Összefoglaló: A talajba került nehézfémek mobilizálódása csekély mértékű, így az ólom is hosszú ideig megmarad a szennyezett területeken. A hosszú időn át történt akkumuláció számottevő mértékben megnövelheti a talajban felhalmozódó ólom mennyiségét. Csírázási kísérletben azt vizsgáltam, hogy a feltételezett területeken előforduló ólomterhelés milyen hatást gyakorol a növényi magvak csírázására, ezen belül is hogyan befolyásolja a kukorica és az uborka magvak csírázási erélyét, a csírahosszúságot és a csíratömeget.

A csírázási kísérletet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézetében végeztem.

Ólommal terhelt táptalajok csírázásra gyakorolt hatását vizsgáltam, melyet a (kecskeméti, keserű) uborka (Cucumis sativus) és az (áru) kukorica (Zea mays L.) jelzőnövények csíranövekedésének mértékével szemléltetjük. Petri-csészében különböző ólom koncentrációjú oldatokat használtam föl, esetenként EDTA és DTPA kelátképzők hozzáadásával. A kukorica és az uborka magvakat 18 sorozatban, négy ismétlésben vizsgáltam. Így jelzőnövényenként 72 db Petri-csészét készítettem. A kísérlethez felhasznált kukorica és uborka magvak előkészítése 96 v v-1 %-os etil-alkoholos lemosással történt, majd 20 percig 6 v v-1 %-os H2O2 oldattal sterileztük. Ezt követően átöblítettük desztillált vízzel, végül 4 órán keresztül 10-2 mol dm-3 koncentrációjú Ca(NO3)2 oldatban áztattuk, csírázásserkentés gyanánt. Uborkánál az etil-alkoholos kezelést és H2O2-os sterilezést elhagytuk, mivel az érzékeny uborkamagoknál csírázást gátló hatásuk van. A magokat 25 0C-on 5 napig csíráztattuk.

A tömegállandóságig szárított növényi mintákból HNO3 –as roncsolást követően az Pb-tartalmakat atomabszorpciós spektrofotometriás módszerrel határoztuk meg (Varian SpekrAA 20 Plus)

A kísérlet alatt az alábbi vizsgálatokat végeztem: Magvak csírázóképessége kétnaponta, Kicsírázott magok száma (db), Csírahossz (mm), Csíratömeg mérése a kísérlet végén(g), Uborkánál gyököcske tömegének mérése a kísérlet végén (g)

 A kapott eredményeket statisztikailag varianciaanalízis segítségével értékeltem és megállapítottuk a P és az SzD5% értékeket.

Célom az volt, hogy a csírázási kísérlettel bizonyítsam az ólom fiatal növényi szervezetekre gyakorolt negatív hatását. Az alkalmazott ólom-koncentrációk közti különbségeket az ötödik napra jól visszaadta a jelzőnövényekben mért ólomtartalom. A kísérletből az is megállapítható, hogy a komplexképzők jelentős hatást gyakoroltak a jelzőnövények csírázóképességére.

Tárgyszavak: Ólom koncentrációk Nehézfémek Ólomterhelés Csírahosszúság, csíratömeg