Szakdolgozatomban egy agrotechnikai elem a vetésváltás és három évjárat hatását elemzem. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományok centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének Látóképi Kísérleti Telepén, mészlepedékes csernozjom talajon végezték. A kísérleti eredmények a 2007., 2008. és 2009. évre vonatkoznak három különböző évjáratra. A vizsgált kukorica hibrid a Reseda volt, amelyet három vetésváltási rendszerben termesztettek (monokultúra (kukorica)), bikultúra(kukorica-búza), trikultúra(kukorica-búza-borsó)). Mindhárom évben öntözetlen körülmények közötti termésátlag változást elemeztem a három évjáratot összehasonlítva illetve a kontroll parcellák termésátlagát összehasonlítva a legnagyobb termésátlagot hozó műtrágyával kezelt parcellával 40000, 60000 és 80000 töszám sűrűség mellett. A kukorica termesztés során döntőnek bizonyult a biológiai, ökológiai és agroökológiai tényezők közös összhangja. A megfelelő tőszám kiválasztása nagy jelentőséggel bír, hisz az évjárat kedvező és kedvezőtlen hatásai nagymértékben befolyásolják a termésmennyiség alakulását. Kedvező tápanyag és vízellátottságú területeken alkalmazható nagy tőszámsűrűség viszont kedvezőtlen feltételeknél célszerű a kis tőszám alkalmazása. Kulcsszavak: kukorica, monokultúra, bikultrúra, trikultúra, évjárat