Térbeli alakzat perspektív képének előállításához megadjuk az alakzatot méreteivel, illetve rendezett merőleges vetületeivel, a perspektív rendszert; a képsíkot és a vetítési centrumot, és keressük az alakzat centrális képét. Ha e szerkesztést megfordítjuk, azt kapjuk, hogy valamely alakzat centrális képéből, képeiből (fénykép, perspektíva) határozzuk meg térbeli helyzetét, alakját, továbbá állítjuk elő az alakzat méreteit. Ezt a fordított irányú geometriai szerkesztést hívjuk centrális rekonstrukciónak. A rekonstruált alakzat lehet egyedi tárgy, vagy akár a föld felszínének egy tereprészlete is. Ez utóbbi esetben a centrális rekonstrukció általában a térképkészítést szolgálja. Általános esetben a centrális rekonstrukció a fotogrammetriának a geometriai alapját fekteti le. A fotogrammetria a centrális vetítés elméletének gyakorlati alkalmazása, de ide tartoznak még azok a műszeres eljárások is, melyek légi és földi fényképfelvételekből közvetlenül állítják elő az alakzat vagy terep alakját, méreteit és térbeli helyét. A feladatra alkalmas műszerek tervezésekor figyelembe kell venni a célszerűen készített fényképfelvételek mértani tulajdonságait. A fotogrammetriát a gyakorlatban elsősorban a geodéziában alkalmazzák, de fontos szerepe van a bányászat, építészet, út-, vízhálózat kiépítésénél, valamint az orvostudomány, az archeológia stb. területein is.