Munkák során Debrecen város levegőjének szálló porát vizsgáltuk széles körben. A pormintákat a debreceni DKCE kft. bocsátotta rendelkezésünkre nagy mennyiségben. Az általuk alkalmazott technológiához a levegő gyakorlatilag teljes pormentesítésére van szükség, amit 180 durva és ugyanennyi finomszűrő segítségével viteleztek ki. A szűrők, amiket kaptunk 28 milliárd m3 levegőből származó port tartalmaztak, így egy éves átlagra meg tudtuk mondani a városlakok különböző szennyezőkre vonatkozó kitettségét. Vizsgálataink kiterjedtek a porok morfológiájára, szemcseméret eloszlásra, a vízoldható frakció vizsgálatára, elemanalízisre, Pt fémek vizsgálatára. Feladatom a porok antimontartalmának jellemzése volt. Irodalmi adatokból tudtuk, hogy külön ki lehet oldani az egyes antimonformákat illetve roncsolással meghatározható az összantimon. Az antimon(III)-oxiot 0,5 M borkősav oldattal 120 perces ultrahangos rázatással oldottuk ki, míg az antimon(III)-szulfid és oxid együttes mennyiségét 6 M sósavval való 60 perces ultrahangos rázatással választottuk le. Az összes antimont mikrohullámmal elősegített nedves roncsolással oldottuk le. Eredményeink szerint a porminták 22,6 µg antimon(III)-oxidot, 11,9 µg antimon(III)-szulfid és 3,0 µg egyéb antimonformát tartalmaznak grammonként. Bár ezek az értékek magasnak tűnhetnek, nem haladják meg a határértéket (10 µg/m3). Eredményeinket összevetettük a korábban Budapesten mért értékekkel és a három vegyértékű formák közötti arány eltolódását tapasztaltuk az antimon(III)-oxid felé. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a mintáink a szálló porok mérettartományába estek, melyek jobban ki vannak téve a légköri oxidánsok hatásainak.