Szakdolgozatomban az ifjúság azon részét vizsgálom, akik kiszorultak a munkaerő-piacról. Elsőként átnézem a fiatalok helyzetét a főbb szempontok alapján (például. jogi, társadalmi, pszichológiai, történelmi szempont), hogy minél szélesebben átlátható és megismerhető legyen helyzetük a társadalom felépítésében. Ez után megvizsgálom, hogy mely tényezők hatottak azon jelenség kialakulására, mely a mai társadalmat a leginkább jellemzi. A rendszerváltozás után hazánkban nagymértékben nőtt a munkanélküliség, amely a fiatalokat is súlyosan érintette. Továbbá az ifjúság még nagyobb hátrányokkal indult, mert nem csak, hogy kikerültek a munkaerő-piacról, de azok, akik akkor végeztek a tanulmányaikkal, nagyon nehezen találtak munkát és tudtak elhelyezkedni. A dolgozatomban megvizsgálom, hogy melyek azok a hátrányok, amelyek a fiatalok életére a legnagyobb hatással voltak, továbbá, hogy ezek hogyan alakultak ki, egészen az oktatási rendszerig visszanyúlva. A hátrányok feltárása után megvizsgálom, hogy az ifjúság milyen aktív és passzív segítséget vehet igénybe elhelyezkedésének elősegítése érdekében. Azokat az eszközöket vizsgálom főként, amelyek a fiatalok helyzetének javítását szolgálják leginkább, tehát speciális fiataloknak szóló segítségnyújtó támogatások. Elsőként felhívom a figyelmet a passzív eszközökre, kiemelve annak megbélyegző, előnytelen hatásaira. Utána leírom, hogy milyen passzív eszközök vehetők igénybe hazánkban kiemelve, hogy a fiatalok helyzetét miben segíti, továbbá megvizsgálom, hogy miben nem tud támogatást nyújtani.