Kutatómunkánk célja az volt, hogy a széles tápnövény körű, minden évben jelentős gazdasági kárt okozó Botrytis cinerea Pers.:Fr. gomba fungicid-rezisztenciájának in vitro vizsgálatával olyan új ismeretekhez jussunk, amelyekkel a gyakorlati növényvédelem hatékonyságát is javítani tudjuk. A fungicid-rezisztencia napjainkban a gyakorlati növényvédelem hatékonyságát veszélyeztető egyik legfontosabb probléma. A specifikus hatásmódú gombaölő szerekkel szemben a hosszú ideig tartó egyoldalú szerhasználat miatt a növénypatogén gombáknak rezisztens populációi alakulnak ki. Ez különösen igaz azokra a fajokra, amelyek minden évben járványszerűen jelennek meg. Az előzetesen megfogalmazott célok érdekében 2009. és 2010. évben kísérletet állítottunk be a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet laboratóriumában. A kísérletben 13, különböző növényekről (repce, szamóca és körte) begyűjtött Botrytis cinerea izolátum szerepelt. A vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az azoxistrobin hatóanyaggal szembeni érzékenység tekintetében vizsgált minták között nagy volt a diverzitás. Voltak olyan változatok, amelyeknél a legkisebb koncentrációjú azoxistrobin hatóanyag is teljes mértékben gátolta a gomba növekedését (8007, 8031). Ezzel ellentétben találtunk olyat is, amelynél a nagyobb koncentrációjú hatóanyag sem volt képes jelentős mértékű gátlást kifejteni (8001, 8002, 8020, 8021, 8022). Ezeknél az izolátumoknál okkal feltételezhetjük a hatóanyaggal szembeni rezisztencia meglétét. Ennek bizonyítását allél specifikus PCR reakció segítségével végeztük el. Ezeknél kimutatható volt a citokróm b 143. pozíciójú nukleotidjának G-ról A-ra történő cseréje, ami az irodalom szerint leggyakoribb oka a rezisztencia kialakulásának. Kísérletünkben sikerült bizonyítanunk, hogy a Botrytis cinerea gomba képes kikerülni azt a pontot a mitokondriális elektrontranszportban, ahol az azoxistrobin hatáshelye van, és egy alternatív légzési útvonalat használva a szer hatását nagymértékben csökkenti. Ennek bizonyítására kísérletet állítottunk be, ahol a szakirodalmi adatokra támaszkodva szalicil-hidroxám savat (SHAM) használtunk az alternatív légzési út blokkolására. Eredményeink igazolták a hipotézisünket, ugyanis a SHAM használatával a micélium növekedésének a gátlása igazolhatóan nagyobb volt, mint SHAM nélkül mind a kontroll és mind az azoxistrobinnal mérgezett táptalajon. Eredményeink azt igazolják, hogy az azoxistrobin hatóanyag szürkepenész elleni alkalmazása nagy körültekintést igényel, hiszen igazoltan jelen vannak Magyarországon rezisztens populációk. Mivel az azoxistrobin hatóanyag hatásmechanizmusát tekintve egy ponton gátolja a gomba életfolyamatait, ezért a rezisztencia kialakulásának nagy a veszélye.