Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a béreket, mi jellemzi a munkaerőpiacot hazánkban, illetve mivel mérhető a bérszínvonal. Témám fő irányvonala azonban ezeken belül is a minimálbér köré épül, aminek hatásait empirikus kutatásokkal is alátámasztom, vagy esetleg megcáfolom. Fontosnak tartom áttekinteni a 2001-2002-es béremelés okait és hatásait, hiszen számos ok-okozati tényező kerül megválaszolásra a témában, mintegy példán keresztül bemutatva azt, illetve fontos tanulságokat szűrhetünk le a jövőnkre nézve is. Ezt követően megvizsgálom, kiket, milyen mértékben fizetnek meg európai uniós és magyarországi viszonylatban. Ebből adódóan foglalkozni kell napjaink egyik dilemmájával, hogy milyen szerepet játszik a képzettség a kereset alakulása szempontjából. Dolgozatomban a 2000 és 2009 közötti időintervallumot vizsgálom, viszont a 90-es évekre is vissza kell tekintenünk, hiszen az jó kiindulási alapként szolgál, másrészt keretet ad a témának. Elsősorban tehát az ezredforduló után történt eseményeket fogom figyelembe venni, és csak másodsorban fogok hagyatkozni az azt megelőző évekre. Ennek oka, hogy 2000-től már pontosabb adatok állnak rendelkezésre a reálkeresetekre vonatkozóan. Szakdolgozatom célja megmutatni, hogy bérünk milyen sok gazdasági áttéten keresztül alakul azzá ami, milyen sok függő változó van az egyenletben. Hipotézisem pedig nem más, mint beigazolni vagy megcáfolni azt a közkeletű hiedelmet, miszerint a minimálbér-emelés csökkenti a foglalkoztatottságot. Ezt a felvetést pedig a közgazdaságtan különböző empirikus kutatásai és a 2001-2002. évi béremelés következményeire alapozom.