Dolgozatom első részében ismertetem a működőtőke fogalmi körét, illetve a működőtőke-beruházások különböző ismérvek szerinti csoportosítását az általam használt szakirodalom segítségével. Bemutatom, melyek a külföldi működőtőke-befektetések legfőbb indítékai, valamint a tőkét befogadó ország aspektusából szemléltetem a befektetésekből származó potenciális előnyöket, illetve hátrányokat. A dolgozat következő része Magyarország és a külföldi működőtőke kapcsolatát mutatja be; ismertetem azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tették a külföldi tőke korai beáramlását hazánkba, bemutatom a magyarországi működőtőke-beruházások korszakait, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott összefoglaló alapján igyekszem áttekintést adni az aktuális közvetlen tőkebefektetési folyamatokról. Az utolsó részben rátérek a beruházásösztönzés témakörére, amely keretében ismertetem a szűkebb értelemben vett, illetve a tágabb értelemben vett ösztönzők jellemzőit, valamint bemutatom a magyar ösztönzési rendszer intézményi hátterét, továbbá ismertetem az 1988-2002 közötti időszak befektetésösztönzési-rendszerének jellemzőit. Hazánk 2004-es Európai Uniós csatlakozása következtében az ösztönzési rendszer jelentős változásokon ment keresztül, különösen a nyújtható állami támogatások, kedvezmények területén. A külföldi tőkéért folyó versenyben a régió országai egyre nagyobb kedvezményeket biztosítva próbálják megnyerni a külföldi beruházókat, így szükségesnek tartottam, hogy dolgozatomban kitérjek az Unióban fennálló adóverseny kérdésére is. Végül ismertetem a jelenleg érvényben lévő támogatási formákat; az egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatásokat, a fejlesztési adókedvezményt, a képzési támogatást, illetve a munkahely-teremtési támogatást.