DUPress elektronikus jegyzetek
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Debreceni Egyetem karainak nyílt hozzáférésű, Creative Commons licenc védelem alatt álló e-jegyzetei: e-jegyzetek
A jegyzetek túlnyomó része az agrár-szakoktatás témakörébe tartozik (agrártörténet, agrokémia, gyümölcstermesztés, stb.). Kisebb csoportot képeznek az orvostudományi dokumentumok (reumatológia, immunológia), közgazdaságtan, közigazgatási ismeretek, jog, sőt, zeneoktatás témakörök jegyzetei.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 47)
Tétel Szabadon hozzáférhető Gondolatok az óvodai zenei neveléshez(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2023) Dsupi, BorbálaTétel Szabadon hozzáférhető Hispathology of Obesity(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2023) Röszer, TamásTétel Szabadon hozzáférhető Origin of Maize and the History of its Production(Debrceni Egyetemi Kiadó, 2022) Nagy, János; Széles, AdriennTétel Szabadon hozzáférhető Téralakítás módszertana(Debrceni Egyetemi Kiadó, 2022-10) Vági, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Fajtahasználat a gyümölcstermesztésben(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022-10) Csihon, ÁdámA művelési rendszer elemei közül (alanyhasználat, fajtahasználat, koronaformák, térállás, metszés) a leginkább változékonynak a fajtahasználat tekinthető, ami megmutatkozik az évente újonnan megjelenő fajták magas számában. Nemesítési programok világszerte törekszenek arra, hogy a jelenleg termelt fajtákhoz képest termékenyebb, nagyobb termésbiztonságú, időjárásnak és károsítóknak ellenállóbb, tetszetősebb gyümölcsű, stb. változatok szülessenek. Az így kialakuló választék egyes fajoknál már szinte áttekinthetetlennek tűnik, nehéz döntés elé állítva ezáltal a termelőket. Az eligazodást a fajták útvesztőjében nagyban segíti, ha ismerjük a nemzetközi és hazai fajtahasználati irányvonalakat, trendeket, a fajtákkal szemben támasztott fogyasztói, termelői elvárásokat, a fajták fontosabb tulajdonságait. Kiadványunkban ezen szempontokhoz igyekszünk támpontot adni. A bevezető fejezetekben áttekintjük a fajtaválasztás általános szempontjait, a nemesítés módszereit, a termékenyülési viszonyokat és a fajtatársítás kérdéseit. Ezt követően fajokként külön-külön bemutatjuk azok szerepét a hazai gyümölcságazatban, valamint a származási helyüket, mely alapvetően meghatározza a termesztés biztonságát, ezáltal a fajtaválasztást is. Magyarország a fajtanemesítésben nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt ért el az utóbbi évtizedekben, kitérünk ezen eredmények ismertetésére is. Részletesen bemutatjuk a fajtákkal szembeni követelményeket, divatirányzatokat, valamin megemlítjük a fontosabb termesztett, vagy termesztésre javasolt fajtákat. A mű jellegéből fakadóan ezek felsorolásánál és jellemzésénél nem célunk a teljességre való törekvés. Fontosabbnak véljük a trendek és folyamatok érzékeltetését, a feltüntetettnél részletesebb fajtaleírások az egyes fajok termesztésével foglalkozó szakkönyvekben, publikációkban megtalálhatók. A fajták, illetve változatok ismertetésénél főként azokra koncentrálunk, amelyek a köztermesztésben érdemi súllyal rendelkeznek, a kísérleti vagy a termesztésben még kevésbé elterjedt fajtákat nem taglalja a kiadvány.Tétel Szabadon hozzáférhető Thermal and fluid machines(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2021) Szodrai, FerencTétel Szabadon hozzáférhető Zöldségek és gyümölcsök szerepe a táplálkozásban(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2021-12) Takácsné Hájos, MáriaTétel Szabadon hozzáférhető A magyar mezőgazdasági szakoktatás története(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2021-05) Surányi, BélaA rendszeres mezőgazdasági szakoktatás gyökerei hazánkban a 18. századba nyúlnak vissza, amire hatással volt a Nyugat-Európában kibontakozó és tért hódító „új mezőgazdaság”. Ez az új szemlélet és gyakorlat a takarmánynövények termesztésére, az istállózó állattartásra, a tenyésztésre és a szántóföld tárgyázására irányította a figyelmet. Az agrárkonjunktúra élénkülésében közrejátszott a népesség számának látványos növekedése. Az új gazdálkodási mód megjelenése ösztönözte a tőkebefektetést, az agronómiának, mint alkalmazott tudománynak a fejlődését és vele párhuzamosan a korszerűsödő gazdálkodás ismeretének oktatását, vagyis a mezőgazdasági szakképzés megindítását. Minden ellentmondása ellenére a felvilágosult abszolutizmus osztrák agrárpolitikája Magyarországon hozzájárult a mezőgazdaság fejlődéséhez, a kapitalizálódás útjára terelte a hazai gazdálkodást, előmozdította a mezőgazdasági szakirodalom és szakoktatás kibontakozását, amely azonban a 19. század második felétől éreztette hatását. Elindított egy szemléletváltást is, ami a nemzetgazdaságon belül nagyobb szerepet szánt a mezőgazdaságnak. Az 1874-es reform bevezette a háromszintű mezőgazdasági szakképzést hazánkban és szinte teljes mértékben állami feladattá tette, megteremtve a 19. század második felétől kibontakozó tőkés gazdálkodás szakmai hátterét. A hazai agrároktatás sajátosságai közé tartozott, hogy az elmúlt másfél évszázad alatt viszonylag mindig alkalmazkodott a magyar mezőgazdaság elvárásaihoz. A mezőgazdasági szakoktatás a határtudományok csoportjába tartozik, egyúttal fejlődését befolyásolják a politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok. Szerves része az oktatástörténetnek, de egyúttal jelzi a mezőgazdaságtannak, mint tudománynak és alapvető gazdasági ágazatnak a társadalom részéről történő megítélését. Annak ellenére, hogy gazdag a magyar agrároktatás történetének az irodalma, jóllehet az elmúlt évtizedekben számos önálló munka született, ugyanakkor egyelőre hiányzik a hazai mezőgazdasági szakoktatás átfogó igényű feldolgozása. Hasonló a helyzet az agrároktatást közvetlenül szolgáló jegyzetkiadás terén is. Hiszen évtizeddel ezelőtt jelent meg utoljára – 1920-ig bezárólag – szakoktatástörténeti jegyzet, Heckenast József és Zsinka Józsefné tollából, kiegészítve egy kétkötetes szöveggyűjteménnyel. 6 Az 1980-as évek második felétől, főleg 1989 után, sorjáznak az intézmény-történetek, elsősorban a felsőoktatás terén, néhány középfokú szakiskolával bővülve. Sőt tudományos konferenciák is foglalkoznak már a magyar mezőgazdasági szakképzés múltjával. A jelen összeállítás a tantervi követelményekhez igazodó rövid, de átfogó áttekintést igyekszik adni az egyetemi hallgatóknak és érdeklődőknek a magyar mezőgazdasági szakoktatás történetéről a 20. század végéig, mint kultúránk fontos területéről.Tétel Szabadon hozzáférhető Háziállatok a történelemben(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2021-05) Surányi, BélaTétel Szabadon hozzáférhető Reumatológia(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2021-03) Szekanecz, Zoltán; Szűcs, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető Rheumatology(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2020-12) Szekanecz, Zoltán; Szűcs, GabriellaTétel Szabadon hozzáférhető Szántóföldi zöldségtermesztés(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2020-11-13) Takácsné Hájos, MáriaTétel Szabadon hozzáférhető Haemorheologiai alapismeretek(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2020-10-13) Németh, NorbertTétel Szabadon hozzáférhető A gyümölcstermesztés technológiája(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2020-08-06) Csihon, Ádám; Gonda, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető A sport- és rekreációszervezés, valamint a sportszervező szakos hallgatók statisztika példatára megoldással(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2020-03-17) Csipkés, Margit; DE--Gazdaságtudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető A felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók statisztikai példatára megoldással(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019-12-19) Csipkés, Margit; Nagy, Orsolya Bernadett; DE--Gazdaságtudományi KarTétel Szabadon hozzáférhető Accessible built environment(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019-07-01) Zöld, András; DE--Műszaki KarTétel Szabadon hozzáférhető Az ének-zenei műveltség alapjai(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019-01-24) Hovánszki, Jánosné; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarTétel Szabadon hozzáférhető Zöldségtermesztés II.(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018-12-12) Takácsné Hájos, Mária; DE-- Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
- «
- 1 (current)
- 2
- 3
- »