Kidolgoztunk két új és hatékony reakcióutat az idraparinux előállítására. Az irodalmi példákkal összehasonlítva elmondhatjuk, hogy az új szintézisutak egyszerűen előállítható monoszacharid-egységeket igényelnek, és a közös intermediereknek köszönhetően kevesebb lépésbe került a pentaszacharid előállítása. Nagy előnye továbbá a második módszernek, hogy a glükuronsav kialakítása pentaszacharid szinten történt, elkerülve ezzel az uronsav építőelem hosszadalmas szintézisét és a glükuronsav-tartalmú diszacharid egység donorként való felhasználását. Előállítottuk az idraparinux két bioizoszter szulfonsav mimetikumát, egy diszulfonsav- és egy triszulfonsav-tartalmú pentaszacharidot. Ezek az első olyan heparin-analóg oligoszacharidok, melyek egyszerre tartalmaznak karbonsav és szulfonsav csoportokat. A pentaszacharidokhoz szulfonsav tartalmú monoszacharid építőelemeket állítottunk elő, amelyeket a szintézisek során donorként és akceptorként is felhasználtunk. Sikeresen meghatároztuk az általunk előállított molekulák véralvadásgátló hatásának mértékét. A diszulfonsav-tartalmú pentaszacharid az idraparinuxnál jobb anti-Xa aktivitást mutatott, a triszulfonsav-tartalmú mimetikum viszont jóval gyengébb Xa-gátlónak bizonyult. Tehát a szulfátészter-csoportok helyettesíthetők szulfonsav-csoportokkal, de az aktivitás mértékének szempontjából nagyon lényeges, hogy a helyettesített csoportok melyik pozícióban vannak.

Summarizing up, two novel efficient reaction pathways based upon [2+3] block syntheses were elaborated for the preparation of the anticoagulant pentasaccharide idraparinux. The new routes consisted of less steps comparing to those known from the literature. In the course of the first synthesis the iduronic acid-containing disaccharide donor could be coupled to the monosaccharide acceptor with high yield, however, the glucuronic acid-containing disaccharide donor afforded the pentasaccharide only in moderate yield. The second synthesis of idraparinux was better than the first one because the glucuronic acid function was formed in pentasaccharide level, therefore the laborous synthesis of glucuronic acid building block as well as the low-yielding coupling step using the glucuronic acid-containing disaccharide donor could be avoided. A pentasaccharide-disulfonic acid and a pentasaccharide-trisulfonic acid as the first bioisosteric sulfonic acid analogues of idraparinux were prepared. These are the first oligosaccharides carrying both uronic acid and sulfonic acid moieties. For their synthesis methanesulfonic acid-containing monosaccharide building blocks were prepared and used as donors and/or acceptors. The anti-Xa activity of the prepared pentasaccharides was measured. The pentasaccharide disulfonic acid displayed higher anti-Xa activity than the idraparinux, however, introduction of the third sulfonic acid function resulted in a decreased anticoagulant activity. The results demonstrate that sulfate esters can be replaced by isosteric sulfonic acids, and the position of the replacement is very important.