Az Esztramos-hegy a Rudabánya-tornaszentandrási hegyvonulat legészakibb felszíni tagja. Fő tömegét triász wettersteini mészkő adja. A területen található barlangok zöme ebben képződött. A terület alsó szintjein lévő nagy barlangokban állandó, 11 °C hőmérsékletű, 10-14nk°-os vizű tavak vannak, amelyek egymással hidrológiai kapcsolatban állnak, s belőlük vízfelszín alatti barlangrészek nyílnak. A felsőbb szinteken csepegő vizek fordulnak elő, amelyek felszíni szennyeződést szállítanak. Mindezek mellett az Esztramos mészkőfejtő rendszere különleges gazdagságú ősgerinces lelőhelyeket tárt fel a hatvanas és hetvenes években. Valamennyi lelőhely egykori barlangokat és tektonikus hasadékokat kitöltő üledékben található. A faunákat a dr. Jánossy Dénes vezette gyűjtések mentették meg a pusztulástól. A leletegyüttesek az utóbbi négy millió év evolúciós eseményeinek és környezeti változásainak egyedülálló dokumentumai, melyeket a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárában őriznek. Sajnos az Aggteleki-karsztvidékhez csatlakozó, botanikai, barlangtani és ásványtani értékekben páratlanul gazdag Esztramos-hegy leglátványosabb barlangjai, a barlangok ásványi képződményeinek nagy része és legértékesebb növénytársulásai a kőbányászat áldozatai lettek. Mindezek ellenére a hegy megmaradt része még mindig jelentős növény- és állattani értékeknek ad otthont és az Esztramoson megmaradt jelentősebb barlangok mindegyike fokozottan védett. Ezeket a fennmaradt, természetvédelmi és ökoturisztikai szempontból jelenleg kiaknázatlan értékeket hivatott a látogatók elé tárni a „Varázshegy” Ökoturisztikai Centrum. Szakdolgozatomban megpróbáltam leírni, hogy melyek azok a bemutatási lehetőségek, amelyek egy ilyen projekt sikerességét nagyban elősegítik. Külföldi és hazai példákkal bemutattam, hogy milyen programok kidolgozására érdemes hangsúlyt fektetnie az Aggteleki Nemzeti Park dolgozóinak, továbbá nyári kérdőívezéseimmel megkíséreltem felmérni a leendő látogatók érdeklődéi körét, kirándulási szokásait. Dolgozatomban bemutattam az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi tevékenységét, amely a bemutatva megőrzés elvére épül. A turizmus - ha megfelelő infrastruktúrával látják el és jól szervezik - hosszú távon is fenntartható tájhasználati forma. A nemzeti parkok olyan infrastruktúrát építenek fel, amely lehetővé teszi az egyébként igen érzékeny és sérülékeny természeti értékek bemutatását. A védelem természetesen az élővilág zavartalansága érdekében szükségszerű korlátozásokat is jelent. Megpróbáltam bemutatni azokat az 60 épületeket és programokat, amelyek majd később egybeforrnak a „Varázshegy” kifejezéssel. Mikor valaki kimondja Magyarországon az Esztramos nevet, akkor mindenki egy remekül szervezett, és színes programokkal teli, a természetvédelem szolgálatában álló komplexumot lásson maga előtt. Akárcsak mikor kimondjuk az Aggtelek szót, minden magyar és környező országbeli ember tudja mire is gondoltunk pontosan. Remélem munkámmal hozzájárulhattam egy újabb természetvédelmi vonatkozású projekt sikeréhez, és a magyar természetvédelem talán egyszer méltó helyére kerül az ilyen és ehhez hasonló projektek segítségével.