Manapság az egyik legsürgetőbb kérdés a globális környezeti problémák kezelése, melyek mindenkit érintenek. A nemzetállamok egyik kiemelt célként a gazdasági fejlődést tűzik ki maguk elé, azonban nem szabadna elfeledkezniük arról, hogy e fejlődésnek összhangban kell lennie a tágabb értelemben vett környezet, Földünk eltartó képességével. A Föld meglehetősen zárt rendszer, vele ellentétben a gazdaság növekvő és nyitott. A természet rendelkezik egy megújuló képességgel, azaz a természetből kivett erőforrásokat tudja pótolni. Ez leginkább az élő természetre vonatkozik, bár az élettelen természetnek is van megújulása. Ezen képessége azonban véges. Az elmúlt évtizedek, évszázadok során a dinamikusan növekedő termelés és gazdasági fejlődés, a pazarló erőforrás felhasználás sok esetben meghaladta a természet regenerációs képességét. Hosszú távon ez a környezeti állapot romlását, illetve a további fejlődés lehetőségeinek szűkülését jelenti. Fel kell ismerni, hogy a természet és a gazdaság érdekei hosszú távon a természeti érdek elsőbbsége mellett megegyeznek. A környezetünk sérülése a gazdaság kényszerű korlátozódását fogja eredményezni. Épp ezért a gazdaság, így az egyes nemzetállamok érdeke a természet épségének megőrzése. A cél egy fenntartható gazdasági fejlődést biztosító rendszer kialakítása, amely alkalmazkodik a környezethez, nem pedig elnyomja azt. (Szász [2010])