A szakdolgozat vezérgondolata az összehasonlítás szükségessége két olyan jogrendszer azonos jogintézménye között, melyek önmagukban igen sok eltérést hordoznak. Az angolszász és a kontinentális jogfejlődés sajátosságaira tekintettel a feltevésünk – nem alaptalanul – az hogy, bár részvénytársaságról beszélünk mindkét országban, a részletekben rengeteg különbségre derül fény. A dolgozat első fejezetében rövid történeti bevezetőre kerül sor. Majd a részvénytársaságok modern gazdaságban betöltött szerepének rövid bemutatása következik, ezzel rámutatva arra, hogy miért került a részvénytársaság a dolgozat témájául kiválasztásra. A második fejezetben a szabályozási környezet bemutatása történik. Nagyvonalakban felvázolásra kerülnek az alapvető jogrendszeri sajátosságok, mint például az írott jog alkalmazása, illetve a bírói jogalkalmazás és jogalkotás közötti eltérések és hasonlóságok. Ugyanez a fejezet foglalkozik a gazdasági társaságokra vonatkozó konkrét jogforrások bemutatásával és a két országban megtalálható gazdasági társasági formák bemutatásával. Itt találkozhatunk az első hasonlóságokkal, hiszen közel azonos mindkét országban az alapítható társaságok köre. A harmadik fejezet a részvénytársaság „születését” mutatja be. Ismertetésre kerül, hogy mik azok a minimális elvárások, melyek szükségesek ahhoz, hogy az alapítók szerződése valóban létrehozza a társaságot. Ezen felül sarkalatos pontkén külön is említésre kerül a minimumtőke szükségszerűsége, illetve mértéke. Ezzel összefüggésben az alaptőke szolgáltatásának módját vizsgálva szintén azt kell megállapítanunk, hogy a két országban igen hasonló volt a jogalkotó szándéka. A negyedik fejezet a részvénytársaságok általános szervezeti felépítését mutatja be. Az első részben a legfőbb szervre, a közgyűlésre vonatkozó szabályok szerepelnek. A leírás tartalmazza a közgyűlések típusait, az összehívásra vonatkozó közös és eltérő normákat, valamint a kizárólagos hatáskörüket. A második alpontban a részvénytársaság mindennapi ügyvitelét ellátó igazgatóságra és annak tagjaira vonatkozó rendelkezések összehasonlítására kerül sor. A következő, ötödik fejezet azzal foglalkozik, amikor már rendelkezésre áll az alaptőke, de azt szeretnék megváltoztatni. A fejezeten belül ismertetésre kerül a részvénytőke felemelésére illetve leszállítására vonatkozó rendelkezések összessége. A hatodik fejezet a részvénytársaságok saját részvényeik vásárlásának lehetőségét vázolja fel. Ezzel összefüggésben kerül említésre az a korlátozás, mely tiltja a részvénytársaságok számára, hogy saját részvényeik megszerzéséhez harmadik fél számára anyagi segítséget nyújtson. A hetedik fejezetben a társaság átalakulásának lehetőségével ismerkedhetünk meg. Értve ezalatt a társaságok egyesülésének lehetőségét, mely történhet beolvadással és összeolvadással, valamint a szétválás esetleges elhatározását. A nyolvadik részben a részvénytársaság létszakaszának utolsó fázisa kerül bemutatásra. A megszűnés körében külön kiemelést érdemelt, a társaságok hivatalok általi megszüntetésének lehetősége. Ezt követően a dolgozat utolsó fejezete arra próbál meg magyarázatot adni, hogy a korábbi fejezetekben leírt és az elemzés során tapasztalt hasonlóságok honnan erednek. A válasz nemes egyszerűséggel az Európai Unióból, illetve annak jogharmonizációs tevékenységéből. A kilencedik fejezetben a Tanács két igen jelentős a témában hozott irányelvének előírásai kerülnek felvázolásra. A dolgozat elolvasása után az olvasó képet kaphat arról, hogy milyen feltételek megléte, milyen szabályok betartása mellett lehet Magyarországon vagy Angliában részvénytársaságot alapítani, működtetni és ha szükséges megszüntetni.