A dolgozat során az Aggteleki és a Bükki Nemzeti Park vadgazdálkodását hasonlítottam össze a vadgazdálkodás prioritása, hivatásos vadászok felkészültsége, szomszédos területek vadállománya, hivatásos vadászok kapcsolata, valamint pénzügyi szempontok alapján. Az elkészítéséhez áttekintettem pár évre visszamenőleg a vadászterületek vadgazdálkodással kapcsolatos iratait. A tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a hivatásos vadászok a jogszabályok betartása mellett igyekeznek minél eredményesebb vadgazdálkodást folytatni. A területeken a vadra úgy tekintenek, mint a természet szerves része. A védett területeken az elődleges cél az állományszabályozás, de ezt próbálják olyan módon végezni, hogy a kiadást fedezze a bevétel. A vaddal kapcsolatos problémák a dúvaddal és a vaddisznóval kapcsolatban merülnek fel. A dúvad az apróvadállományt károsítja, míg a túlszaporodott vaddisznóállomány vadgazdálkodási, mezőgazdasági és természetvédelmi problémákat okoz. Az apróvad állomány mindkét területen csekély mértékben van jelen. Hasznosításuk ANP vadászterületén nem is történik, míg a BNP vadászterületén csak minimális mértékben. Állományukat a lehetséges módszerekkel próbálják növelni. A BNP területén megfigyelhető, hogy a sportvadászok jelenléte, nem feltétlenül vonja maga után természet károsítását, az állomány kipusztítását.