Magyar Exlibris

Magyar ex libris

A rajzművészetnek Debrecenben nagy múltja van, a kisgrafika kedvelői a két világháború között folyóiratot indítottak, amelynek alcíme: „A művészeti rajzolás és sokszorosítás minden ágával és ezek gyűjtésével foglalkozó folyóirat.” A Magyar Ex libris első száma 1935 márciusában jelent meg. Nagy József felelős szerkesztő beköszöntőjében hivatkozik az ősi kollégium falai között halhatatlant alkotó rézmetsző diákok munkájára, akik Debrecent a XIX. század elején a magyar rézmetsző mûvészet központjává tették. Egy évszázad után a nemes hagyomány folytatását abban látja, ha a kisgrafika – ex libris, alkalmi és öncélú grafika – művészi értékeinek ismertetésével a folyóiratnak sikerül minél szélesebb körű támogatást biztosítania a művészeti ág számára. E célból bemutatja a legszebb darabokat, elősegíti azok gyűjtését, cseréjét, közvetve a műpártolás terjedését. Elsősorban a kisgrafika debreceni barátaira számít, de reméli, hogy a kezdeményezés országos visszhangra talál.

A folyóirat szerkesztésében, mint főmunkatárs, tevékeny részt vállalt dr. Soó Rezső, valamint kiadóként, illetve művész munkatársként G. Szabó Kálmán és Vadász Endre.

Másfél év alatt összesen öt száma jelent meg. A legnagyobb sajnálattal szólhatunk megszűnéséről, hiszen több szempontból is páratlan értéket képviselt: a harmincas években fellendülő debreceni képzőművészeti élet színvonalas orgánuma, művészek, művészetkedvelők, műkritikusok közös fóruma, nemes törekvések szószólója volt. Negyven év távlatából is hű képet ad a helyi képzőművészeti élet egy szűkebb területének minden megnyilatkozásáról. A folyóirat témagazdagságára jellemző, hogy a debreceni grafika múltjáról, a debreceni ex libris-művészetrõl, egyes művészek munkáiról, az Ajtósi Dürer Céhrõl, az erdélyi, az olasz és a japán fametsző művészetről és a művészi sokszorosító munka technikájáról olvashatunk cikkeket Soó Rezsőtől, Tóth Ervintől, Buday Györgytől, G. Szabó Kálmántól, Nagy Józseftől, Diamant Izsótól, Szabó T. Attilától, ezen kívül kiállításokról, kiadványokról, gyûjtésről szóló kisebb közleményeket.

Külön említést érdemel a folyóiratban közölt sok szép illusztráció, műmelléklet; Menyhárt József, G. Szabó Kálmán, Vadász Endre, Mata János, Kozma Lajos, Buday György, Haranghy Jenő, Bánszky Tamás, Nagy Imre, Oláh István, Toroczkai Osvald, Gy Szabó Béla, Berki Irma, Várkonyi Károly, Nagy Ferenc, Selmeczi Skonda Károly, Nagy Sándor János és Nagy István grafikái.

A tartalmában és külső megjelenésében is, művészi értékű folyóirat iránt külföldön is érdeklődtek. Nemzetközi cserekapcsolatok kialakítása és elmélyítése érdekében német nyelvű tartalomjegyzéket és a fontosabb cikkekről német nyelvű összefoglalást is közöltek.

Korompai Gáborné