A klímaváltozás ma már általánosan felismert jelenség, korunk legsúlyosabb problémája, amely puszta létében fenyegeti a bolygót és az emberiséget egyaránt.A klímaváltozás okainak és lehetséges hatásainak kutatása megosztotta a tudóstársadalmat. Talán egyre kevesebben, de még mindig vannak, akik kétségbe vonják, hogy a küszöbön álló súlyos probléma antropogén jellegű folyamat, vagyis legfőbb oka és kiváltója az emberi tevékenység.Diplomamunkámban arra keresem a választ, hogy a globális világ a nemzetközi szervezetek hogyan próbálják meg kezelni a klímaváltozást, mint újonnan megjelenő új típusú biztonsági kihívást, valamint milyen lépéseket tesznek e folyamat lelassítása, megállítása érdekében. Továbbá azt is szeretném megtudni, hogy mi az oka annak, hogy mai napig sincs hatékony megállapodás a klímánk védelmének szabályozására. Céljaim között szerepel mindazonáltal arra a kérdésre is válaszolni, hogy vajon a már meglévő szabályozással, milyen sarkalatos problémát tudtak megoldani a világ országai a fokozódó éghajlatváltozással kapcsolatban. Mindezeken túl igen érdekes kérdésnek tartom azt is, hogy vajon mi lesz a Kiotói jegyzőkönyv sorsa, hiszen mindannyian tudjuk ez az egyezmény, amely káros anyagok kibocsátását szabályozza, 2012-ben lejár.A klímaváltozás, mint új típusú biztonsági kihívás kezelése tehát olyan feladat, amely nem lehet hatékony világméretű társadalmi együttműködés, valamint egyéni felelősségvállalás és civil kezdeményezés nélkül, viszont ha mindenki megérti a kérdés fontosságát és a maga lehetőségeit kihasználva, tesz a folyamat ellen, akkor elmondhatjuk: a klímaváltozás káros következményeinek jelentős része csökkenthető.Úgy gondolom, hogy a klímaváltozás veszélyére való rávilágítás mindnyájunkat elgondolkodásra késztet, s talán majd, ezáltal próbálunk meg tudatosan hozzájárulni környezetünk élhetőbbé tételéhez.