A keményítő az egyik legnagyobb mennyiségben keletkező (és egyben az ember által legnagyobb mennyiségben előállított) poliszacharid a Földön. Keményítőből kiindulva biokonverziós úton számos olyan anyagot (pl. maltodextrin, kukorica szirup, maltóz szirup, fruktóz szirup, trehalóz, ciklodextrinek, etanol) állítanak elő, melyet az élelmiszeripar de akár a kozmetikai- és gyógyszeripar is nagy mennyiségben felhasznál. Ezen alapanyagok előállítása rendszerint keményítőbontó (amilolitikus) enzimek segítségével történik (Machovic és Janecek 2007, Synowiecki 2007, Plou és munkatársai 2007). A vízoldható keményítő, illetve a különféle keményítő hidrolizátumok a fermentációs iparban is igen elterjedtek, mint olcsó, gyors növekedést és gyenge karbon repressziót biztosító szénforrások (Abe és munkatársai 2008, Braaksma és munkatársai 2008). Az Aspergillus fajok keményítőbontó képességének vizsgálata így több ok miatt is érdekes lehet: Egyfelől a keményítő biokonverziójában használható új enzimek azonosítását teheti lehetővé (jelenleg is számos Aspergillus-eredetű amilolitikus enzimet állítanak elő és használnak az iparban; Machovic és Janecek 2007, Synowiecki 2007, Plou és munkatársai 2007), de segítheti a fermentációs paraméterek optimalizálását, illetve a törzsnemesítési stratégiák kidolgozását is az Aspergillus fajokat használó fermentációs folyamatokban (pl. lovasztatin, citromsav, glükóz oxidáz, hidrolitikus enzimek gyártása, Geiser és LoBuglio 2001). Aspergillus fajok gyakran izolálhatóak a talajból és elhalt növényi részeket tartalmazó mintákból, ahol a növényi sejtfalpoliszacharidok (pl. cellulóz, hemicellulóz, pektin anyagok) bontása mellett a növényi keményítő hidrolízisében és hasznosításában is részt vesznek (Geiser és LoBuglio 2001). Az Aspergillusok keményítőhasznosításának vizsgálatából ezért reálisabb képet kaphatunk e gombák természetes élőhelyén mutatott viselkedéséről, mint a „klasszikus” glükóz tartalmú táptalajokon végzett kísérletek esetében. Szakdolgozatom részeként az alább kísérleteket végeztem el:

• Az Aspergillus nidulans és az A. rugulosus növekedésének vizsgálata keményítő, glükóz és különféle -glükozidokat tartalmazó táptalajok felületén.
• Keményítő szénforráson növesztett tenyészetekből származó fermentlevek amilolitikus aktivitásának jellemzése, összehasonlítása.
• Távolabbi céljaink között szerepel a két faj keményítő hasznosításában résztvevő enzimeinek, transzportereinek azonosítása is. E munka keretében, RT-PCR-es vizsgálatokkal keményítő jelenlétében indukálódó glükóz transzporter géneket azonosítottunk.