Régi Okiratok és Levelek Tára

Az ismertetést Dr. Korompai Gáborné készítette.

A debreceni sajtó történetének egyedülálló vállalkozása az 1905. októberében indított folyóirat, amely alcíme szerint "Havi folyóirat az irodalom és történelem köréből". Létrejötte összefüggött a történeti kutatások, gyűjtemény- és múzeumalapítások terén a XIX-XX. század fordulója körül jelentkező amatőr kezdeményezésekkel.
Alapítója Dr. Kardos Samu, jónevű debreceni ügyvéd, aki kora ifjúságától eljegyezte magát a történelemtanulmányozásával, kutatásával. Jelentős magángyűjteménnyel rendelkezett, történeti kutatásainak eredményeit publikálta, legismertebb műve "Wesselényi Miklós élete és munkái". Könyvében megtalálható a felhasznált iratok teljes jegyzéke, de e források publikálására más lehetőséget kellett keresnie, ezért a Budapesten megjelenő Történelmi Tár c. forrásközlő folyóirat mintájára, önálló vidéki fórum megteremtésére tett kísérletet. A folyóirat megindítását Debrecen város törvényhatósága is támogatta.
Az elsõ négy számot Ujhelyi Géza és Zoltai Lajos főmunkatársak közreműködésével szerkesztette Kardos Samu, 1906. februárjától bekapcsolódott a szerkesztésbe Darnay Kálmán is. Közülük egyedül Zoltai Lajos tekinthető hivatásos történésznek, aki levéltárosként, majd a Városi Múzeum tisztviselőjeként vált Debrecen történetének máig legelismertebb kutatójává. Ujhelyi Géza közreműködött Kossuth Lajos iratainak sajtó alá rendezésében, polgári foglalkozását tekintve vasúti főtisztviselõ volt. Darnay Kálmán, a sümegi múzeum alapítója eredetileg kereskedő volt. A szerkesztő mindent megtett a folyóirat sikeréért, debreceni és vidéki szakembereket gyűjtött köréje, akik rövid egy esztendő alatt több, mint kétszázötven tanulmányt, adattári közleményt, ismertetést küldtek be. Nem csak az igényes amatőr történészek számára nyújtott publikálási lehetőséget, a munkatársak között található Oláh Gábor, Zoltai Lajos, Barcsa János, Kardos Albert, Kardos Samu, Révész Kálmán, Csűrös Ferenc, Ujhelyi Géza, Darnay Kálmán, Hatos Tivadar, Szinyei Gerzson, Vámbéry Ármin, Gáspár Bernát, Magasházy Béla, Milesz Béla, Kelemen Gábor, Bányay Elemér, Versényi György, Dvortsák Győző, Petrovay György, leszih Andor, Lengyel Miklós, Dongó Gyárfás Géza, Mihály János neve.
A folyóiratban megjelent írások közül különösen figyelemre méltók a Debrecen történelméről szóló cikkek, levéltári adatközlések, , mint "A szabad királyi rangra emelt Debrecen életének első esztendeiből" - "Debrecen a szécsényi országgyűlésen" - "Debrecen város lakossága foglalkozási ágak szerint a XVIII. század végéig" - "Régi helynevek a debreceni Csereerdőn" - "Tanuk kihallgatása a Lorántffy-árvák Debrecen vidékén feküdt jószágai bizonyításához 1615-bõl" - Zoltai Lajos tollából. Barcsa Jánostól "A pátenskori gyűlés a debreceni Kistemplomban, 1860. jan. 11-én". Kardos Samu közleményei közül: "Kossuth Lajos Debrecenben kelt nyílt rendeletei".
Más tárgyuak közül a sárospataki főiskola történetéről Szinyei Gerzson, Máramaros vármegye ősi nemesi családairól Petrovay György, Hajdúböszörmény szerepéről a szabadságharcban Kelemen Gábor munkája, továbbá a Borsod-Miskolci Múzeum gyűjteményéből forráspublikációk Leszih Andortól, Borsodvármegye Levéltárából Magasházy Kálmántól és a tiszafüredi Városi Múzeum levéltárából Milesz Bélától.
Igen jelentős a Kardos Samu kutatómunkája során összegyűjtött, részben magángyűjteményét képezõ történeti forrásanyag közreadása: Ujfalvi Sándor emlékiratai 184--bõl, báró Jósika Miklós kiadatlan levelei, a széki gróf Teleki család históriája 1609-1839-ig (Szász Péter marosvásárhelyi professzor kiadatlan kézirata alapján), Wesselényi Miklós ifjúkori napló-feljegyzései és kiadatlan levelei, Kossuth Lajos budai fogságából szüleihez és védőjéhez írott levelei. Más régi írók és államférfiak leveleit nemcsak saját gyűjteményéből, hanem például Tóth András szobrász (Tóth Árpád édesapja) levelesládájának értékei közül publikált. Az irodalmi vonatkozású közlemények közül kiemelkedik Oláh Gábor: Jókai és Debrecen c. tanulmánya, de említést érdemel Bányay Elemér: A Toldi trilógia az irodalomban c. írása valamint Fáy András kiadóiról írott cikke, továbbá Kardos Albert : Csokonai-kultusz régi versgyűjteményekben és Ismeretlen Kazinczy-levelek c. közleménye, valamint Lengyel Miklós Tompa Mihályról szóló írásai, Lévay Józseftől egy hozzá intézett Tompa Mihály-levél közlése, Versényi Györgytől a fiatalon elhunyt erdélyi költő, Szentiváni Mihály életrajza, Toldi Ferenc kisebb kiadatlan írásai és Tóth András gyűjteményéből egy ismeretlen Szenrey Júlia-levél.
A folyóirat rendszeresen ismertetett könyveket és folyóirat szemlét is adott, az utóbbit általában Zoltai lajos írta. Mindössze egy esztendeig sikerült megjelentetni a Régi okiratok és Levelek Tárát, jóllehet a munkatársak nem fogadtak el honoráriumot, a kiadás költségei mégis meghaladták a kiadó-szerkesztő anyagi lehetőségeit, s miután nemcsak a támogatás, hanem az érdeklődés sem volt a remélt mértékű, 1906. októberében, a 2. évfolyam 7-8. számával megszünt a folyóirat. Valójában mindössze 9 füzet jelent meg, gezdag tartalommal, de pártolás hiányában nem válhatott országos jelentőségűvé, habár egyes közleményeire később is hivatkoztak a történetírók.