Összefoglalás A Kárpát-medence a biodiverzitás megőrzése szempontjából Európa egyik kiemelt fontosságú régiója. A terület különlegességét bizonyítja, hogy a medence egésze egy önálló életföldrajzi régióba, a Pannon életföldrajzi régióba tartozik. Hazánk területe a Pannon régió 85 százalékát fedi le. Az európai jelentőségű, élőhelyvédelmet igénylő fajaink többsége korlátozott mozgás és terjedőképességű, különleges élőhelyigényű növény, gerinctelen állat, döntő többségében rovar. Ezen fajok élőhelyei gyakran kis kiterjedésűek, szétdaraboltak, mozaikosak, az emberi befolyásra különösen érzékenyek. Ezen élőhelyek és fajok megőrzése, védelme Magyarország nemzeti feladata és kötelessége. Természetvédelmi és gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségűek a történelem során kialakult természetes, és az emberi befolyás hatására kialakult féltermészetes gyepterületeink, így a pannon szikesek is. A hagyományos állattartás megszűnésével, az állatállomány lecsökkenésével, az intenzív mezőgazdaság előretörésével, az ember egyre nagyobb térhódításával hazai szikeseink és az ott élő különleges állat és növényvilág fennmaradása veszélybe kerülhet. A lepkék (Lepidoptera) rendje, ezen belül is a nagylepkék (Macrolepidoptera) a hazai rovarászok körében viszonylag jól ismert. A lepkék jelenléte, populációdinamikája vizuális megfigyeléssel, hernyókereséssel, fénycsapdázással (ölő és élvefogó csapdák), csalétkezéssel és egyéb mintavételi módszerekkel jól kimutatható. Az egyes specializált lepkefajok élőhelyükhöz kötődése pl.: sziki ürömbagoly (Saragossa porosa kenderesiensis), meghatározza egyben elterjedésüket is. Vizsgálataimat a Farmos település környéki szikeseken végeztem, 2009 nyarától-2011 júniusáig. A keskeny időintervallumban végzett kutatás, azonban közel sem tekinthető teljes körűnek. A fő célom volt, hogy a korábban megtalált, nagy természetvédelmi értéket képviselő fajokat pl.: nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) nekem is sikerüljön kimutatnom és egy fajlista felállítása, amely későbbi kutatásokhoz szolgáltathat viszonyítási alapot. A kutatási időszakban 227 faj került feljegyzésre, ezek közül 1 fokozottan védett, 19 védett és 8 faj szerepel a Vörös Könyvben is. Kizárólag élvefogó csapdákat alkalmaztam, a fajlista felállítását követően elkészítettem a fajok állatföldrajzi besorolását faunatípusok, faunaelemek és faunakomponensek alapján.