Dolgozatom célja a kukorica gyomirtó szerek és technológiák alkalmazhatóságának bemutatása. Ondód területén 10x100 méteres parcellákon állítottunk be gyomirtási kísérletet két ismétlésben, megfelelően előkészített, jó minőségű csernozjom talajon. 7 féle kezelés hatékonyságát vizsgáltuk. A kijuttatás módjai a következők voltak: preemergens, korai posztemergens, posztemergens és késői posztemergens. 6 uralkodó kukorica-gyomnövényt értékeltünk (Hibiscus trionum, Amaranthus retroflexus, Echinochloa crus-galli, Ambrosia aremisiifolia, Xanthium strumarium, Setaria glauca). Mind a három gyomfelvételezés alkalmával az alábbi, az értékelések alapjául szolgáló adatokat határoztuk meg: • A kontroll parcellák összes gyomborítását százalékban kifejezve, • A kontroll parcellák gyomonkénti borítását százalékban kifejezve, • A kontroll parcellákhoz viszonyítva az egyes gyomfajok pusztulási százalékát a kezelt parcellákon. 2010. évi kísérleti eredményei azt bizonyítják, hogy a kukoricatáblák gyomnövényzetére a rendelkezésre álló módszerek közül a vegyszeres gyomirtás van a legnagyobb hatással, ennek köszönhetően a herbicides gyomirtás elengedhetetlen technológiai elem a kukorica sikeres gyomszabályozásában. A gyomirtó szerrel kezelt területek gyomborítottsága jelentősen csökkent, szemben a kontroll parcellákkal. Összességében megállapítható, hogy a rendkívüli csapadékos időjárási viszonyok miatt az idejében végrehajtott preemergens és korai posztemergens kezelések tökéletes gyomirtó hatást eredményeztek. A posztemergens permetezések a növények optimális fejlettségi állapotánál jóval később kerültek kijuttatásra. A készítmények és kombinációk a megkésett kezelések ellenére a vártnál jobb gyomirtó hatást generáltak. Megállapítást nyert, hogy a gyomnövények biológiája, a gyomirtó szerek hatásspektruma nagyon sok esetben indokolja a preemergens és posztemergens kezelések együttes alkalmazását.