Az élővizek eutrofizációja és az ehhez kapcsolódó jelenségek egyre élénkebben kutatott téma napjainkban, mivel az ipari és technológiai forrásokból származó magas foszfor és nitrogén tartalmú hulladékok gyakran a szükséges kezelés nélkül kerülnek vizeinkbe. A bekerült szerves anyagok felborítják a természetes szén/nitrogén/foszfor körforgásokat, ami a vízben élő algák gyors szaporodását indukálja, vízvirágzást okoz. A vízvirágzást létrehozó fajok között gyakran találunk toxin termelésre képes fajokat, amelyek toxinjai az összes vizet hasznosító élőlényre veszélyt jelenthetnek. Kísérleteink célja volt, hogy megvizsgáljuk a mikrocisztin és a cilindrospermopszin foszfatáz aktivitással bíró enzimekre, köztük ATPáz-okra, azok aktivitására gyakorolt hatását növényi modell-rendszerben, mustár (Sinapsis alba) csíranövény tesztekkel. A mustár növények nevelése és kezelése a mikrocisztinel és cilindrospermopszinal kezeltek esetében is 1, 5, 10 µg/ml-es toxinkezelési szinteken történt. A kezelt növények növekedését gyökér- és hajtáshossz értékeik meghatározásával mértük, majd fehérje kivonatokat készítettünk. A fehérje tartalmú nyerskivonatok összes fehérje tartalmát Bradford - módszerrel határoztuk meg. Ezek után a megmértük a vanadát szenzitív ATPáz aktivitását, az inorganikus foszfát tartalom változásainak megfigyelésével.