A burgonya termesztése jelenleg 20-25 ezer ha közötti területen folyik hazánkban. A burgonya termesztés egyik legkritikusabb problémája a tenyészidőszak végéig tartó gyommentesség biztosítása. A korszerű termesztéstechnológia során a kelés előtt kialakított végleges bakhátak miatt a vegetáció folyamán nem történik mechanikai beavatkozás, ezért teljesen a vegyszeres gyomirtásra vagyunk utalva. A burgonya kezdeti gyommentessége, zavartalan fejlődése érdekében célszerű olyan gyomirtó szert, illetve kombinációt használni, amely mind a fűfélék, mind a kétszikű magról kelő gyomok ellen hatékony. Kísérletemben arra kerestem a választ, hogy milyen hatása van herbicidnek a burgonya gyomosodási viszonyaira, és hogyan alakul a burgonya gyomflórája herbicides kezelésekben és herbicides védekezés nélkül. A vegyszeres gyomirtási kísérletet a Debreceni Egyetem AGTC MÉK Növényvédelmi Tanszék bemutatókertjében 21 m2 -es parcellákon állítottam be, herbicidenként háromszori ismétlésekben megfelelően előkészített mészlepedékes csernozjom talajon. Mind a 2 gyomfelvételezés alkalmával az alábbi értékelésül szolgáló adatokat határoztam meg.: a kontroll parcellák össz gyomborítását százalékban kifejezve, illetve gyomfajonkénti összetételét szintén százalékban kifejezve. a kezelt parcellákon az egyes gyomfajok vizsgálata során megmutatkozó pusztulási százalékot a kontroll parcellákhoz viszonyítva. A kísérletem során 7 féle herbicid kombináció hatékonyságát vizsgáltam. Az egyes herbicidek a legtöbb gyomnövénynél kielégítő pusztulási százalékot eredményeztek. Az esetek többségében a kezelések a gyomnövényeket 96-99 %-os hatékonysággal irtották ki. Pár esetben előfordul, hogy az egyes gyomirtó szeres kezelések a gyomnövényeket 100%-os hatékonysággal irtották ki. Egy parcellán fordul elő, hogy a gyomnövények mortalitása 45-55% volt. A 2. gyomfelvételezés adatait megfigyelve megállapítható, hogy a legtöbb herbicid kiváló gyomirtó hatása mellett, megfelelő tartamhatással is rendelkezett. Néhány alkalommal mutat csak csökkenő hatékonyságot. A kísérlet eredményeit értékelve bizonyítást nyert az a megállapítás, hogy a gyomfajok egyedszámaiban bekövetkezett csökkenés a gyomirtó szeres kezelések hatásának köszönhető. Összességében megállapítható, hogy a 2010.évi csapadékos időjárás mellett a preemergens kezelések hatékonynak bizonyultak a vizsgált gyomfajokkal szemben, ezentúl olyan mértékű gyomirtó hatást lehet vele elérni, ami az esetleges posztemergens kezelések hatékonyságát is kedvezően befolyásolja, hiszen a mégis kelő gyomok állománya megritkulhat fejlődésük visszamaradhat.