPAD-értékre gyakorolt hatásának vizsgálatánál és elemzésénél azt állapíthattuk meg, hogy az öntözés a száraz évjáratban az 50%-os nővirágzás időpontban a műtrágya-hatóanyag kezelések átlagában a SPAD-értéket megbízhatóan (P<0,01) növelte, míg az átlagos csapadékellátottságú években – mindhárom mérési időpontban – csökkentette (P<0,05). Megvizsgáltuk az öntözés hatását mindhárom mérési időpontban t-teszttel. Külön-külön mindegyik műtrágya-hatóanyag kezelésre. Megállapítottuk, hogy az öntözés minden tápanyagszinten mindkét évjáratban – az 50%-os nővirágzás, száraz évjáratot kivéve – csökkentette a kukorica SPAD-értékét. Az öntözés x műtrágya szignifikáns kölcsönhatása – mindhárom mérési időpontban és mindkét évjáratban – bizonyította, hogy a műtrágyázás hatása a SPAD-értékre az öntözéstől függően változott. A SPAD-érték a műtrágyakezelések átlagában nem öntözött változatban a száraz évjáratban 6 leveles állapotban volt a legnagyobb, ami a fejlődés során csökkent. Az 50%-os nővirágzás időszakára, 77 nap alatt 3,7 SPAD-értékkel. A legnagyobb SPAD-érték csökkenést mindkét száraz évben a kontroll parcellán mértük. A 6 leveles állapothoz viszonyítva 2003-ban 17,5 és 2007-ben 9,8 volt a levél SPAD-értékének csökkenése. Átlagos csapadékellátottságú évjáratban (2004, 2006) a 6 leveles állapotban a műtrágyakezelések átlagában mértük a legalacsonyabb SPAD-értéket (44,7). A tenyészidőszak előrehaladtával a SPAD-érték növekedett, 12 leveles állapotra 6,3 és az 50%-os nővirágzás időpontra további 2,3 értékkel. A N-koncentráció a levélben az 50%-os nővirágzás időpontjára dúsult fel. Legnagyobb SPAD-érték növekedést a virágzás időpontjáig a 120 kg/ha műtrágya-hatóanyag kezelés mutatott. A két évet külön-külön megvizsgálva megállapítottuk, hogy a SPAD-érték a tenyészidőszak alatt 2004-ben a műtrágya-hatóanyag kezelések átlagában viszonylag kisebb mértékben (2,4) növekedett, mint 2006-ban (5,3). A műtrágya-hatóanyag kezelések között 2006-ban viszont a SPAD-érték növekedés kiegyenlítettebb volt, mint 2004-ben. A SPAD-érték öntözött változatban, száraz 2007 évben – a nem öntözött változathoz hasonlóan – a 6 leveles állapothoz viszonyítva 12 leveles állapotig minden műtrágya-hatóanyag kezelésben csökkent. A legnagyobb csökkenést 30 kg/ha műtrágya-hatóanyag kezelésben mértük (-2,4). További SPAD-érték csökkenés az 50%-os nővirágzáskor a nem műtrágyázott (-7,7) és a 30 kg/ha műtrágya-hatóanyag kezelésben (-2,5) volt. Az átlagos csapadékellátottságú években az 50%-os nővirágzási időpontjához közeledve növekedett a SPAD-érték. A növekedés mértéke mindkét mérési időpontban kisebb volt, mint a nem öntözött változatban. 2004-ben a nem műtrágyázott és az alacsony (30 kg/ha) műtrágya-hatóanyag kezelésben a tenyészidőszak előrehaladtával a SPAD-érték csökkent, míg 2006-ban minden tápanyagszinten növekedést mértünk. Mindkét évjáratban 50%-os nővirágzásig a legnagyobb SPAD-érték növekedést 150 kg/ha műtrágya-hatóanyag kezelésben értük el. Az öntözés a műtrágya-hatóanyag kezelések átlagában a száraz 2007 évben 6 leveles állapotban jelentős mértékben csökkentette a SPAD-értéket, míg a virágzás időpontjában növekedést mértünk. Az átlagos csapadékellátottságú évjáratban mindkét mérési időpontban a SPAD-értéket csökkentette az öntözés, a legnagyobb csökkenés 12 leveles állapotban volt. Öntözés nélküli változatban a műtrágyázás hatása a kukorica terméseredményére 2004-ben (3,979 t/ha) volt legnagyobb, míg a legkisebb hatást 2007-ben mértük (1,454 t/ha). A nem műtrágyázott kezelésben a legkisebb terméseredményt 2007-ben (3,476 t/ha), a legnagyobbat 2004-ben kaptuk (5,844 t/ha). A száraz (2003, 2007) és az átlagos csapadékellátottságú évek (2004, 2006) összevont értékelésében a műtrágyahatás (P<0,001) hasonlónak tekinthető (3,089 t/ha és 3,167 t/ha), amit a varianciaanalízis SS értéke is bizonyít. A Duncan-teszt eredménye alapján, megállapítható, hogy nem öntözött változatban száraz, és átlagos csapadékellátottságú években egyaránt három tápanyagkezelés között (nem műtrágyázott, 30 és 60 kg N/ha) volt csak megbízható különbség. A vizsgált négy év átlagában és évenként is 60 kg N/ha műtrágya-hatóanyag volt szükséges a megbízhatóan legnagyobb termés eléréséhez. A nem öntözött kezelésben a műtrágyázás termésre gyakorolt hatása leíró logaritmikus függvény és az összevont statisztikai elemzés szerint alkalmas a kapcsolat leírására, ám a változók között (r=0,547) a kapcsolat közepes. A vizsgált években – 2007 év kivételével – szoros összefüggést mutattunk ki a műtrágyázás és a termés között. Az illesztés hibája minden évben 1 t/ha körül volt. Kutatási eredményeink megbízhatóan bizonyították, hogy öntözött változatban a műtrágyázás hatása a termésre négy év átlagában nagyobb (5,021 t/ha, P<0,001) volt, mint a nem öntözött változatban (3,128 t/ha). A kezelések átlagában a műtrágyázás és az öntözés kölcsönhatásának a legnagyobb hatása a száraz 2007 évben volt (4,705 t/ha). A száraz évjáratban jelentősen nagyobb (4,459 t/ha) volt a műtrágyázás x öntözés hatás, mint az átlagos csapadékellátottságú (3,299 t/ha) évjáratban. A műtrágyázás és a termés közötti összefüggést tekintve a száraz évjáratban öt tápanyagszint (nem műtrágyázott, 30, 60, 90 és 120 kg N/ha), átlagos csapadékellátottságú évek átlagában négy (nem műtrágyázott, 30, 60 és 90 kg N/ha) közötti különbség is szignifikáns volt. Az öntözött változatban a kukorica évenkénti műtrágyareakciója kisebb mértékben különbözött, mint a nem öntözött változatban. Csökkent a termésingadozás. A korrelációs együttható értéke (r=0,764) alapján szoros összefüggés van a műtrágyázás és a szemtermés között. A becslés hibája öntözött változatban kisebb, mint a nem öntözött változatban. Az öntözés a négy év és a műtrágyakezelések átlagában megbízhatóan (P<0,001) 1,141 t/ha-ral növelte a termést. Az öntözés – a kukorica 50%-os nővirágzás időpontjában mért SPAD-értékhez hasonlóan – a száraz években szignifikánsan (P<0,001) növelte, míg az átlagos csapadékellátottságú évjáratban az öntözés termésnövelő hatása nem volt szignifikáns. Öntözés hatására a legnagyobb termésnövekedést a műtrágya-hatóanyag kezelések átlagában 2007-ben (3,906 t/ha) értük el. A t-teszt segítségével – a száraz és átlagos csapadékellátottságú éveket összevontan – megvizsgáltuk az öntözés és a különböző tápanyagszintek közötti kapcsolatot, ami bizonyította, hogy a száraz évjáratokban az öntözés mind a hat tápanyagszinten szignifikánsan (P<0,001) növelte a kukorica termését, míg az átlagos csapadkellátottságú években megbízható öntözéshatást nem kaptunk. Végül a nem öntözött és az öntözött változatban azonos műtrágya-hatóanyag alkalmazásával, négy év figyelembevételével, varianciaanalízissel (összevont értékelés) megvizsgáltuk a műtrágyázás, az öntözés és az évjárat hatását a kukorica termésére. Az SS értékek alapján megállapítottuk, hogy legjelentősebb hatása a műtrágyázásnak (1486,4), majd az évjáratnak (375,4), és ezt követően az öntözésnek (234,2) volt. A kölcsönhatások mindegyike szignifikáns (P<0,001) különbséget mutatott. Közülük legjelentősebb az év x öntözés (SS=433,9) kölcsönhatás. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a termés ingadozásában nagyon jelentős a műtrágyázás és az öntözés hatása, melyet azonban az évjárat jelentősen módosíthat. A száraz évjáratban (2003, 2007) a két év szignifikánsan (P<0,001) különbözött egymástól. Az öntözés és a műtrágyázás 0,1%-os szignifikancia szint mellett megbízhatóan befolyásolta a SPAD-értéket. Jelentős az év x öntözés és az öntözés x NPK (P<0,001) kölcsönhatás. A műtrágyázás hatása termésre évenként eltérő volt (P<0,01). Átlagos évjáratban (2004, 2006) a főhatások (év, öntözés, NPK) közül az öntözésnek nem volt hatása. Az év x öntözés kölcsönhatás 5%-os szignifikancia szinten szignifikáns, mivel az öntözés az egyik évben csökkentette a másik évben növelte a termést (P<0,001). A műtrágyázás hatékonyságát az évjárat nagymértékben (P<0,001) módosította. Az öntözés x NPK kölcsönhatás átlagos évjáratokban statisztikailag nem volt igazolható. A SPAD-érték és a kukorica termésadatának elemzés során azt állapíthattuk meg, hogy a 6 leveles állapotban mért SPAD-érték és a termés között a nem öntözött változatban nincs, míg öntözött változatban (r=0,260) gyenge sztochasztikus kapcsolat van. A vegetációs idő előrehaladtával mind a nem öntözött, mind az öntözött változatban szorosabb összefüggés volt a két változó között. A korrelációs együttható értéke mindkét változatban pozitív, vagyis a SPAD-érték növekedésével a termés mennyisége nőtt. A statisztikai értékelés alapján a két változó közötti összefüggés lineáris függvénnyel írható le, amit az F-próba is 0,1%-os szignifikancia szint mellett igazolt. A determinációs együttható értékét figyelembe véve – négy év átlagában – megállapítottuk, hogy a termésmennyiség és az 50%-os nővirágzás állapotban mért SPAD-értékek között nem öntözött változatban közepes (r=0,490) és öntözött változatban közepesnél erősebb (r=0,623) kapcsolat volt. Évenként is elvégeztük az elemzést. A száraz, kedvezőtlen 2003-as évben – nem öntözött változatban – a változók között (a SPAD-érték és a termés) 6 leveles állapotban nem tudtunk szignifikáns kapcsolatot kimutatni. A 12 leveles állapotban és az 50%-os nővirágzás állapotában mért SPAD-érték és a termés korrelációs kapcsolat erőssége közepes volt. Öntözött változatban a kapcsolat erőssége szorosabb volt, mint nem öntözött változatban. A változók közötti kapcsolat jellemzésére legalkalmasabb a lineáris függvény (P<0,001). Nem öntözött változatban a SPAD-érték 12 leveles állapotban 22,9%-os és virágzáskor 31,6%-os, öntözött változatban 45,7%-os determinációs együtthatónak bizonyult. Az átlagosan csapadékos 2004-ben a változók között a korrelációs kapcsolat erőssége 6 leveles állapotban a nem öntözött és az öntözött változatban is gyenge volt. A determinációs együttható értéke a nem öntözött változatban 12 leveles és 50%-os nővirágzás állapotban sokat erősödött. A SPAD-érték 2006-ban nem öntözött változatban – 6 leveles állapot – gyenge, míg öntözött változatban nincs kapcsolat a két változó között. Nem öntözött változatban – a másik két mérési időpontban – a SPAD-érték és a termés közötti kapcsolat javult, erőssége viszont a közepesnél gyengébb volt. Öntözött változatban is a vegetációs idő előrehaladtával javult a sztochasztikus kapcsolat, azonban erőssége – a 2004 évhez hasonlóan – gyengébb volt, mint a nem öntözött változatban. A változók között szignifikáns kapcsolat (P<0,001) volt. Az aszályos 2007-es évben nem öntözött változatban a kukorica termése és a SPAD-érték között 6 és 12 leveles állapotban (P<0,01), mind az 50%-os nővirágzás állapotban (P<0,001) szignifikáns kapcsolat volt. Ennek erőssége mindhárom esetben gyenge volt, de az előző évekhez hasonlóan az 50%-os nővirágzáshoz közelítve a korrelációs kapcsolat erőssége javult. Öntözött változatban a 6 és 12 leveles állapotban mért SPAD-érték és a termés gyenge, míg az 50%-os nővirágzás állapotban szoros sztochasztikus kapcsolatban volt. 2007-ben – a 2003-as évhez hasonlóan – öntözött változatban minden mérési időpontban szorosabb összefüggést mutattunk ki, mint nem öntözött változatban, amit az F-próba (P<0,001) szignifikancia szint is igazolt. Megállapítottuk, hogy a korrelációs koefficiens előjele pozitív – nem öntözött és öntözött változatban egyaránt –, vagyis a SPAD-érték növekedésével párhuzamosan a kukorica termésmennyisége is nőtt. A független változó öntözött változatban, száraz években (2003, 2007) – mindhárom mérési időpontban – erősebb kapcsolatban volt a terméssel, mint nem öntözött változatban. Az átlagos csapadékellátottságú években (2004, 2006) az öntözés hatására csökkent a SPAD-érték és a termés összefüggésének szorossága. Kutatási eredményeink jól alkalmazhatóak a gyakorlatban. Javaslatot teszünk a referencia terület és a környező területek átlagmérései után az ajánlott, az alap műtrágyán felüli, pótlólagos N-mennyiség kijuttatására. Nem öntözött változatban, ha a relatív SPAD-érték 98% vagy ennél nagyobb, akkor elegendő az alap műtrágya-hatóanyagként kijuttatott 60 kg N/ha. Ha ettől jelentősen kisebb, akkor minden egyes hiányszázalékra 6 kg N/ha kijuttatását javasoljuk. Ahol: SPADref: a referencia terület SPAD-értéke SPADt: a műtrágyázandó táblán mért SPAD-érték Öntözött változatban a számítás, hasonló a nem öntözött változathoz. Természetesen, itt az alapműtrágya-hatóanyag 90 kg N/ha. Minden egyes hiányszázalékra ebben a változatban 9 kg N/ha kijuttatását javasoljuk. Ahol: SPADref: a referencia terület SPAD-értéke SPADt: a műtrágyázandó táblán mért SPAD-érték During the research we wanted to know the impact of fertilisation, irrigation, crop year and the interactions of these three factors on the SPAD value and yield; their correlation and it was also our objective to find out whether the results we gained by the chlorophyll meter could be used in the maize fertilisation consultancy network. Examinations were carried out between 2003–2007 within a multifactoral long-term field experiment established in 1984 on calcareous chernozem soil with loam texture at the Látókép experimental site of the University of Debrecen, Centre of Agricultural Sciences and Engineering. The constant active ingredient proportion of NPK fertilizer doses was 1 N : 0.75 P2O5 : 0.88 K2O. The basic nitrogen dose was 30 kg ha-1. We used treatments of 1, 2, 3, 4 and 5 times the basic dose, plus a control treatment without fertilisation. Irrigation was applied by Valmon linear irrigation equipment. The population was 70,000 plants ha-1. The relative chlorophyll concentration of maize leaf was measured with a SPAD-502 portable chlorophyll meter and we evaluated the degree of nitrogen supply of maize during the growing season. Measurements were carried out for each N treatment and their irrigated and non-irrigated versions. The hybrids we used for the analysis were: Debreceni 377, DK 391, Mv 277 and Szegedi SC 352. Therefore, we started to carry out measurements every year at the six-leaf stage. Further measurements were implemented at the 12-leaf stage and 50% female flowering stage of maize. The number of days between sowing and harvesting varied during the years in the average of hybrids: it was 84 in 2003, 80 in 2004, 78 in 2006 and 71 in 2007, that can be brought into connection with the annual value of heat units. Grain yields were measured at harvest on the following dates: 18/09/2003, 27/10/2004, 16/10/2006 and 08/10/2007. The correlation between the SPAD values of maize and the production factors, as well as yield and production factors was evaluated by a general linear model (GLM). The comparison of SPAD values and SPAD chlorophyll concentrations, as well as the mean values of yield was done using Duncan’s test. We examined the correlation between N fertiliser and SPAD values and that of between N fertiliser and yield using a logarithmic function. We evaluated the correlation between SPAD values and yield by a linear function. Fitting the functions was done by regression analysis, the minimalisation of the residual sum of squares. The reliability of fitting the functions was indicated by the value of R and MSE. Evaluation was done by SPSS for Windows 13.0 statistical software package. We analysed the effect of fertilisation in the non-irrigated treatments of the long-term field experiment in Debrecen annually. The results of the variance analysis show that fertilisation significantly (P<0,001) increased SPAD values in all three measurement times. The correlation between year x NPK was significant on a level of 0.1%. This correlation indicates that the impact of fertilisation changed from crop year to crop year and that the impact of crop year is getting stronger when the time of 50% female flowering stage comes closer. The modifying effect of crop year increases until 12 leaf stage in years with average precipitation supply, whereas this effect decreases at the time of flowering. Using Duncan test at a 5% significance level, we justified that – in both dry and average years – 60 kg N ha-1 fertiliser active ingredient was needed in 6 leaf stage within non-fertilised conditions, whereas this value was 120 kg N ha-1 in 12 leaf stage and at 50% female flowering stage. At all three measurement occasions, the lowest SPAD values were measured on plots that have not been fertilised since 1984. In these plots, as a result of nitrogen deficiency, there was little chlorophyll generated in leaves and yellow pigments (carotene and xanthophyll) were predominant. The highest SPAD value (60.3) was measured in 2004. The average SPAD values of fertilised parcels were significantly higher at 6 and 12 leaf stage in a droughty year (53.6 and 53.4, respectively), than in an average one (45.1 and 51.5, respectively). At the 50% female flowering stage, we measured a higher SPAD value (53.7) in the average crop year than that of the droughty one (49.9). The difference was significant (P<0.001) in every case. Fertiliser effect was decreased the most by water shortage in 2007. In a dry year, the SPAD value increasing effect of fertilisation compared to that of the control treatment was smaller at 6 and 12 leaf stage, whereas it was higher at 50% female flowering stage than in an average year. We examined the correlation between fertilisation and SPAD values by using regression analysis. In 2004, there was a close correlation between the two factors at 12 leaf stage (r=0.694) and 50% female flowering stage (r=0.737). The weakest correlation during the years examined was found in 2007 – the driest year. The impact of fertilisation in irrigated treatments was also statistically proven (P<0.001) in all four years and at all three measurement occasions. The correlation between year x NPK was significant at a level of 0.1%, that is the impact of NPK on SPAD values changed from year to year. Similarly to the non-irrigated treatments, the SS value of the correlation between year x NPK in years with average precipitation supply was increasing until 12 leaf stage, then started to decrease. At 6 leaf stage, the fertiliser dose 30 kg N ha-1 reliably increased SPAD value in comparison with the control treatment. The further increase of N is not justified. As for 12 leaf stage and 50% female flowering, only 120 kg ha-1 N active ingredient caused significant increase in the SPAD value in comparison with the control treatment. The effect of fertilisation was more significant in the irrigated version at the time of 50% female flowering, than it was in the non-irrigated version. The averages of fertiliser active ingredient treatments differed from each other both in years with dry and average precipitation supply at 6 leaf stage, whereas the two crop years were similar in the case of 12 leaf stage and 50% female flowering stage. Based on the result of regression analysis, we found that there is a significant correlation (P<0,001) between the two factors at all three measurement occasions. In the case of measurement occasions taken at 50% female flowering stage, the closest correlation (r=0.728) was gained in 2003. In all of the examined years, data of 50% female flowering showed closer correlation, than those gained at 6 and 12 leaf stage. Irrigation affected the SPAD value of maize reliably with the exception of 6 leaf stage. Its level was P<0.001 in the dry year, whereas this value was P<0.05 in the year with average precipitation supply. Nevertheless, its quantified impact is lower than that of fertilisation. With the exception of 50% female flowering stage, irrigation decreased SPAD values in non-irrigated treatments and the extent of this decrease was significantly higher in years with average precipitation supply. The effect of irrigation was the highest in the droughty year of 2007 – at 50% female flowering stage. Conforming to Hungarian and foreign research projects, our research data also proved that irrigation decreases chlorophyll concentration and thereby the concentration of nitrogen as well. When examining and analysing the impact of irrigation on SPAD values, we found that irrigation reliably increased (P<0.01) SPAD values in the dry year at 50% female flowering stage in the average of fertiliser active ingredient treatments, whereas in years with average precipitation supply it decreased them (P<0.05) at all three measurement occasions. We examined the impact of irrigation at all three measurement occasions with the help of a t-test. We ran the test for each active ingredient treatment separately. We found that irrigation decreased the SPAD values of maize at every nutritive level in both crop years – with the exception of 50% female flowering, dry crop year. The significant correlation between irrigation and fertiliser justified – at all three measurement occasions and in both crop years – hat the impact of fertilisation on SPAD values was changing in accordance with irrigation. SPAD values were the highest at 6 leaf stage in non-irrigated treatments in the dry year – in the average of fertiliser treatments – that decreased during the development. By the time of 50% female flowering, the amount of decrease was 3.7 SPAD units in 77 days. The biggest decrease in SPAD values was measured on the control plot in both dry years. Compared to the 6 leaf stage, the decrease of the leaf’s SPAD values was 17.5 in 2003 and 9.8 in 2007. In crop years of average precipitation supply (2004, 2006) – in the average of fertiliser treatments – the lowest SPAD values (44.7) were measured at 6 leaf stage. As the growing period progressed, SPAD values also increased by 6.3 at 12 leaf stage and a further 2.3 at 50% female flowering stage. The N concentration of the leaf became abundant by the time of 50% female flowering. The highest increase in SPAD values until the time of flowering was shown by the fertiliser active ingredient treatment 120 kg ha-1. When examining the two years separately, we found that in the growing period of 2004, - in the average of fertiliser active ingredient treatments - SPAD values increased by a relatively smaller extent (2.4) than they did in 2006 (5.3). Nevertheless, among fertiliser active ingredient treatments, the increase of SPAD values was smoother in 2006 than in 2004. In irrigated treatments, SPAD values – similarly to the non-irrigated version – decreased in every fertiliser active ingredient treatment by the 12 leaf stage in the dry year of 2007, in comparison with the 6 leaf stage. The biggest decrease (-2.4) could be measured in the case of 30 kg ha-1 fertiliser active ingredient treatment. There were further decreases in SPAD values at 50% female flowering in non-fertilised (-7.7) and 30 kg ha-1 fertiliser active ingredient treatments (-2.5). In years with average precipitation supply, SPAD values increased when the time of 50% female flowering was getting closer. The extent of increase was smaller at both measurement occasions than in the case of non-irrigated treatments. As the growing period was progressing in 2004, SPAD values decreased in non-fertilised and low (30 kg ha-1) fertiliser active ingredient treatments, whereas we measured an increase in 2006 at every nutritive level. The biggest increase in SPAD values could be reached by 150 kg ha-1 fertiliser active ingredient treatment by the time of 50% female flowering in both crop years. In the average of fertiliser active ingredient treatments, irrigation significantly decreased SPAD values in the dry year of 2007 at 6 leaf stage, whereas we measured an increase at the time of flowering. In the crop year of average precipitation supply, irrigation decreased SPAD values at both measurement occasions, the biggest decrease could be observed at 12 leaf stage. In the non-irrigated version, the biggest effect of fertilisation on maize yield was observed in 2004 (3.979 t ha-1), whereas we observed the smallest effect in 2007 (1.454 t ha-1). The lowest yield within the non-fertilised treatment was obtained in 2007 (3.476 t ha-1), whereas the highest was reached in 2004 (5.844 t ha-1). Fertilisation effect (P<0.001) can be considered to be similar in years with average precipitation supply (2004, 2006) and dry years (2003, 2007) (3.089 t ha-1 and 3.167 t ha-1, respectively), that is also justified by the SS value of variance analysis. Based on the results of the Duncan test, we can state that – both in dry years and years with average precipitation supply – there was a reliable difference only among three nutrient treatments (non-fertilised, 30 and 60 kg N ha-1). Both in the average of the four examined years and in each year, 60 kg N ha-1 fertiliser active ingredient was needed to achieve the maximum yield. Due to a descriptive logarithmic function and the cumulated statistics analysis, the impact of fertilisation on yield in non-irrigated treatments is suitable for describing the relationship, but the correlation between variables is average (r=0.547). In the examined years – with the exception of 2007 – we found a close correlation between fertilisation and yield. The fitting error was around 1 t ha-1 every year. Our research results reliably showed that the effect of fertilisation in the irrigated treatments was higher (5.021 t ha-1, P<0.001) in the average of four years than it was in the non-irrigated version (3.128 t ha-1). In the average of treatments, the correlation between fertilisation and irrigation had the biggest impact in the dry year of 2007 (4.705 t ha-1). In the dry year, the impact of fertilisation x irrigation was significantly higher (4.459 t ha-1) than it was in the crop year with average precipitation supply (3.299 t ha-1). As for the correlation between fertilisation and yield, the difference among the five nutritive levels in the dry year (non-fertilised, 30, 60, 90 and 120 kg N ha-1) and the four levels in years with average precipitation supply (non-fertilised, 30, 60 and 90 kg N ha-1) was also significant. The yearly fertiliser reaction of maize differed to a smaller extent in the irrigated version than it did in the non-irrigated one, and yield fluctuation decreased. Based on the value of the correlation coefficient (r=0.764), there is a close correlation between fertilisation and grain yield. The accuracy of estimation is better in the irrigated treatments than it is in the non-irrigated ones. Irrigation reliably (P<0.001) increased yield in the average of four years and the treatments by 1.141 t ha-1. Irrigation – similarly to the SPAD values measured at the 50% female flowering stage – increased grain yield results significantly (P<0.001) in dry years, whereas its yield increasing effect was not significant in years with average precipitation supply. The biggest irrigation-induced yield surplus in the average of fertiliser active ingredient treatments was obtained in 2007 (3.906 t ha-1). With the help of the t-test – jointly examining dry years and years with average precipitation supply – , we analysed the correlation between irrigation and different nutritive levels, which proved that irrigation significantly (P<0.001) increased maize yield at all six nutritive levels in dry years, whereas we did not get reliable irrigation effect in years with average precipitation supply. Finally, we examined the effect of fertilisation, irrigation and crop year on yield by variance analysis, using the same amount of fertiliser both in irrigated and non-irrigated treatments, considering all four years’ data, by means of a variance analysis (cumulated evaluation) Based on SS values, we concluded that fertilisation had the most significant effect (1486,4), followed by crop year (375.4) and irrigation (234.2). All interactions indicated a significant difference (P<0.001). Among them, the most important interaction was year x irrigation (SS=433.9). These results indicate that the impact of fertilisation and irrigation is very important in yield fluctuation, that can be significantly modified by crop year. In dry crop years (2003, 2007), the two years significantly (P<0.001) differed from each other. Irrigation and fertilisation reliably affected SPAD values at a significance level of 0.1%. The interactions of year x irrigation and irrigation x NPK (P<0.001) are also significant. The impact of fertilisation on yield was different in each year (P<0.01). In average crop years (2003, 2007), irrigation did not have effect among the main impacts (year, irrigation, NPK). The interaction of year x irrigation is significant at a significance level of 5%, as irrigation reduced yield in one year and increased it in the other (P<0.001). The efficiency of fertilisation was greatly modified by crop year (P<0.001). The interaction of irrigation x NPK could not be statistically proven in average crop years. During the analysis of SPAD values and the yield data of maize, we observed that there is no correlation between the SPAD values measured at the 6 leaf stage and yield in the non-irrigated version, whereas the correlation between the two in the irrigated one is a weak stochastic one (r=0.260). As the vegetation period progressed, we found a closer correlation between the two variables both in the non-irrigated and the irrigated versions. The value of the correlation coefficient is positive in both cases, meaning that yield increased with the increase of SPAD value. Based on the statistical evaluation, the correlation between the two variables can be described by a linear function, also proven by the F-test at a significance level of 0.1%. Taking the value of coefficient of determination into consideration – as an average of four years – we concluded that there was an average (r=0.490) correlation between yield and SPAD values measured at the 50% female flowering stage in the non-irrigated version, whereas this correlation was stronger than average (r=0.623) in the irrigated one. We conducted the analyses annually. We could not indicate any correlation between variables (SPAD values and yield) was average (r=0.735) in the non-irrigated treatments during 2003 – a dry and unfavourable year – at the 6 leaf stage. The correlation between the SPAD values measured at the 12 leaf stage and the 50% female flowering stage and yield was an average one. There was a closer correlation in the irrigated version than in the non-irrigated one. Linear function (P<0.001) is the most suitable for the description of the correlation between the variables. SPAD value proved to be a determination coefficient of 22.9% at the 12 leaf stage and 31.6% at flowering in the non-irrigated stage, whereas it was 45.7% in the irrigated one. In 2004 – an average, moist year –, the correlation between the variables at the 6 leaf stage was weak in both non-irrigated and irrigated versions. The value of determination coefficient increased a lot in non-irrigated version at the 12 leaf stage and the 50% female flowering stage. The scatter diagram of the correlation between the two variables at the time of 50% female flowering and the regression line fit to the points is shown in. The correlation between SPAD values and yield was weak in 2006 in non-irrigated treatments at the 6 leaf stage, whereas there was no correlation between the two variables. In the non-irrigated version – at the other two measurement occasions – the correlation between SPAD values and yield increased, but it was weaker than average. As the vegetation period progressed in the irrigated version, the stochastic correlation improved, whereas – similarly to 2004 – it was weaker than the one observed in the non-irrigated version. There was a significant correlation (P<0.001) between the variables. There was a significant correlation between maize yield and SPAD values at 6 and 12 leaf stages (P<0.01) and at the 50% female flowering stage (P<0.001) in non-irrigated treatments in the droughty year of 2007. It was weak in all three cases, but – similarly to the previous years – the correlation was becoming stronger as the 50% female flowering stage got closer. In the irrigated version, the stochastic correlation between SPAD values measured at 6 and 12 leaf stages and yield was weak, whereas it was a close stochastic correlation between the two at the 50% female flowering stage. In 2007 – similarly to 2003 –, we found a closer correlation in the irrigated version at every measurement occasion, than we did in the non-irrigated one, that was also proven by F-test (P<0.001). We concluded that that the correlation coefficient is positive both in the irrigated and non-irrigated versions, meaning that maize yield increased with the increase of SPAD value. The independent variable was in a stronger correlation with yield in the irrigated version in dry years (2003, 2007) at all three measurement occasions, than it was in the non-irrigated one. As a result of irrigation, the closeness of the correlation between SPAD values and yield decreased in years with average precipitation supply (2004, 2006). The final aim of the research is examine whether the results gained serve practical crop production in the form of a fertilisation consultancy method. Our research results can be well applied in practice. Besides the recommended basic fertilisation, we advise to apply additional N fertiliser after the average measurements of the surrounding areas. In the non-irrigated version: If the relative SPAD value is 98% or bigger, the basic fertiliser active ingredient applied (60 kg N ha-1) is enough for the plot. If it is significantly lower than this, then we advise to apply an extra 6 kg N ha-1 for each percentage of shortage. If the amount of additional fertiliser active ingredient exceeds 60 kg N ha-1, we still do not advise to apply more than 60 kg N ha-1. The calculation was done by the following formula. Where: SPADref: SPAD value of the reference area SPADt: SPAD value measured on the plot to be fertilised In the irrigated version: Its calculation is similar to that of the non-irrigated version. As a matter of course, the basic fertiliser active ingredient is 90 kg N ha-1. We advise to apply an extra 9 kg N ha-1 for each percentage of shortage. If the amount of additional fertiliser active ingredient exceeds 60 kg N ha-1, we still do not advise to apply more than 60 kg N ha-1. The formula above is modified the following way: Where: SPADref: SPAD value of the reference area SPADt: SPAD value measured on the plot to be fertilisedTétel Szabadon hozzáférhető A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum oktatási és innovációs szerepének értékelése az észak-alföldi régióban(2008-10-06T07:28:38Z) Mohácsi, Márta; Baranyi, Béla; Mohácsi, Márta; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A tudásalapú társadalom és -gazdaság kialakulásával a magas szintű tudás a fejlődés, a versenyképesség és a tartós növekedés egyik meghatározó elemévé vált a XXI. század elejére. Az új tudományos eredmények egyre rövidebb idő alatt új, piacképes termékekben, szolgáltatásokban jelennek meg. A tudás egyben az életminőség fontos tényezőjévé is vált. Európa akkor lehet igazán sikeres és versenyképes a globális gazdaságban és akkor érhet el az életszínvonal fenntartásához szükséges növekedést, ha fejleszti és jobban kihasználja kreatív erejét és azon képességét, hogy a tudást magas színvonalú termékekké, szolgáltatásokká és új üzleti modelekké alakítja át. Éppen ezért az Európai Tanács 2005-ben döntött az európai állam- és kormányfők által 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia felülvizsgálatáról. A felülvizsgált lisszaboni stratégia középpontjában a növekedés és a foglalkoztatás áll, a tudást és az innovációt az európai növekedés mozgatórugójaként határozza meg. Az Európai Unió 2007-ben kezdte meg új költségvetési ciklusát. Ezen költségvetéshez igazodott az EU KFI (EU Struktúrális Alapjaival finanszírozott fejlesztési programok) támogatási, fejlesztési programjának tervezése és összehangolása. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet alapvetően meghatározza az irányítási, finanszírozási és szabályozási környezet alakulása. A Kormány ezért 2003-ban kezdte meg kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átfogó megújítását. A 2004-ben megalapozott keretek 2006 augusztusában megváltoztak. Létrejött a Nemzeti Kutatásfejlesztési és Technológiai Hivatal, amely többek között az ország és a régiók tudomány-, technológia- és innováció politikájának kialakításáért és végrehajtásáért felel, ápolja a nemzetközi, tudományos kapcsolatokat és kezeli a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap eredményes felhasználását. Az innováció meghatározásánál az OECD (1993) által megalkotott és használt Frascati kézikönyvben közzétett fogalmat tekintettem meghatározónak. Ennek a kiindulópontja a kutatásfejlesztés. Az innováció, a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője, ezért a népesség, munkatermelékenység, foglalkoztatottság, beruházások, hazai és külföldön működő válalkozások közül a KSH statisztikai adatai alapján, összefüggéseket keresve vizsgáltam az Észak-alföldi régiót. Ez az a régió, ahol a tudományos élet és a régiófejlesztés összefüggésrendszere és hatásmechanizmusa legközvetlenebbül érvényesül. Az Észak-alföldi régió Magyarország északkeleti részén fekszik, központja Debrecen, ahol a Régió szellemi kapacitásának nagy része koncentrálódik. A régió kiterjedt határszakaszokon érintkezik Ukrajnával és Romániával, illetve egy nagyon rövid határszakasz mentén Szlovákiával. A régió területe 17.729 km², amely hazánk területének 19,1 %-át teszi ki. A népesség száma 1.525.317 fő, enyhén csökkenő. Az Észak-alföldi régió három megyéből áll (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok) Multiregionális értelemben nyitott régió. Rendelkezik egyrészt szlovákiai határszakasszal, másrészt ukrajnai és romániai határszakasszal, bilaterális együttműködés keretei között két megyéje érintett, két romániai megyével (Bihar megye és Szatmár megye) a határ menti térségfejlesztési koncepció és program megvalósításában. Az Észak-alföldi régió integrált, széles képzési spektrummal rendelkező, legnagyobb felsőoktatási intézménnye a Debreceni Egyetem. A felsőoktatási intézmények hagyományos szerepe és a velük szemben támasztott elvárás megváltozott. Az innováció fogalma megjelent a felsőoktatásban, hiszen a versenyképességet biztosító tudásalapú gazdaság legfontosabb szereplői az egyetemek. A felsőoktatás, a tudományos együttműködés és a régiófejlesztés szempontjából nyilvánvalóan meghatározóak a magas színvonalon működő egyetemi és főiskolai oktatási intézmények, amelyek hatóköre a régión túlterjed. A tudományos, szellemi bázis kötődése erős a régióhoz, azonban nincs kellően kihasználva a helyi fejlődés megalapozásában. A Debreceni Egyetem és Centrumai kutatóegyetemként mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplője elősegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelő oktatási, kutatási és fejlesztési programokban. A cél a térség gazdasági és társadalom-kulturális fejlődésében betöltött eddigi szerep további erősítése. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma a magyar agrárferlsőoktatásban kiemelt szerepet betöltő, az idén 140 éves oktatási-kutatási központ. A Centrum az agrár-felsőoktatás, kutatás, szaktanácsadás központja és koordinátora a Tiszántúlon. Az Agrártudományi Centrum küldetése a mezőgazdaság, a környezet- és vidék fejlesztése Kelet-Magyarországon. Az intézmény a mezőgazdasági oktatás, kutatás, termelés, szaktanácsadás, szolgáltatás, kereskedelem valamint a szakigazgatás és pénzintézetek számára képez jó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, tanult, ismereteket alkalmazni és önállóan továbbfejleszteni tudó magas szintű szervezési és irányító feladatra képes, innovatív szakembereket. Az Agrártudományi Centrum a képzés minőségi fejlesztését tartja fontosnak, a hallgatói létszám egyidejű növelése és a képzési formák sokszínűsége mellett. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma az alapfeladatok magasabb színvonalú ellátása, küldetésének teljesítése érdekében széleskörű, nyitott és kölcsönös tudományos előnyökön alapuló kapcsolatrendszert tart fenn az oktatás és kutatás valamennyi területén az egyetem más karaival, intézeteivel valamint vállalatokkal, vállalkozásokkal. A doktori értekezés a Centrum vállalati kapcsolataira világít rá, különös tekintettel az innovációra. A kvalitatív és kvantitatív vizsgálatban az agrárvállalatok vezetőit kérdeztem az egyetemen megszerzett tudásról, a szakmai elvárásokról, a szakmai véleményekről és az innovatív javaslatokról. Az Észak-alföldi régió három megyéjében összesen 206 értékelhető kérdőívet dolgoztam fel. A kérdőívet dimenziókra bontottam: humán erőforrás, kulcskompetencia, ATC regionális funkció, elvárás, innováció, továbbképzés. A nem paraméteres statisztikákra alkalmazható leíró statisztika mellett hipotézis vizsgálatot (Kruskal-Wallis), a skálatranszformációk után pedig paraméteres leíró statisztikát és adatredukciós eljárásokat (cluster analízis, faktor analízis és MDS-t vagyis többdimenziós skálázást) alkalmaztam. A kvalitatív interjú keretében az Észak-alföldi régió legnagyobb agrárvállalat vezetőit kérdeztem meg az oktatás és képzés színvonaláról, a kutatás-fejlesztés lehetőségeiről és az innováció szerepéről. Az interjúkat a dimenziók empírikus súlyozásával elemeztem. A kérdőíves vizsgálataimból kiderült, hogy az Agrártudományi Centrumnál szerzett tudást a vállalatvezetők egyaránt hasznosnak és értékesnek ítélik meg. A Centrummal szemben támasztott szakmai elvárások és szakmai vélemények szorosan összefüggenek egymással. Az egyetem olyan kompetenciával rendelkező hallgatókat bocsát ki, akiknek egyenlő esélyük van az elhelyezkedésre a különböző méretű és tulajdonviszonyú agrárvállalkozásoknál. A munkaerő toborzás módszere és a vállalkozások nagysága között összefüggés figyelhető meg. Az Agrártudományi Centrumnál szerzett innovatív tudás más-más területei kerülnek előtérbe a vállalkozások nagysága, tulajdon formája és tevékenységi köre szerint. Számos tennivaló körvonalazható. A kutatóknak és oktatóknak egyaránt el kell fogadniuk, hogy a jövőben tovább erősödnek az oktatás és a kutatás kölcsönhatásai. A kutatómunka során a korábbiaknál szélesebb körben kell érvényesíteni a piaci/gazdasági meggondolásokat, törekedni kell a gyakorlat K+F igényeinek jobb megismerésére, valamint kielégítésére. Egyes oktatói körökben gazdagítani kell a kutatási tapasztalatokat. Emelni kell az egyetemi K+F menedzsment színvonalát. Kiemelkedő fontosságú lenne a kutatókat támogató egyetemi tanácsadó/ügyintéző osztály létrehozása. Növelni kell a "tudás" presztízsét. A cél elérését lehetővé tevő legfontosabb tennivaló a nemzetközi versenyképesség követelményeinek érvényesítése az oktatók és kutatók előmeneteli lehetőségeinek és reálkeresetének alakításánál. Kiemelkedően fontos a tudásáramlás erősödésének támogatása. Elő kell segíteni az egyetemek és a vállalatok közti innovációs információk cseréjét, a közös kutatásokat, a kutatói mobilitást. Segíteni kell, hogy a „hídképző” intézmények a jelenleginél szélesebb körben, érdemben töltsék be közvetítő szerepüket. Az innováció és a vállalati kapcsolatok világa ezzel a vizsgálattal került hozzám a legközelebb, így annak fogalma számomra nem pusztán definíció, folyamat és forma, hanem a szó felbukkanása embereket, terveket, vágyakat és tájakat jelenít meg képzeletemben. A téma feldolgozása számomra nemcsak szellemi megújulást jelentett, nemcsak a viszonylag gazdag források fellelését és feltárását, hanem a téma sokoldalú megközelítésének lehetősége emberi közelségbe hozta a felsőoktatás és a vállalatok kapcsolatát. Interjúim alkalmával a kölcsönös együttműködés ügye iránt olyan elkötelezett személyiségekkel, területi és gazdasági szakemberekkel találkoztam, akik küzdelmeik nehézsége ellenére a fejlődés és az együttműködés lehetőségeit látják, és az eredmények ellenére is meggyőződtek arról, hogy van perspektívája az új formáknak. Maguk is teljes meggyőződéssel vallják, hogy adott területen csak az együttműködés vezet eredményre. Véleményem szerint leginkább ezért kell megkülönböztetett figyelmet szentelni az innovatív vállalkozások és a felsőoktatás kapcsolatának elemzésére, értékelésére - a kutatások folytatásával is. The establishment of a knowledge-based society has made high-level knowledge a primary driver of development, competitiveness and sustainable growth in the early XXI. Century. New scientific results have manifested in new, marketable products and services in an increasingly shorter time. Knowledge has also become one of the key issues of life quality. The innovative performance of the EU gradually lags behind its competitors – the USA and Japan, whose performance boosted at a higher rate and whose investments in R+D areas have also proved more significant. The situation has been further hampered by the appearance of new competitors: China and India. European companies, taking the opportunities of globalization perform their R+D investments beyond EU territories. This trend is significantly affected by the decreasing interest of European youth in research careers. Europe can become genuinely successful and competitive in global economy and can reach a development level indispensable for sustaining its standard of living if it can improve and exploit its creative power and its potentials to convert its accumulated knowledge into quality products and new business models. Therefore, in 2005 the European Council brought a decision on the supervision of the Lisbon Strategy adopted by the European Heads of State and Government in 2000. The supervision of the Lisbon Strategy focuses on growth and employment and it defines knowledge and innovation as the key drivers of European growth. The European Union launched its new budgetary cycle in 2007. This budget serves as a framework for the planning and harmonization of EU KFI (development programs financed by the EU Structural Funds) support and development programs. The development of the administrative, financing and regulatory framework is critical to formatting activities of research-development and innovation. Therefore, the Government commenced the comprehensive renewal of its research-development and innovation systems in 2003. This framework, which was established in 2004, was amended in 2006. The National Office for Research and Technology was established and its main responsibility became to plan and to perform scientific, technological and innovative policies all over the regions and the country, to maintain international and scientific relations and to exploit the Research and Technology Innovation Fund effectively. For the definition of innovation I adopted the core notion of the Frascati Manual, compiled by the OECD (1993). R&D is a priority in this manual. Innovation is one of the most significant factors of competitiveness; therefore, on the grounds of KSH (Central Statistical Office) data I investigated the North-East Great Plain Region and searched for correlations as regards population, productivity of labour, investments, national and international companies. This is the region where the system of relations between scientific life and regional development gets manifested the most directly. The North-Great Plain Region is located in the north-east part of Hungary with Debrecen in its centre, which concentrates the major part of the region’s intellectual capital. The region has extended borders with Ukrainian and Romania and a very short one with Slovakia. The area of the region is 17.729 km², which amounts to 19.1 % of the total area of Hungary. The number of inhabitants is 1.525.317, slightly decreasing. The North-Great Plain Region consists of three counties (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok). In terms of multi-regions, the Region is open. It has bilateral cooperation with Slovakia, Ukrainian and Romania (including two Hungarian, Bihar and Szatmár counties and two Romanian ones) for the realization of the concept of cross-border regional development and program. The Debrecen University is the largest, integrated institution of higher education with a wide range of training courses in the North-Great Plain Region. The traditional roles of higher education institutions and requirements for them have undergone a transformation. The notion of innovation has emerged in higher education, as competitiveness originating in a knowledge-based economy is a key motivator for the university. As regards higher education, scientific cooperation and regional development, high-level educational institutions of universities and high-schools are of vital importance, with their scope far exceeding the region. The scientific and intellectual base is closely connected to the region; however, it is not fully exploited for the establishment of local development. The Debrecen University and its Centres, as research institutions and key drivers of economic development, trigger cooperation among the competitive sector, local and central governments in the framework of regional and cross-border programs of research, education and development. Its objective is to further enhance its existing role of the region in social-cultural development. The Agricultural Centre of the Debrecen University is a 140 year-old centre of research and education, which plays an outstanding role in Hungarian agricultural higher-education. The Centre is the focal point and the coordinator of agricultural higher education, research and extension in the East-Tisza Region. The mission of the Agricultural Centre is agricultural, environmental and rural development in the eastern part of Hungary. The institution trains innovative experts, who are capable of high-level organization and management, and who have sound theoretical and practical knowledge for agricultural education, research, production, extension, services, trade, local administration and financial institutions. The development of quality training, as well as the continual growth of the number of students and a wide range of diploma courses, is a priority for the Centre of Agricultural Sciences. The Agricultural Centre of the University of Debrecen maintains a comprehensive and open system of relations based on mutual scientific advantages in all the areas of education and research with the other institutions and faculties of the university, with companies and corporations to fulfil its mission on the highest possible level. The doctoral thesis highlights the corporate relations of the Centre, with special regard to innovation. In qualitative and quantitative investigations, I interviewed the managers of agricultural companies about their knowledge acquired at the university, their professional expectations, opinions and innovative proposals. Altogether, I evaluated 206 questionnaires in the three countries of the North-Great Plain. I broke down the questionnaire into sub-categories: human resources, key competencies, ATC regional function, expectations, innovation and continuing training. As well as descriptive statistics, which can be applied for non-parametral statistics, I used variance analysis (Kruskall-Wallis), and following scale transformations, I performed various methods of parametral descriptive statistics and data reduction (cluster analysis, factor analysis and MDS, i.e. multidimensional scaling. In the framework of a qualitative interview, I asked the leaders of the high-ranking agricultural companies in the region about the level of education and training, the opportunities of research and development and the role of innovation. I analyzed the interviews with the empirical weighing of these sub-categories. My survey findings revealed that company leaders regarded the knowledge acquired at the Centre of Agricultural Sciences as useful and valuable. Professional demands on the Centre and experts’ views closely correlated with one another. The university trains graduates who have various competencies, who have equal opportunities to find jobs at agricultural enterprises of various sizes and ownership relations. There is a correlation between the method of staff recruitment and the size of concerned enterprises. As regards the sizes of corporations, ownership conditions and spheres of activities, various areas of the knowledge base acquired at the Centre of Agricultural Sciences come to the forefront. We can outline several agendas. Both researchers and lecturers have to accept that the interactions of education and research will get increasingly enhanced in the future. Research activities should focus on market/economic considerations more extensively and practice should be based on R+D requirements. Certain lecturers should carry out more intensive research activities. The level of R+D management is to be raised at the university. The establishment of a department for consultancy /administration to support researchers would be desirable. The prestige of “knowledge” should also be improved. To reach these objectives, the principal step is to enforce the requirements of international competitiveness in the formation of promotion opportunities and real wages for educators and researchers. Supporting the flow of knowledge is of vital significance. The exchange of innovative information among universities and corporations, joint research projects and mobility for researchers should gain more grounds. Institutions serving as “bridges” should be able to fulfil their go-between roles more comprehensively than today. On the basis of the above mentioned, the world of innovations and corporate relations has become personal experience for me, so its notion is not merely a definition, a process and a form, but it means living human beings, plans, wishes and landscapes in my imagination. Processing this topic was not only spiritual renewal and the exploration of relatively rich resources in my life, but its multilateral approach lent itself for revealing a close relationship with the world of higher education and corporations as well. In the course of my interviews I met experts in regional development and economic areas who were devoted to mutual cooperation and who clearly saw the opportunities of development and interaction in spite of facing emerging difficulties and who were convinced that new, innovative formations would have perspectives. They were fully convinced that cooperation is the only way to tackle the problems of various fields. To my understanding, special attention is to be paid to the analysis and evaluation of relations between innovative corporations and higher education, and the performance of further research activities is highly desirable.Tétel Szabadon hozzáférhető Bioreaktorok logisztikai összefüggései(2008-11-11T12:18:24Z) ifj. Sinóros-Szabó, Botond; Nagy, János; ifj. Sinóros-Szabó, Botond; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar--A bioreaktorok nemzetközi helyzetelemzése és hazai környezetének értékelése alapján megállapítható, hogy az alkalmazott technológiák a különböző megvalósulási környezetekben eltérő hatásokat mutatnak, többször – látszólag – ellentmondó jellemzőket eredményeznek. Komplex analízis és szintézis eredményeként dokumentálható az az egyértelmű törekvés, amely ma már ipari méretekben kialakított és az üzemi viszonyok között jól működő technológiákat egy szélesebb környezetbe helyezi. Továbbá egyre általánosabb szakmai igény a bioreaktorok kialakításának és működésének komplex rendszerekben történő vizsgálata, értékelése és elemzése. Mindezek jelentik a bioreaktorok alapanyagainak előállítását, beszerzését, az alapanyagoknak termesztését és fermentációra való előkészítését, a fermentációt, a gáznyerést valamint a kigázosított anyag hasznosítását. Elemzéseimből megállapítható, hogy a bioreaktorok, biomassza-anyagfolyamatai és az ehhez kötődő energiafolyamatok meghatározó kapcsolatban vannak az időbeli változásokkal, és a természeti – földrajzi térszerkezet változásaival. Ezek a változások nemcsak a gazdasági, természeti – környezeti, hanem a társadalmi – humánkörnyezeti sajátosságokra is hatással vannak és jól leírhatók az említett biomassza anyag- és a hozzájuk kapcsolódó energia folyamatokat meghatározó jellemzőkkel. A rendszerszemléletű vizsgálatok az anyag- és energiafolyamatokon át komplex kölcsönhatásaiban, folyamat- és rendszerváltozásaiban elemeztem és foglaltam össze a bioreaktorok általános összefüggéseit és Magyarországra adaptálható hatásait. A kutatási cél és az alkalmazott módszerek a logisztika alapelveire épült, s ugyanakkor sajátosan új értelmezését adja a bioreaktorok alapanyagaként használt szervesanyagok keletkezésének, átalakításának és hasznosításának. A biomassza termelés térbeni sajátosságai, időbeni anyagváltozásai és a bioreaktorokban történő átalakításuk lehetőségei és feltételei a logisztika módszereivel olyan új kölcsönhatásokat mutattak, amelyek egyes részfolyamatonkénti értékelését is biztosítják, ugyanakkor a rendszerösszefüggések egészének meghatározását is lehetővé teszik. A szállítási távolság és a mezőgazdasági biomasszából előállított biogáz költségire hatással van a szállítási távolság. Ennek a hatásnak a mértéke függ a szállítás módjától, a szállított anyag fajtájától és minőségétől, valamint a szállítási távolságtól. Biogáztermelés kapacitásnövelése során a tervezési fázisnál figyelembe kell venni a szállítások költségeinek és a nyereség arányát. Az optimális szállítási költségeket meghatározó költségfüggvény választott paraméterei a gyakorlat mutatja meg, ennek feltárását és pontos – hazai viszonyokat figyelembe vevő – meghatározását fontosnak tartom. A bioreaktorok rendszerszemléletű elemzése technológiai és környezeti sajátosságainak a meghatározása és feltárása az általam alkalmazott adaptációjában új logisztikai módszer és a hozzá kapcsolódó leírás segítségével valósulhatott meg. According to the international status analysis and the national environment-evaluation of bioreactors, it can be stated that the applied technologies have different effects under different circumstances, many times-seemingly-contradictory ones. As a result of complex analysis and synthesis an obvious attempt can be documented to transfer today's industrial and well operating plant technologies into a wider environment. Moreover, there is a more and more general professional requirement to examine, evaluate and analyze complexly the forming and operation of bioreactors. All these mean the production, supply and preparation for fermentation of bioreactor raw material, gas production and the utilization of fumigated materials. My analyses state that the biomass material-processes of bioreactors and the connecting energy processes are determined by time and natural-geographical structural changes. These changes have an effect not only economic, natural-environmental, but also on social-human environmental specifications and they can be well described by the characteristics of the above mentioned biomass material- and the connecting energy processes. I analyzed and summarized the general correspondences of bioreactors and their adaptable effects in Hungary reviewing their material- and energy processes, their complex relationships and process and system changes. The research objective and the applied methods are built on the principles of logistics. At the same time it gives a new, unique interpretation of the origin, transformation and utilization of organic materials that are used as raw materials in bioreactors. The special characteristics, temporal material changes of biomass production and the possibilities and conditions of its transformation in the bioreactor show such new correspondences with logistic methods that enable the analysis of certain partial processes as well. On the other hand they also make the determination of system correspondences possible. The transportation distance affects the costs of biogas production from agricultural biomass. The rate of this effect depends on the way of transportation, the type and quality of the transported material and the distance of transportation. At capacity increase of biogas production, the rate of transportation costs and the profit must be considered in the planning phase. Practice shows the chosen parameters of optimal transportation costs. I consider of great importance to research and determine appropriately it-taking notice of domestic relations. The system analysis and the determination and research of the technological and environmental characteristics of bioreactors could be realized by a new logistic method and the connecting description applied by me.Tétel Szabadon hozzáférhető Hajdú-Bihar megye munkaerő-piaci helyzete, hatása a területfejlesztésre(2008-11-11T12:49:19Z) Rezsőfi, István; Nagy, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető A területfejlesztés és a mezőgazdasági földhasználat összefüggései, területi monitoring(2008-11-11T12:58:48Z) Harsányi, Endre; Nagy, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Korlátozottan hozzáférhető Talajok tömörödöttségi állapotának jellemzése penetrométeres vizsgálatokkal(2008-11-12T07:13:32Z) Szőllősi, István; Stefanovits, Pál; Nagy, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Szent István Egyetem--Gödöllő; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető Az alternatív talajművelési rendszerek eredményességének vizsgálata(2008-11-13T09:44:33Z) Sulyok, Dénes; Rátonyi, Tamás; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Korlátozottan hozzáférhető Műtrágyaszemcsék fizikai jellemzői és mozgásuk elemzése(2008-11-13T11:45:29Z) Battáné, Gindert-Kele Ágnes; Csizmazia, Zoltán; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető The Regional Assistance System Of The Eu And The North Great Plain Region(2008-12-20T08:48:56Z) Nagy, Attila János; Sinóros-Szabó, Botond; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető Kísérleti területek egyenletes tápanyag kijuttatásának műszaki feltételei(2009-01-05T08:09:09Z) Hagymásy, Zoltán; Csizmazia, Zoltán; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető Különböző hőösszegszámítási módszerek vizsgálata a kukoricatermesztésben(2009-01-16T11:36:10Z) Dorka, Dénes; Nagy, János; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni EgyetemTétel Szabadon hozzáférhető Trichoderma gombák faj- és törzsspecifikus gliotoxintermelő képessége(2009-01-19T06:51:30Z) Harcz, Péter; Kövics, György; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumTétel Szabadon hozzáférhető Az Észak-alföldi Régió gyümölcstermesztésének elemzése(2009-01-19T06:58:41Z) Harsányi, Gergely Zsolt; Nyéki, József intézetigazagtó,; Interdiszciplináris: 1. Természettudományok ( 1.4. Földtudományok) 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum