Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/2266

Természettudományi Kar

Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola
(vezető: Dr. Tóthmérész Béla)

Természettudományi doktori tanács

D

tudományágak:
- biológiai tudományok
- környezettudományok

Doktori programok:

  • Biodiverzitás
    (programvezető Dr. Barta Zoltán)
  • Biológia
    (programvezető Dr. Sipiczki Mátyás)
  • Biotechnológia
    (programvezető: Dr. Pócsi István)
  • Hidrobiológia
    (programvezető Dr. Dévai György)
  • Alkalmazott ökológia
    (programvezető Dr. Magura Tibor)
  • Kvantitatív és terresztris ökológia
    (programvezető: Dr. Tóthmérész Béla)

Böngészés

Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Tárgyszó szerinti böngészés "activated sludge"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Hagyományos aktíviszapos szennyvíztisztító telepek fejlesztéseinek potenciális hatékonysága
    Veres, Zoltán Tibor; Lakatos, Gyula; Juhász-Nagy Pál doktori iskola
    A szennyvíztisztítási rendszerek kialakítása a lakossági környezet-fejlesztés függvényében folyamatosan változik. A technológiai fejlettség következtében egyre több település csatornázottsága valósul meg. A környezet tervezés legfőbb eszközeihez tartozik a jelenkori trendek vizsgálata, a potenciális változások lehetséges integrációja, valamint a pozitív hozadékú jövőbeli tervek és stratégiák felismerése. A fejlesztési tervek többnyire a funkcionális méretek növelésére összpontosulnak. A jövőre vonatkozó becsléseknél fontos figyelembe venni a terület vízgazdálkodási tervezetét is. Kockázati tényezők figyelmen kívül hagyása egy szennyvíztelep alul- vagy túl- terheltségét okozhatják. Új telepek létrehozásánál fontos kritérium rendszereknek kell teljesülnie, amelyek indokolnak egy teljesen új telep felépítését. Nagy költségvonzatuk van, valamint társadalmi szempontból egy létesítményt kell átadni a közösségnek. A Hajdúhadház - Téglás közös szennyvíztisztító telep vizsgálata során arra kerestem válaszokat, hogy melyek azok a szennyvíz források, melyek kritikus mértékben képesek befolyásolni a telep működését. Túlterhelt állapotok voltak megfigyelhetőek a vizsgált periódus alatt elsősorban február, március és április hónapokban. A szippantott szennyvíz mennyisége nem volt összefüggésbe hozható a túlterheléses állapotokkal. A túlterhelés oka egyértelműen az esővíz többlet mennyiségének tudható be. A telep kapacitásának 85%-s kihasználtságig (1700 m3/nap) bezárólag képes garantálni a vizsgált paraméterek határérték alatti koncentrációját. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található tizennégy különböző kapacitású és technológiát alkalmazó szennyvíztisztító telep tisztítási hatékonyságait vizsgáltam. A kapott eredményeket rangsorolni szeretném technológia szerint figyelembe véve a telepek kapacitását és kihasználtságát. Az általános C:N:P arány 50:9:1 volt a beérkező szennyvíz esetében, ami meggátolta a normális lebontás hatékonyságát. Ez a kis arányszám visszafogta azon tisztítási folyamatokat, melyek a hozzáférhető szerveranyag tartalom mennyiségével skálázódnak. Az SBR típusú rendszerek hatékonysága csökkent, ha a fogadott szennyvíz mennyisége növekedett, és meghaladta a napi 100 m3-t. A hagyományos aktív iszapos rendszerek hatékonyabban teljesítettek, ha a beérkező szennyvíz napi mennyisége nagy volt. Rekonstrukciós eljárás keretében a Debreceni szennyvíztelep próbaüzeme zajlott. A víz kémia és fizikai paramétereinek vizsgálatával hatékonysági mutatókat alkalmaztam, amelyek segítségével leírhatóvá váltak a telepen zajló beavatkozások eredményei, és azok időrendi lefolyása. A próbaüzem ideje alatt a szennyvíztisztítás hatékonysága folyamatosan emelkedett. Az ammónia lebontás jó hatásfokkal működött, de a nitrát koncentráció ezzel párhuzamosan emelkedett is. A levegőztető medencék kapacitása elegendő a szennyvíz ammónium eltávolítására. A telep önmagában véve nem képes az összes foszfor mennyiséget maradéktalanul biológiai úton eltávolítani, emiatt vas-sót kell adagolni. Nyíregyháza 2. számú szennyvíztisztító telep próbaüzemi vizsgálata alatt törekedtem megállapítani azt az időküszöböt, amelynél a telep biológiai lebontása eléri a közel maximális hatékonyságot. Továbbá, szeretném meghatározni azokat a paramétereket, amelyek kritikusak a vizsgálatok során, a beállítás érdekében. Hatékonysági mutatókkal, ezen túlmenően törekedtem a telep próbaüzemi teljesítményét értékelni. A telep a próbaüzem hat hónapja alatt megfelelően működött. A biológiai tápanyaglebontás reakcióidejét a próbaüzem beindulásának kezdetétől számított 30 napra állapítottuk meg. A kritikus paraméterek meghatározásához a távozó víz mintákból, a foszfor kivételével, minden esetben mértük a kiválasztott paramétereket. A vizsgált iszap mintákból megállapítottuk, hogy a legfontosabb paraméter a szárazanyag tartalom, ezt követte a nitrát és ammónia meghatározás. A pH és szerves anyag meghatározás akkor vált fontossá, amikor a szárazanyag mennyisége már indokolttá tette az iszap elvétel és a rothasztó tornyok beüzemelés feladatkörét.