Dolgozatomban ismertettem a komposztálás szükségességét, mint a hulladékmennyiség csökkentésének egyik lehetőségét illetve a talajerő-utánpótlás egyik lehetséges módját. Homoktalajon ételhulladékból készült komposzttal végeztem a kísérletemet.

A homoktalajról közismert hogy alacsony a humusztartalma (alacsony pH illetve kolloidtartalom). Mivel a talaj termékenységét a humusztartalom határozza meg, talajjavítással megváltoztathatjuk a homoktalaj fizikai és kémiai állapotát. Talajjavítás során megváltoztathatjuk olyan kedvezőtlen tulajdonságait, mint pl. a szerkezete vagy a vízmegkötő képessége.

Ezért választottam a dolgozatom témájául a komposzttal történő talajjavítást. A 36/2006. (V.18.) Korm. rendelet alapján élelmiszer komposzt mellett döntöttem. A javítóhatás érdekében 3 növényt figyeltem meg: nanti sárgarépát, május királya salátát és fűkeveréket. Az élelmiszer komposzt- homok keveréket 0;0,5;1;2;5 tömeg %-os arányban kevertem be. A javítóanyaggal kezelt homoktalajból mintát vettem és ezt különböző vizsgálatoknak vetettem alá. Az eredményt a csak homoktalajt tartalmazó kontrol edénnyel vetettem össze. Az elvetett növények csírázási %-t és a gyökérhosszúsági %-t összehasonlítottam a kontrol tenyészedényben kicsírázott növények hosszaival, mivel ezt vettem a 100%-nak. A kapott eredményeket az Eredmények és értékelésük című fejezetben ismertettem, illetve értékeltem. Valamint a levont következtetéseket a Következtetések és javaslatok fejezetben taglaltam.